Épített környezeti nevelés

Különböző foglalkozásainkon előszeretettel használunk ún. „ice breaker”-eket (magyarul „jégtörőket”) , amelyek egyszerű, játékos módon segítenek az ismerkedésben és a közös gondolkozás megalapozásában. Rengeteg ilyen villámjáték létezik, amiből mindenkinek megvan a maga kedvence. A hangostól a némáig, az együttműködőtől a versengőig, az átmozgatótól a verbálisig minden megtalálható. Arra azonban csak a Trójai faló nevű projektünk során jöttünk rá, hogy az ilyen jellegű játékoknak mekkora ereje lehet a közösségépítésben. Október végén Isztambulban jártunk a CitizensLab Trójai faló nevű prototípusával. A kis csapat –Handan Törökországból (mesemondó), Karsten Németországból (játékfejlesztő), és Anna Magyarországról (épített környezeti nevelő) - célja az volt, hogy megvizsgálja a játékok és mesék szerepét a konfliktusok feloldásában olyan közösségekben, ahol sok a súrlódás és a szorongás (pl. különböző politikai, vallási vagy nemzetiségű közösségek együttélése következtében).

“A gyermekek teszik fiatalossá, dinamikussá, változatossá városainkat. [...] A gyermekek a jelent és a jövőt is jelentik, ezért aktív szerepet kell játszaniuk a városaink alakításában, amelyet a politikának is támogatnia kell. [...] A részvétel nem kiváltság, hanem jog. [...] A részvétel pedig maga a demokrácia, amit minden nap gyakorolnunk kell.” - ezzel a gondolattal nyitotta meg Jürgen Czernohorszky, Bécs város politikusa, a 9. Gyermekek a városban világkonferenciát . A két évente megrendezésre kerülő konferenciára a világ minden tájáról érkeztek szakemberek, hogy bemutassák a gyermekbarát város témaköréhez kapcsolódó eredményeiket.  A nyitó előadók közül nagy hatást gyakorolt ránk Ankita Chachra , new york-i várostervező, aki a biztonságos és gyermekbarát városok tervezésére hívta fel a figyelmet. “A gyermekcentrikus tervezés eredményeként létrejött városok nem csupán a gyermekeket szolgálják, hanem az összes többi városlakót is. Magasabbra kell tennünk a mércét, amiko

Hogyan növelheti a terek értékét a használatuk? Hogyan változik a térhasználat az idők során? Mely közösségi terek működnek jól, és miért?  Kik és mire használják ezeket?  Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a tizedik feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az örökSÉG projektről a   blogunkon  vagy a  honlapunkon  tudhatsz meg többet. A korábbi feladatlapokat innen töltheted le: 0_1 Kulturális örökség és épített örökség 0_2 Állandó és változó 0_3 Megőrzés és alakítás 0_4 Helyi és egyetemes 0_5 Örökség helyszínek 0_6 Épületek, épülettípusok 0_7 Szerkezetek 0_8 Formák 0_9 Anyagok és felületek

Mi számít a lakóhelyeden hagyományos (vagy jellegzetes) épü- letnek?  Miből és milyen technikával épültek ezek? Milyen különleges épületdíszítéseket találsz a lakóhelyeden? Melyik a kedvenc graffitid? Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a kilencedik feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az örökSÉG projektről a   blogunkon  vagy a  honlapunkon  tudhatsz meg többet. A korábbi feladatlapokat innen töltheted le: 0_1 Kulturális örökség és épített örökség 0_2 Állandó és változó 0_3 Megőrzés és alakítás 0_4 Helyi és egyetemes 0_5 Örökség helyszínek 0_6 Épületek, épülettípusok 0_7 Szerkezetek 0_8 Formák

Mikor válik egy épület a formakincse miatt az épített örökségünk részévé? Milyen formai szempontok fontosak? Mikor jó egy épület formája?   A lakókörnyezetedben milyen stílusbeli különbségek vannak az egyes épületek között? Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a nyolcadik feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az örökSÉG projektről a   blogunkon  vagy a  honlapunkon  tudhatsz meg többet. A korábbi feladatlapokat innen töltheted le: 0_1 Kulturális örökség és épített örökség 0_2 Állandó és változó 0_3 Megőrzés és alakítás 0_4 Helyi és egyetemes 0_5 Örökség helyszínek 0_6 Épületek, épülettípusok 0_7 Szerkezetek

Hogyan válhatnak épületek vagy építmények az újszerű, innovatív szerkezetük miatt műemlékké, az épített örökség részévé? Mi a különbség a Kilenclyukú híd, a Lánchíd és a Megyeri híd között? Mi befolyásolta a szerkezetük kialakítását?  Milyen kihasználatlan műemléki épületeket ismersz, és hogyan hasznosítanád ezeket?  Többek között ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a hetedik feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az örökSÉG projektről a   blogunkon  vagy a  honlapunkon  tudhatsz meg többet. A korábbi feladatlapokat innen töltheted le: 0_1 Kulturális örökség és épített örökség 0_2 Állandó és változó 0_3 Megőrzés és alakítás 0_4 Helyi és egyetemes 0_5 Örökség helyszínek 0_6 Épületek, épülettípusok

Mikor válik egy épület az épített örökség részévé? Milyen különleges, értékes épületek vannak a te lakókörnyezetedben?  Szerinted ezek az épített örökség részét képezik? Szerinted tekinthetjük-e az épített örökségünk részének a panel-házakat? Számodra mely kortárs üzletek jelentenek értéket és miért?  Szerinted hol és hogyan fognak az unokáid vásárolni? Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a hatodik feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az örökSÉG projektről a   blogunkon  vagy a  honlapunkon  tudhatsz meg többet. A korábbi feladatlapokat innen töltheted le: 0_1 Kulturális örökség és épített örökség 0_2 Állandó és változó 0_3 Megőrzés és alakítás 0_4 Helyi és egyetemes 0_5 Örökség helyszínek

Mitől lesz valami világörökségi helyszín? Melyek a magyarországi világörökségi helyszínek? Melyek a nemzeti emlékhelyek? Melyik van a legközelebb a lakóhelyedhez, és ez milyen történelmi eseményhez kötődik? Milyen tanúhelyeket ismersz? Melyek a nemzeti kegyhelyeink, és milyen csodák fűződnek hozzájuk? Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a ötödik feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölten i: Az örökSÉG projektről a   blogunkon  vagy a  honlapunkon  tudhatsz meg többet. A korábbi feladatlapokat innen töltheted le: 0_1 Kulturális örökség és épített örökség 0_2_Állandó és változó 0_3 Megőrzés és alakítás 0_4 Helyi és egyetemes

A te településeden mi számít egyedinek, értékesnek? Mi szerepel a helyi Értéktár Bizottság gyűjteményében? Melyek a magyar épített örökség legjelentősebb példái? Mely magyar helyszínek váltak eddig az európai örökség részévé? Melyek a magyarországi UNESCO Világörökség helyszínek? Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a negyedik feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az örökSÉG projektről a   blogunkon  vagy a  honlapunkon  tudhatsz meg többet. A korábbi feladatlapokat innen töltheted le: 0_1 Kulturális örökség és épített örökség 0_2_Állandó és változó 0_3 Megőrzés és alakítás

Mit jelent az örökség? Érték vagy felelősség? Mi az a múlt emlékei közül, ami értékes, menő manapság, és mi az, ami nem?   Mi az, amit változatlan formában őriznél meg az utókor számára?  Hogyan és meddig őriznéd meg ezeket?  Hogyan tudjuk szerinted megőrizni a matyó hímzés hagyományát, az Iparművészeti Múzeum épületét, vagy a kulturális értékkel bíró videójátékokat?  Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a harmadik feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az örökSÉG projektről a   blogunkon  vagy a  honlapunkon  tudhatsz meg többet. A korábbi feladatlapokat innen töltheted le: 0_1 Kulturális örökség és épített örökség 0_2_Állandó és változó

A te környezetben mi hagyományozódik generációról generációra? Miben nyilvánul meg az állandóság vagy a változás? Lehet érték a folyamatosság (kontinuitás)?  És a folytonosság megtörése (diszkontinuitás)? Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ a második feladatlapunk segítségével. Az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az első feladatlapunkat  innen töltheted le. Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

Mi a kulturális örökség? Ki határozza meg, hogy mi számít kulturális örökségnek? Mi számít építészeti és szellemi örökségnek? Ezekre a kérdésekre kereshetitek a választ az első feladatlapunk segítségével, amelyet az alábbi képre kattintva lehet letölteni: Az örökSÉG projektről a blogunkon vagy a honlapunkon tudhatsz meg többet.

2018 az Európai Kulturális Örökség Éve. Ebből az alkalomból indítottuk az örökSÉG projektet, ami a fiatal, középiskolás korosztály érdeklődését kívánja felhívni az épített örökség iránt. Innen letöltheted az örökSÉG projektünk leírását: A honlapunkon is megtalálod a projektbemutatót , és november végéig hetente felkerül a blogra és a honlapra egy-egy tematikus ismeretterjesztő anyag. A projekt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Időpont: 2018. június 7. (csütörtök) 9.00 órától 14.00 óráig Helyszín: Budapest, Benczúr Palota │ 1068 Budapest, Benczúr utca 27. A városi terek kialakításának nagy szerepe van a bűnesetek terjedésében vagy csökkentésében. A sötét aluljárók és parkok, takarásban lévő buszmegállók, rosszul megvilágított parkolók nem csak félelmet vagy szorongást váltanak ki a térhasználókban, hanem valóban elősegítik a bűncselekmények elkövetését. Az építészeti bűnmegelőzés az épített környezet tudatos tervezésére hívja fel a figyelmet, amely csökkenti a bűnalkalmakat, javítja az életminőséget, a közösség hangulatát és növeli a szubjektív biztonságérzetet. A Biztonság. Város. Közösség című projekt célja az építészeti és környezetformálási eszközök bűnmegelőzési lehetőségeinek feltérképezése és népszerűsítése Magyarországon. A projekt a kultúrAktív Egyesület , a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és a Lechner Tudásközpont egyéves szakmai együttműködésében valósul meg, és a Nemzeti Bűnmegelőzési St