Az érintés ereje

Különböző foglalkozásainkon előszeretettel használunk ún. „ice breaker”-eket (magyarul „jégtörőket”), amelyek egyszerű, játékos módon segítenek az ismerkedésben és a közös gondolkozás megalapozásában. Rengeteg ilyen villámjáték létezik, amiből mindenkinek megvan a maga kedvence. A hangostól a némáig, az együttműködőtől a versengőig, az átmozgatótól a verbálisig minden megtalálható. Arra azonban csak a Trójai faló nevű projektünk során jöttünk rá, hogy az ilyen jellegű játékoknak mekkora ereje lehet a közösségépítésben.

Október végén Isztambulban jártunk a CitizensLab Trójai faló nevű prototípusával. A kis csapat –Handan Törökországból (mesemondó), Karsten Németországból (játékfejlesztő), és Anna Magyarországról (épített környezeti nevelő) - célja az volt, hogy megvizsgálja a játékok és mesék szerepét a konfliktusok feloldásában olyan közösségekben, ahol sok a súrlódás és a szorongás (pl. különböző politikai, vallási vagy nemzetiségű közösségek együttélése következtében).

Helyszínünk Heybeli szigete volt, ami Isztambul egyik nyaraló szigete. Az itteni közösség a nagyváros zajától távol él. Handan lelkesen vezette az előkészületeket: felvette a kapcsolatot a helyikkel és a Bátrak Egyesületén keresztül a szigeten élő fiatal lányokkal kezdett játékfejlesztésbe. A játékfejlesztési folyamat közepén érkezett meg Karsten és Anna, hogy egy hétvégi workshopsorozat keretében bevonja a helyi közösséget is, valamint támogassa a már zajló „munkálatokat”. A helyi közösségnek tartott workshop, és a lányoknak tartott workshop különböző jellegű volt. Szombaton családok látogattak el a játékos alkalomra. Mint kiderült, a felnőttek tanulni szerettek volna a játékokról, a gyerekek pedig játszani. Vasárnap a Bátrak Egyesületébe járó lányokkal ismerkedett meg a nemzetközi csapat.

Az első napon így a különböző korosztályok, gyerekek és felnőttek, szigetlakók és vendégek, helyiek és külföldiek, lakosok és döntéshozók összekovácsolása volt a cél. Erre az „Emberi csomó” nevű játék tűnt a legalkalmasabbnak. A játék rendkívül egyszerű: a játékosok körbeállnak, és teljesen szabálytalanul megragadják egymás kezét. Az így keletkezett csomó kibogozása a cél. Nagyon fontos, hogy közben nem engedhetik el egymás kezét. Kommunikációt, együttműködést, érintést, ügyességet is igényel a feladat. A probléma megoldásához készen kell állni akár arra is, hogy egymás között átbújjunk, átforduljunk, kitekeredjünk. A játék akkor ér véget, ha a csapat egy kibogozott láncként áll előttünk. A játék hihetetlen sikert aratott. Ennek az egyszerű játéknak az öröme összehozta a sok különböző szereplőt, aki az eseményre érkezett.

Vasárnap egy másik energetizáló játékot próbáltunk ki. Ezt ezúttal a szigeten élő lányokkal (csak lányok vettek részt, de különböző korcsoportok). Hat lánnyal játszottunk, itt inkább a bizalomépítésen volt a hangsúly. A játékban a helyi specialitást, a fava receptjét ismertük meg és főztük meg közösen. Körbeültünk úgy, hogy a másik háta karnyújtásnyira essen, a játék lényege ugyanis, hogy a másik hátán gyakoroljuk be a recept különböző lépéseit. Ezután elhangzik az első instrukció: Meg kell pucolni a babot! Kis csipkedés a háton. Most fel kell aprítani a hagymát! Szeletelő mozdulatok a vállakon. Tegyük bele egy lábosba! Kívülről befele simogató mozdulatok. Főzzük meg! Forrásban lévő víz imitálása a háton. A receptet mesélő és a mozdulatkoordinátor lehet ugyanaz vagy különböző személy. A mozdulatoknak és az intenzitásnak pedig csak a képzelet szab határt. A lányok elég hamar ráéreztek a játék ízére, és a második körben már szülinapi muffint sütöttünk olyan keverő mozdulatokkal, hogy abba beleszédültünk, sőt a végén még el is fogyasztottuk egymást.

Mindkét élmény kulcsfontosságú volt a kis csapatunk számára. Megtanultuk, hogy a közösséggel való munkánk során - legyen az mesemondás, játékfejlesztés vagy épített környezeti nevelés - az érintésnek nagy szerepe van. Egy egyszerű kézfogás, a meleg kéz érintése vagy egymás közelsége olyan légkört teremt, amely megkönnyíti a közös gondolkodást. A közös főzés vagy csomóbogozás élménye - azaz a játék ereje - egyből összekovácsolja a csapatot. A boldog és mosolygós környezetben pedig élmény a munka. Még a saját hőseinknek a megformázása is könnyebben ment a játék után.

Mi kell a gyermekbarát városhoz?

“A gyermekek teszik fiatalossá, dinamikussá, változatossá városainkat. [...] A gyermekek a jelent és a jövőt is jelentik, ezért aktív szerepet kell játszaniuk a városaink alakításában, amelyet a politikának is támogatnia kell. [...] A részvétel nem kiváltság, hanem jog. [...] A részvétel pedig maga a demokrácia, amit minden nap gyakorolnunk kell.” - ezzel a gondolattal nyitotta meg Jürgen Czernohorszky, Bécs város politikusa, a 9. Gyermekek a városban világkonferenciát. A két évente megrendezésre kerülő konferenciára a világ minden tájáról érkeztek szakemberek, hogy bemutassák a gyermekbarát város témaköréhez kapcsolódó eredményeiket. 

A nyitó előadók közül nagy hatást gyakorolt ránk Ankita Chachra, new york-i várostervező, aki a biztonságos és gyermekbarát városok tervezésére hívta fel a figyelmet. “A gyermekcentrikus tervezés eredményeként létrejött városok nem csupán a gyermekeket szolgálják, hanem az összes többi városlakót is. Magasabbra kell tennünk a mércét, amikor gyermekek számára tervezünk, hogy mindenki más is profitálhasson belőle!” Merthogy a jó design olyan, mint a friss levegő. Ha teljesül, akkor mindenki természetesnek veszi, ha viszont nincs meg, akkor mindenki kényelmetlenül érzi magát.

Ankita a gyermekközpontú úttervezésre helyezte a hangsúlyt. Az utcák esetében legtöbbször már kialakult térbeli helyzetekről beszélünk. Itt apróbb átalakítási lehetőségeket érdemes megfontolni. Jó kiindulási pont megnézni, mi történik 95 cm-es magasságban. Ez ugyanis az a magasság, amelyet a legtöbb gyermek érzékel, elér és használ. Az forgalomcsillapítás is kézenfekvő megoldás lehet már kialakult struktúrák esetében. Érdemes nyitott szemmel járni, hogy észrevegyük azokat a tereket is, amelyeket mentesíteni lehet a közlekedési eszközöktől és így a gyalogosok újból birtokba vehetik.

Forrás: globaldesignincities.org

A gyermekeké mellett a városlakók biztonsága is fontos szempont ezeknél a projekteknél. A 2018. Májusában indult SAFECITY - Biztonság. Város. Közösség. kiemelt projektünk kapcsán nálunk is felmerült ez a témakör. Ankita brazil példákon keresztül szemléltette a közösségi alapú megmozdulások jelentőségét. Sao Paoloban egy éjszaka alatt alakították át a helyi önkéntesek a nagy közlekedési csomópontokat színes, barátságos és játékra alkalmas helyszínekké, amelyek a gyalogosok számára is biztonságossá tették az utcát.

Forrás: thecitifix.com

Ankita arról is beszélt, hogy a változás kulcsa gyakran a szemléltetés. A brazíliai Fortazela város esetében is a cselekvés jelentette a megoldást, ahol a városvezetés forgalomcsillapító intézkedéseket szeretett volna bevezetni, mert a nagy forgalom miatt rettentő veszélyes volt az egyik környék. A 30-as zóna kialakítása azonban ellenérzéseket váltott ki a helyiekből, mert sokan attól féltek, hogy a forgalomcsillapítás miatt dugók alakulnak ki és nem lesz elég parkolóhely. A megoldást egy ötven napos fesztivál jelentette, ahol ideiglenes beavatkozásokkal szemléltették, milyen változást hozna az állandó csillapítás. Mi kellett hozzá? Néhány vödör festék, dézsás növény, pár poller, szemetes és pad elhelyezésével azonnal megváltozott a környék hangulata. A városlakók sokkal inkább biztonságban érezték magukat. A beavatkozásoknak köszönhetően egyre több család kezdett parkolót használni, és a helyi gazdaság is fellendült. A projekt végül akkora sikert aratott, hogy a lakók kezdeményezték a beavatkozások állandósítását, amire a városvezetés azonnal igent mondott. A forgalomcsillapító módszert most már nem csak helyi szinten alkalmazzák, hanem tervezik a stratégia országos szinten történő bevezetését.

Forrás: globaldesignincities.org

Az inspiráló felütés után párhuzamos ülések várták a résztvevőket, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakemberek - várostervezők, földrajzkutatók, döntéshozók - megosszák tapasztalataikat, jó gyakorlataikat és kutatási eredményeiket. A konferencia célja most is az volt, hogy párbeszédet indítson a különböző szakmák között a gyermekbarát város titkos receptjéről. A kA képviseletében Szilágyi-Nagy Anna mutatta be a törökbálinti iskolai közösségi szolgálathoz kapcsolódó Urbanity játékunkat. Anna előadásában arról beszélt, hogyan járulhatnak hozzá a játékok a gyermekközpontú várostervezéshez és milyen lehetőségek adódhatnak a játékok stratégiai szintű bevezetésére.

Az előadások mellett poszter szekció és gyakorlati workshopok várták a résztvevőket. A workshopok közül kedvencünk egy az Actionbound, open source applikációra építő kincsvadász kirándulás volt. Már alig várjuk, hogy mi is bevethessük az egyik klubnapunkon az appot. Különösen izgalmas lenne végiggondolni, hogyan kapcsolható be ez az új technológia a könyvsorozatunkban megjelenő javasolt túrákhoz. A konferenciát a bécsi társasjáték könyvtárban zártuk. Itt 7000 játékot lehet kipróbálni és kikölcsönözni, a hasonlóan széles kínálatú digitális játékkönyvtárral együtt.

Reméljük, hogy két év múlva ismét inspiráló eredményekben és beszélgetésekben lesz részünk a 10. Child in the City konferencián, Dublinban.

10 TÉRHASZNÁLAT

Hogyan növelheti a terek értékét a használatuk?

Hogyan változik a térhasználat az idők során?

Mely közösségi terek működnek jól, és miért? 

Kik és mire használják ezeket? 

Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a tizedik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

0_1 Kulturális örökség és épített örökség

0_2 Állandó és változó

0_3 Megőrzés és alakítás

0_4 Helyi és egyetemes

0_5 Örökség helyszínek

0_6 Épületek, épülettípusok

0_7 Szerkezetek

0_8 Formák

0_9 Anyagok és felületek

0_9 ANYAGOK ÉS FELÜLETEK

Mi számít a lakóhelyeden hagyományos (vagy jellegzetes) épü- letnek? 

Miből és milyen technikával épültek ezek?

Milyen különleges épületdíszítéseket találsz a lakóhelyeden?

Melyik a kedvenc graffitid?


Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a kilencedik feladatlapunk segítségével.


Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

0_1 Kulturális örökség és épített örökség

0_2 Állandó és változó

0_3 Megőrzés és alakítás

0_4 Helyi és egyetemes

0_5 Örökség helyszínek

0_6 Épületek, épülettípusok

0_7 Szerkezetek

0_8 Formák

0_8 FORMÁK

Mikor válik egy épület a formakincse miatt az épített örökségünk részévé?

Milyen formai szempontok fontosak? Mikor jó egy épület formája? 

A lakókörnyezetedben milyen stílusbeli különbségek vannak az egyes épületek között?

Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a nyolcadik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

0_1 Kulturális örökség és épített örökség

0_2 Állandó és változó

0_3 Megőrzés és alakítás

0_4 Helyi és egyetemes

0_5 Örökség helyszínek

0_6 Épületek, épülettípusok

0_7 Szerkezetek

0_7 SZERKEZETEK

Hogyan válhatnak épületek vagy építmények az újszerű, innovatív szerkezetük miatt műemlékké, az épített örökség részévé?

Mi a különbség a Kilenclyukú híd, a Lánchíd és a Megyeri híd között? Mi befolyásolta a szerkezetük kialakítását? 

Milyen kihasználatlan műemléki épületeket ismersz, és hogyan hasznosítanád ezeket? 

Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a hetedik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

0_1 Kulturális örökség és épített örökség

0_2 Állandó és változó

0_3 Megőrzés és alakítás

0_4 Helyi és egyetemes

0_5 Örökség helyszínek

0_6 Épületek, épülettípusok

0_6 ÉPÜLETEK, ÉPÜLETTÍPUSOK

Mikor válik egy épület az épített örökség részévé?

Milyen különleges, értékes épületek vannak a te lakókörnyezetedben? 

Szerinted ezek az épített örökség részét képezik?

Szerinted tekinthetjük-e az épített örökségünk részének a panel-házakat?

Számodra mely kortárs üzletek jelentenek értéket és miért? 

Szerinted hol és hogyan fognak az unokáid vásárolni?

Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a hatodik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

0_1 Kulturális örökség és épített örökség

0_2 Állandó és változó

0_3 Megőrzés és alakítás

0_4 Helyi és egyetemes

0_5 Örökség helyszínek

0_5 ÖRÖKSÉG HELYSZÍNEK

Mitől lesz valami világörökségi helyszín?

Melyek a magyarországi világörökségi helyszínek?

Melyek a nemzeti emlékhelyek? Melyik van a legközelebb a lakóhelyedhez, és ez milyen történelmi eseményhez kötődik?

Milyen tanúhelyeket ismersz?

Melyek a nemzeti kegyhelyeink, és milyen csodák fűződnek hozzájuk?


Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a ötödik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

0_1 Kulturális örökség és épített örökség

0_2_Állandó és változó

0_3 Megőrzés és alakítás

0_4 Helyi és egyetemes

0_4 HELYI ÉS EGYETEMES

A te településeden mi számít egyedinek, értékesnek?

Mi szerepel a helyi Értéktár Bizottság gyűjteményében?

Melyek a magyar épített örökség legjelentősebb példái?

Mely magyar helyszínek váltak eddig az európai örökség részévé?

Melyek a magyarországi UNESCO Világörökség helyszínek?


Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a negyedik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

0_1 Kulturális örökség és épített örökség

0_2_Állandó és változó

0_3 Megőrzés és alakítás

0_3 MEGŐRZÉS ÉS ALAKÍTÁS

Mit jelent az örökség? Érték vagy felelősség?

Mi az a múlt emlékei közül, ami értékes, menő manapság, és mi az, ami nem? 

Mi az, amit változatlan formában őriznél meg az utókor számára? 

Hogyan és meddig őriznéd meg ezeket? 

Hogyan tudjuk szerinted megőrizni a matyó hímzés hagyományát, az Iparművészeti Múzeum épületét, vagy a kulturális értékkel bíró videójátékokat? 

Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a harmadik feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

A korábbi feladatlapokat innen töltheted le:

0_1 Kulturális örökség és épített örökség

0_2_Állandó és változó

0_2 ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ

A te környezetben mi hagyományozódik generációról generációra?

Miben nyilvánul meg az állandóság vagy a változás?

Lehet érték a folyamatosság (kontinuitás)? 

És a folytonosság megtörése (diszkontinuitás)?



Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a második feladatlapunk segítségével.

Az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az első feladatlapunkat innen töltheted le.

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

0_1 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG

Mi a kulturális örökség?

Ki határozza meg, hogy mi számít kulturális örökségnek?

Mi számít építészeti és szellemi örökségnek?

Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ az első feladatlapunk segítségével, amelyet az alábbi képre kattintva lehet letölteni:

Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

örökSÉG projekt bemutatása

2018 az Európai Kulturális Örökség Éve. Ebből az alkalomból indítottuk
az örökSÉG projektet, ami a fiatal, középiskolás korosztály
érdeklődését kívánja felhívni az épített örökség iránt.

Innen letöltheted az örökSÉG projektünk leírását:

A honlapunkon is megtalálod a projektbemutatót, és november végéig hetente felkerül a blogra és a honlapra egy-egy tematikus ismeretterjesztő anyag.

A projekt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Biztonság. Város. Közösség - Fókuszban az építészeti bűnmegelőzés - Nyitókonferencia

Időpont: 2018. június 7. (csütörtök) 9.00 órától 14.00 óráig

Helyszín: Budapest, Benczúr Palota │1068 Budapest, Benczúr utca 27.

A városi terek kialakításának nagy szerepe van a bűnesetek terjedésében vagy csökkentésében. A sötét aluljárók és parkok, takarásban lévő buszmegállók, rosszul megvilágított parkolók nem csak félelmet vagy szorongást váltanak ki a térhasználókban, hanem valóban elősegítik a bűncselekmények elkövetését. Az építészeti bűnmegelőzés az épített környezet tudatos tervezésére hívja fel a figyelmet, amely csökkenti a bűnalkalmakat, javítja az életminőséget, a közösség hangulatát és növeli a szubjektív biztonságérzetet.

A Biztonság. Város. Közösség című projekt célja az építészeti és környezetformálási eszközök bűnmegelőzési lehetőségeinek feltérképezése és népszerűsítése Magyarországon. A projekt a kultúrAktív Egyesület, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és a Lechner Tudásközpont egyéves szakmai együttműködésében valósul meg, és a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia településbiztonságra fókuszáló prioritásához kapcsolódik. A projekt során megvalósuló felsőoktatási és szakmai képzések, önkormányzati és iskolai mintaprojektek, valamint szakmai konferenciasorozat keretében ismerhetik meg a témához kapcsolódó szakemberek az építészeti bűnmegelőzés elméleti alapjait, gyakorlati eszközeit és a nemzetközi jó gyakorlatokat.

A programsorozatot indító Nyitókonferencia különböző területek, többek köött a környezetpszichológia, az építészet és városfejlesztés, valamint a szociológia és a kriminológia szempontjából ismertette az építészeti bűnmegelőzéshez kapcsolódó tudományos eredményeket, kérdéseket és jó gyakorlatokat.

 

A konferenciát Dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke nyitotta meg. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról (2013-2023) szóló 1744/2013. (X. 17.) Kormány határozat 8.1.2. pontja feladatként határozza meg az NBT és Titkársága részére az építészeti bűnmegelőzés magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálatát, a módszer népszerűsítését, a témához kapcsolódó szakemberek bevonását, érzékenyítését, valamint a jogszabályi környezet felülvizsgálatát. Dr. Hatala József köszöntőbeszédében kiemelte meggyőződését, miszerint a Stratégia elsődleges célja az önkormányzatok, iskolák, állampolgárok érzékenyítése a téma iránt, és ennek megvalósítása érdekében indították el Biztonság. Város. Közösség c. projektet.

Ezt követően együttműködési megállapodások aláírására került sor az NBT és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint az NBT és az Óbudai Egyetem között. Előbbi vonatkozásában az együttműködés célja az önkormányzatok minél hatékonyabb elérése, bűnmegelőzési stratégiáik kidolgozásának támogatása. Az Óbudai Egyetemmel megkötött együttműködés egy az egyetemen folyó projektre vonatkozik. Az Intelligens Integrált Vasútfejlesztési Rendszer kidolgozása során ugyanis létrehozásra kerül egy mintatelepülés is, amely nemcsak a smartcity követelményeknek kíván megfelelni, hanem figyelemmel kíván lenni az építészeti bűnmegelőzés alapelveire is.

 

A konferencia első felében a Biztonság. Város. Közösség c. projekt került bemutatásra. A projekt hátterét Dr. Molnár István Jenő, a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkárság főosztályvezető-helyettese ismertette. Az NBT évek óta kiemelten foglalkozik a bűnmegelőzés építészeti aspektusaival, különös tekintettel a jogszabályi környezet vizsgálatára. Az új, 2013-ban elfogadott Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia célkitűzései azonban csak más szakmai szervezetekkel együttműködésben tudnak hatékonyan megvalósulni. Ennek első eredménye volt Kara László, Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel c. könyvének publikálása a Lechner Tudásközponttal együttműködésben, és ehhez a folyamathoz kapcsolódik a Biztonság. Város. Közösség c. projekt, amely során az NBT a Lechner Tudásközponttal és a kultúrAktív Egyesülettel dolgozik együtt. A cél az építészeti bűnmegelőzés népszerűsítése, és olyan szakmai anyagok kidolgozása, amelyek hosszú távon biztosítják az eredmények továbbélését.

Kara László Pro Arhitectura díjas építész a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. képviseletében ismertette a projekt szakmai hátterét, az építészeti bűnmegelőzés alapjait. Ma már nyilvánvaló, hogy tudatos környezetalakítással jelentősen csökkenthető a bűnesetek száma, és egyre többet tudunk arról, hogy milyen beavatkozásokkal hozhatunk létre biztonságos tereket. Kara László kiemelte, hogy a középkori szemlélet, mely szerint a biztonságot a magas, tömör falak nyújtják, meghaladott – a cél a biztonság és szabadság érzése egyszerre. A biztonságos építészet négy alapelve közül ezért az első és legfontosabb a természetes felügyelet (közösségi kontroll) biztosítása, ami az emberi jelenlét és a társas interakciók intenzitására utal. Minél több járókelő, ablak, átlátás jellemzi a tereket, annál kevesebb lehetőség nyílik bűnesetek elkövetésére. A második alapelv a jogosultság természetes szabályozása például sövénnyel, vagy kerítéssel, amelyek távol tartják az illetéktelen személyeket. Ehhez kapcsolódik a harmadik alapelv, a birtokviszonyok jelzése, amely a különböző jogosultságokat egyértelművé teszi. A negyedik alapelv a fenntartás és karbantartás, amelyekre már a tervezési fázisban szükséges gondolni: az elhanyagolt, gazdátlan terek ugyanis csökkentik a szubjektív biztonságérzetet, ugyanakkor növelik a bűnesetek valószínűségét. Az építészeti bűnmegelőzés eszköztára (CPTED=Crime Prevention Through Environmental Design), amely kiterjed a megvilágítástól, a növényzeten keresztül egészen az esztétikai kialakításig, gyakorlati segítséget nyújthat a biztonságos épületek, terek, városok létrehozásához.

Végül Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív Egyesület alelnöke és a Biztonság. Város. Közösség projekt koordinátora mutatta be a projekt tervezett elemeit és tevékenységeit. Kiemelte, hogy a projekt célja a téma népszerűsítése és a szakemberek képzése mellett olyan gyakorlati mintapéldák megvalósítása, amelyek hozzájárulhatnak egy hatékony, a helyi igényekhez szabott magyarországi modell kialakításához. Ezért a tervezett felsőoktatási képzések, külföldi tanulmányutak, és online szakmai anyagok mellett egy-egy települési és iskolai mintaprojekt is megvalósul a következő egy évben. A kultúrAktív Egyesület a projekt sikeréhez a szemléletformálás kreatív eszközeivel, az ifjúság célzott bevonásával, valamint az interdiszciplináris megközelítéssel, és így a szakmák közötti együttműködés és párbeszéd támogatásával tud hozzájárulni.

 

 

A konferencia második részében öt előadás tárgyalta az építészeti bűnmegelőzést különböző nézőpontokból. Elsőként Dr. habil Benkő Melinda PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense tárgyalta a témát építészeti, városépítészeti megközelítésből. Hogyan érhető el a biztonság és a biztonságérzet környezeti eszközökkel? Két alkalmazott modellt mutatott be, a védett, kizáró, vagyis a zárt, és a védhető, befogadó, vagyis a nyitott térhasználatot és városformát. Előbbi főleg angol mintára, privatizált közterek és körbekerített lakóparkok formájában terjed, a biztonság hamis illúzióját keltve. Utóbbi az európai városépítészet hagyományait követi, akár a közterek és városközpontok, akár a kelet-európai lakótelepek formájában. Fontos ezek eszközeit és hatását tudatosítani az építészek körében. A bűnmegelőzés szempontjainak érvényesítése az építészeti tervezésben különböző szinteken jelenhet meg: 1) tudatosan vagy nem tudatosan a tervekben, 2) tervezés folyamatába beépített tematikus konzultációk formájában, 3) a stratégiai célként a fejlesztési tervekben, vagy 4) a tervek hatósági ellenőrzése részeként. Dr. habil Benkő Melinda PhD ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szabályozás nagyon érzékeny az építészek számára, ezért a szabályozás szigorítása helyett az érzékenyítést kell előtérbe helyezni: mi az, amit be lehet építeni az építészeti gondolkodásba és gyakorlatba? 

Prof. Dr. Barabás Andrea Tünde Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminológiai Tanszék intézetvezető egyetemi tanára előadásában a kriminológiai szempontokra helyezte a hangsúlyt. A bűnesetek 80 %-a nagyvárosokban történik, hazánkban a rendszerváltás után ez a tendencia pedig csak fokozódott, a megnőtt a munkanélküliség, és a bűnesetek száma többnyire a lakótelepekre koncentrálódott. A 90-es éveket bűnözési boom jellemezte (az évi bűnesetek száma a korábbi 70-80.000-ről évi 600.000-re nőtt), így jelentősen megnövekedett a lakosság félelemérzete. Most hiába csökken évek óta a bűnesetek száma, az emberek biztonságérzete nem javul. A kriminológiai vizsgálatok rámutatnak arra, hogy a szubjektív biztonságérzet és az objektív biztonsághelyzet nem feltétlenül esik egybe. Ezért a helyzet megértéséhez és a hatékony magoldások kidolgozásához szükség van széleskörű áldozatvizsgálatokra, a potenciális áldozatok tájékoztatására és felkészítésére, ugyanakkor a biztonsági és megelőzési standardok alkalmazására a várostervezésben és az építkezések során. Ennek „új” eszközrendszere az épített környezeti prevenció (CPTED), amelynek egyszerre kell megelőzni a bűneseteket és csökkenteni a félelemérzetet.

Dr. habil Dúll Andrea az ELTE PPK Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a környezetpszichológiai megközelítést képviselte, amely az ember-környezet tranzakció tükrében vizsgálja a hétköznapi mechanizmusokat, és így a pszichológiai folyamatok komplex megértésére törekszik. Míg az általános pszichológia a társas környezet hatásmechanizmusait vizsgálja, a környezetpszichológiai a fizikai környezet hatását is figyelembe veszi. A biztonságérzet megértése szempontjából is fontos a komplex megközelítés: a humán oldal mellett (például a szülő-gyerek kapcsolat minőségének hatása az általános biztonságérzet kialakulására), a környezeti oldal (a fizikai környezet hatása) is elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, és komplex, adaptív megoldásokat dolgozzunk ki mind a bűnmegelőzés, mind a szubjektív biztonságérzet javítása érdekében. Általános példa, hogy a lerobbant, elhanyagolt környezet csökkenti a biztonságérzetet. A magas kerítés ugyanakkor hiába javít a szubjektív biztonságérzetünkön – a bűnelkövetőket is felbátorítja, hiszen ők is biztonságban érezhetik magukat a zavaró tekintetektől. A fizikai terek biztonságos kialakítása során tehát fontos szempont mind az észlelés (tér fizikai jellemzői), mind a tájékozódás (átláthatóság), mind pedig az emberek közötti kapcsolat lehetősége, vagyis a szabadtéri tartózkodást és intenzív társas érintkezést facilitáló térkialakítás.

 

Gyakorlatorientált kezdeményezést ismertetett Kovács Gábor, a Nógrád Megyei Építész Kamara elnökhelyettese. „A biztonság kedvéért…” c. pályázat a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Osztálya, valamint a Nógrád Megyei Építész Kamara együttműködésében valósult meg azzal a céllal, hogy felhívja a gyakorló építészek figyelmét a biztonsági és bűnmegelőzési szempontokra. A megye több városában került sor szakmai beszélgetésekre, amelyeken részt vettek a kormányhivatalok és építési hatóságok dolgozói, az építész kamara tagjai és a városi főépítészek. A szakmai rendezvények célja az építészek szemléletformálása volt, az építészeti bűnmegelőzés pedig tág értelmezést kapott az építészeti gyakorlatban, amely a funkcionalitást helyezte a középpontba. Kovács Gábor példájával élve, „ha az ajtók állandóan összeakadnak, előbb-utóbb megölöm a feleségem”.  A jó épületek tervezése tehát a biztonság megteremtésének alapja.

Végezetül ifj. Erdősi Sándor szociológus, a RÉV8 Zrt. kutatási programvezetője beszélt a biztonság alapú városrehabilitáció kihívásairól a józsefvárosi Magdolna és Orczy negyed példáján keresztül. A bemutatott kutatási adatok kiterjedtek a regisztrált bűncselekmények számának alakulására, a reprezentatív viktimizációs vizsgálat tanulságaira, valamint az építészeti bűnmegelőzési megoldások elemzésére a Magdolna és Orczy negyedekben. A város-, és köztér-rehabilitáció pozitív példáiként ismert helyszínek (például a Kálvária tér vagy a Teleki tér) alapos, kritikus vizsgálata fontos tanulságokkal szolgálhat az építészeti bűnmegelőzés gyakorlata számára. A bemutatott példákból kiderült, hogy nincsenek egyszerű megoldások, a problémákat több szempontból kell feltárni, és a megoldásokat nyomon kell követni. A játszótér új nyilvános wc-je a térhasználók közötti feszültség forrásává vált, a közösségi tervezéssel és bevonással átalakított Teleki tér nem szüntette meg, csak néhány sarokkal áthelyezte a bűnözést. A bűnmegelőzési programok általános veszélye pedig a dzsentrifikációs folyamatok beindítása, amely során bizonyos csoportok kiszorulnak a korábbi lakóhelyükről.

 

 A konferencia harmadik blokkja az NBT által készített, hamarosan tv-ben lejátszásra kerülő dokumentumfilm jellegű sorozat egyik epizódjából készített, rövidített verziójának levetítésével kezdődött, amely az építészeti bűnmegelőzés témáját dolgozta fel. A bejátszásban megszólalók által elmondottak vitaindítóként szolgáltak a konferenciát záró tematikus kerekasztal-beszélgetésekhez. A három témakör a Bizonság. Város. Közösség projekt kulcselemeihez igazodott. Az építészeti bűnmegelőzés felsőoktatási képzésekbe való integrációjáról folyó beszélgetés során különböző egyetemek oktatói számoltak be a náluk zajló gyakorlatról, és az esetleges együttműködés lehetőségeiről és formáiról. A szakmai képzések iránt érdeklődő közönség pedig megoszthatta a felmerülő igényeket, szükségletek és ötleteket. A települési és az iskolai mintaprojektekről szóló beszélgetéseken részt vevő önkormányzati dolgozók, főépítészek, rendőrök vitatták meg közösen a települések és oktatási intézmények számára releváns szempontokat, problémákat, valamint a szakmák közötti együttműködés lehetséges formáit és módszereit, amelyek alapul szolgálhatnak a mintaprojektek megtervezéséhez.

 

  

A konferencián több, mint 70 szakember vett részt, számos minisztérium, hatóság, önkormányzat, felsőoktatási intézmény, szakmai és civil szervezet részéről. A konferencia célja a projekt bemutatásán és népszerűsítésén túl a téma átfogó ismertetése, hosszú távú szakmai diskurzus ösztönzése és közös platform teremtése volt a témával foglalkozó, vagy a téma iránt érdeklődő szakemberek és intézmények számára. A színvonalas előadások az építészeti bűnmegelőzés komplex, multidiszciplináris megköze-lítését segítették, a tematikus kerekasztal beszélgetések pedig lehetőséget teremtettek egyfelől a résztvevők szerteágazó tudásának és igényeinek a projektbe való integrálására, másfelől a szakmai együttműködések megalapozására.

Az eseményen készült fotókat itt lehet megtekintinteni. 

Az összefoglalót írta: Tóth Eszter

Fotók: Bán András

A Biztonság. Város. Közösség a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a kultúrAktív Egyesület, és a Lechner Tudásközpont közös projektje.