Ugrás a fő tartalomra

PLABLE: Jó játék kicsit lusta szülők gyerekeinek

Yumiko Tanaka néhány nagyon egyszerű megfigyelésből indult ki, amikor megtervezte ezt a "varázsasztalt", amit az asztal (table) és a játék (play) szavakból alkotott mozaikszóval nevezett el PLABLE-nek.

1. A gyerekek szeretnek különböző zugokban, például az asztal alatt kuckót kialakítani maguknak és képesek akár a nap nagy részét ott tölteni.
2. A szülők szeretik szemmel tartani a gyerekeiket játék közben, de ezzel párhuzamosan arra is megvan az igényük, hogy magukra is szánhassanak egy kis időt. 



Yumiko Tanaka ezt a két dolgot kombinálta egymással. Az asztallap alsó felére egy interaktív várost tervezett, amivel a gyerekek az asztal alá bújva játszhatnak. 


Az asztallapot a szülők eközben a szokásos módon használhatják. De a legapróbb mozdulat, például egy kávéscsésze megmozdítása vagy egy magazin lapozása is apró változásokat indít el az asztal alatti világban: kinő a hegy, megindul a forgalom és ha a szobában besötétedik, felkapcsolódik a közvilágítás.


De az alábbi videó többet mond minden szónál és kiderül belőle, hogy a városos mellett van dinós változat is:)


Első látásra lenyűgözött ez a találmány, de később fenntartásaim támadtak vele kapcsolatban. Igaz, hogy összekapcsolja az ugyanabban a térben tartózkodó felnőttet és gyereket, de anélkül, hogy valódi egymásra figyelés alakulna ki. A szülőnek nem kell mást tennie, mint megvennie ezt a varázsasztalt és nem kell energiát fordítania arra, hogy lekösse a gyerekeket. Emellett nem nyújt teret a gyerekek kezdeményezőkészségének, kreativitásának. A gyerekek a felnőttek öntudatlan tevékenysége által indukált folyamatok lenyűgözött, lekötött, de passzív megfigyelőjévé válnak. A játék szabályai túlságosan szűk kereteket szabnak, amelyek nem teszik lehetővé az alternatív használatot.

A képek és a videó forrása: http://yumikotanaka.net/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését,  ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen egyetemista fiatalok a témakörbe. Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészhallgatóinak korábban bemutatott projektje egy napos június eleji napon zárult, ahol felhelyezésre került a közösségi térre a ponyva is, amely enyhe árnyékot ad az erősen benapozott teraszon. Ez az a nap egy salátázós, limonádézós alkalommal egybekötött esemény volt, ahol a gyerekek bi...