ParticiPécs - második workshop

Az októberi ParticiPécs foglalkozáson végre belemerültünk a játéktervezés alapismereteibe. Az első tisztázandó kérdés az volt, hogy mit is csinál egy igazi játéktervező. Elkezdtük összegyűjteni, hogy milyen ismeretekre, kompetenciákra van szükség egy játék megtervezéséhez. Ezután végiggondoltuk, hogy a mi csapatunk tagjai milyen ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkeznek. Rájöttünk, hogy a ParticiPécs csapat rendkívül színes: van mérnök és író, van aki programozni szeret, van aki építészetet tanul, van, aki inkább rajzban tudja elmondani a gondolatait, van, aki versben. Minden feltétel adott ahhoz, hogy közösen játékot tervezzünk. Hogy ezt el is higgyük magunkról, többször is elismételtük hangosan a következő mondatot: játéktervező vagyok!

A játéktervező tulajdonképpen élményt hoz létre, a játék maga csupán egy eszköz az a cél eléréséhez. ha jó játékot akarunk tervezni, akkor először azt kell meghatároznunk, hogy milyen élményt szeretnénk a játékkal előhozni. Majd végig kell gondolni, hogy mik azok az elemek, amelyek ezt az élményt előidézhetik. Visszaemlékeztünk, hogy mik voltak életünk során a kedvenc játékaink és ezek milyen élményt hoztak létre, illetve megvizsgáltuk, hogy pontosan mi okozta ezeket az élményeket (például meglepetés, szórakozás, problémamegoldás, kíváncsiság, társas interakciók, a játék belső értékei, stb…)

Természetesen ahhoz, hogy magáról a játékélményről elmélkedjünk, szükség volt arra is, hogy mi magunk is átéljük a játékok nyújtotta élményt. Ezért a workshop során sokat játszottunk. Például mozgásos játékokat, jégtörőket, mint a szamurájkard, vagy az egyiptomi piac. Folytattuk a csapatépítő feladatokat is, például egymás kezével írtunk értékelést arról, hogyan éreztük magunkat, úgy próbáltunk egymásra hangolódni, hogy szavak nélkül igyekeztünk összehangolni a karjaink mozgását, és becsukott szemmel vezettük egymást az udvaron. Majd a reggeli érzelmeinket formáltuk szoborba, és elmutogattuk egymáson, milyen volt az előző napunk. Kipróbáltunk egy problémamegoldó feladatot, amelyben mindenki elvesztette valamely képességét (a játékosok a tapintásukat, látásukat, vagy a hangjukat nem használhatták, és így kellett közösen logót készíteni a ParticiPécs játéknak). Ez nagyon nehéznek bizonyult, de rengeteget tanultunk belőle és ennek hatására a csapat úgy döntött, hogy a testi fogyatékkal élők szempontjait mindenképpen bele kell építeni a ParticiPécs társas koncepciójába. A történetmesélést is kipróbáltuk a sztoridominó nevű kártyajátékkal. Ez annyira tetszett a csapatnak, hogy a következő alkalomra megcsináltuk a saját ParticiPécs sztoridominónkat. Mindenki gyűjtött városi fotókat, helyszínekről, helyzetekről, emberekről a városban, ezeket pedig kártyalapokra nyomtattuk. A kártyalapok véletlenszerű egymás mellé helyezésével új történet áll össze minden játék alkalmával, és ez segít minket ráhangolódni a pécsi társas tervezésére. 

A workshop második napján már konkrétan Péccsel foglalkoztunk. Elkezdtünk gondolkodni a játék témáján. Ráhangolódásképpen természetesen játszottunk: Pécsgépet készítettünk olyan hangokból, amiket a városban hallhatunk. Az ötleteléshez hasznos tippeket gyűjtöttünk össze, kipróbáltunk különböző brainstorming technikákat, asszociációs láncokat, kreatív írásos gyakorlatokat. Ennek eredeményeképpen összeírtunk rengeteg ötletet, amik támpontot nyújthatnak a társas koncepciójának kialakításakor.

Végül pedig azt próbáltuk meghatározni, hogy Pécs város mely részei alkossák a ParticiPécs játék alapját. Ezért mentális térképet rajzoltunk. Mindenkinek lehetősége volt arra, hogy megrajzolja saját, szubjektív várostérképét, bejelölve azok határait, a főbb tájékozódási pontokat, az azokat összekötő útvonalakat és a csomópontokat. Ezután bemutattuk egymásnak a térképeinket és összefoglaltuk, hogy mi az, ami egyezik a térképeken, mik azok a városrészek, amiket mindenki kiemelt, mik azok, amik egyáltalán nem szerepeltek a rajzokon. Nagyon érdekes megfigyeléseket tettünk a nap során, és a feladatoknak köszönhetően elkezdett körvonalazódni a ParticiPécs játék tematikája.

Folyt köv. 

ParticiPécs - Első Workshop

Az első nagy feladat a ParticiPécs csapat összeállítása volt. Több pécsi iskolában toboroztunk résztvevőket, megkerestük a pedagógusokat, elmentünk nyílt napokra, osztályfőnöki órákra és meséltünk a diákoknak a játékfejlesztő terveinkről. Megkerestünk a téma iránt érdeklődő egyetemistákat és szakembereket, akik önkéntesként csatlakozhattak a projekthez. Végül szeptember közepére összeállt a csapat. Összesen négy iskolából, illetve a Pécsi Tudományegyetem három tanszékéről érkeztek diákok és hallgatók, hogy közösen létrehozzuk a ParticiPécs társasjátékot. Szeptember 13-14-én szerveztük az első ismerkedő találkozót. A workshop helyszíne a Pécs Normandia Lions Club családi napközije volt, amit gondosan előkészítettünk a foglalkozásra:

 Ezután bemutattuk a projekt témáját, célját és menetét a résztvevőknek:

A kétnapos találkozó célja elsősorban az ismerkedés és csapatépítés volt, ezért rengeteg játékos módszert építettünk a programba: neveket tanultunk mozdulatokkal, pizzát sütöttünk egymás hátán, kiteregettük a tiszta ruhánkat és a szennyes zokninkat (vagyis a félelmeinket és elvárásainkat fogalmaztuk meg a projekttel kapcsolatban). Csukott szemmel, egymást segítve, háromszöget formáltunk a földön (eközben világossá vált, hogy bár most találkoztunk először, nagyon jól tudunk majd csapatban működni). Halandzsaköltőt játszottunk, hogy jobban egymásra hangolódjunk, és szavak nélkül is megértsük egymást. Majd fokozatosan leépítettük a gátlásainkat úgy, hogy a komoly beszélgetések közben megpróbáltuk egymás fejéről levenni a csákót.

       

A csapatépítő játékok mellett az első találkozón nagyon fontos volt az is, hogy felmérjük a résztvevők érdeklődését és megteremtsünk egy közös alapot, amire a további foglalkozásokat építhettük. Ezért először város- és épületképekkel mutattuk be magunkat a többieknek, majd mindenki egy nagyon személyes térképet készített Pécsről, amiből kiderült, hogy ki hogyan látja a saját városát. Ezután átbeszéltük, hogy melyik játékok voltak fontosak az életünkben és miért. Végül megfogalmaztuk és lerajzoltuk, hogy mit viszünk haza a hátizsákunkban a workshopról.

          

Az első ParticiPécs workshop során arra fektettük a hangsúlyt, hogy fejlődjünk a csapatmunkában, kommunikációban és érdekérvényesítésben, reflektáljunk a saját városképünkre és városhasználatunkra, és erősítsük a felelősségtudatunkat. A játékos feladatok által többet megtudtunk magunkról, arról, hogyan tudunk megoldást találni a problémákra, érvelni a többiek előtt, alkalmazkodni, engedni, elengedni, és magunkat menedzselni. A második nap végére nagyszerű csapat kovácsolódott össze, úgy éreztük, hogy nagyon jó lesz együtt dolgozni. A foglalkozás végén már mindenki várta a következő alkalmat, hogy végre belemerülhessünk a játéktervezésbe…

Folyt. köv.

 

PARTICIPÉCS: egy városfejlesztő játék tervezése

A ParticiPécs egy városfejlesztő társasjáték, amit pécsi fiatalokkal és szakemberekkel közösen hozunk létre. Havonta szervezünk játékfejlesztő workshopokat, amelyek során elmélyülünk a játéktervezés és a városfejlesztés kérdéseiben, és a tanulási folyamat során létrehozzuk a ParticiPécs társasjátékot.  Az élőtársas bemutatóját 2014 márciusára tervezzük, és önkénteseink segítségével több tucat közösségi játékot szervezünk tavasszal az egész városban: iskolákban, köztereken, kulturális intézményekben. A projekt második részében a játékfejlesztő csapattal elkészítjük a ParticiPécs játék egyszerűbb online verzióját, ami még szélesebb körben teheti ismertté a játékot és annak fő üzenetét: VEGYÉL RÉSZT A KÖRNYEZETED ALAKÍTÁSÁBAN!

A JÁTÉK

Az oktatójáték célja, hogy a fiatalok játékos módon sajátítsanak el olyan cselekvési mintákat, amelyek hozzásegítik őket, hogy konstruktív és proaktív módon alakítsák saját környezetüket. A játék során tanulhatnak a lakókörnyezetükről, Pécsről, a városi terekről és a beavatkozási lehetőségekről, és olyan problémákon gondolkodhatnak közösen, amik befolyásolják hétköznapi életüket. A 25 m² alapterületű játéktáblán a résztvevők kedvük szerint alakíthatják a várost. 

A FEJLESZTŐ CSAPAT

A játékot egy gimnazistákból, egyetemistákból és fiatal önkéntesekből álló csapat fejleszti és dolgozza ki. A fejlesztőcsapat tagjai különböző pécsi általános és középiskolákból érkeztek: Nagy Csilla, Divéki Lili, Németh Réka, Schillinger Laura, Ignácz Dávid és Orcsik Dávid. A fejlesztő csapat önkéntesei: Garamvölgyi Róbert (informatikus), Gyergyák János (várostervező, építész), Herner Ákos (ifjúsági munkás), Plutzer Anikó (építész), Bencze Zoltán (építész) és Szolga Zsófi (grafikus). A projektvezető Tóth Eszter, aki a gyerekek és fiatalok részvételéről, illetve a részvételi társasjátékokról írja doktori disszertációját a Hamburgi HafenCity Egyetemen. A tanulási és tervezési folyamatot facilitáló coach Katona Réka, aki az ELTE PPK neveléselmélet programjában doktorizik, a grafikus pedig Sirály Dóri, aki a Pop-up Pest játék vizuális kialakítását készítette. 

JÁTÉKTERVEZŐ WORKSHOPOK

Havonta egyszer tartunk kétnapos ParticiPécs workshopot a Pécs Normandia Lions Klub közösségi helységében. A foglalkozásokon a játéktervezés mellett kiemelt szerepet kapnak a városfejlesztéshez kapcsolódó tartalmak is, mint az az épített környezetre vonatkozó alapismeretek (fizikai és társadalmi környezet ismerete és elemzése)  és az állampolgári részvétel (pozitív szemléletmód, a másokkal szembeni viselkedés, tolerancia, kommunikáció). A legfontosabb szerepet természetesen a játék és a játszás kapja, illetve a játékokon, és játékos feladatokon keresztül a környezetünk, és a környezetünkben jelenlévő viszonyrendszerek és cselekvési kompetenciáik megismerése. 

FOLYTATÁS

Az egyesületünk blogján nyomon követhetitek a ParticiPécs tervezési folyamatát, hamarosan jönnek a beszámolók az egyes workshopokról!

A projektet az Európai Unió Fiatalok lendületben Programja támogatja. 

 

Makettezés a III. Nemzetközi Makettfesztiválon a Bálnában

A kultúrAktív Egyesület is részt vett a III. Nemzetközi Makettfesztiválon, amelyen az 1:500 léptékű Budapest makettet mutatták be a Bálnában (korábban CET). A Kortás Építészeti Központ által szervezett rendezvényen az izgalmas, a makett sorsát és jövőjének lehetőségeit elemző séták, workshopok és szimpóziumok mellett mi egy makett foglalkozást tartottunk szelektív hulladékból a gyerek résztvevőknek. 

A helyszín rendkívül izgalmas volt, mert a Bálna a - Duna-parti fekvésének köszönhetően - üvegablakain keresztül csodálatos rálátásunk volt Budapest belvárosára, így a várost nem csak a meketten vizsgálhatták a jelenlévők, hanem összehasonlíthatták a megfigyelteket a körülöttünk lévő élő helyszínekkel is. Asztalainkat szemben a Dunával helyeztük el.

A makettezés alapját a Budapest makett adta, de fontos szempont volt a folyamatosan érkező és bármikor kilépő gyerekek áradata, így egy vezetett eleje-közepe-vége foglalkozást nem tervezhettünk, csak olyat, amibe könnyű a be- és kilépés, illetve mivel a gyerekek általában az elkészült  végeredményt szívesen magukkal viszik, ebből fakadóan rugalmas, gyors feladatokat próbáltunk kitalálni. Sajnos így egy terepasztal összeillesztéséről, a városi szövet stimulálásáról, megépítéséről – bármennyire is szerettünk volna erre fókuszálni – le kellett, hogy mondjunk.

Szerepeket és helyzeteket alakítottunk ki a városban való építkezéssel kapcsolatban, amiket állatok személyesítettek meg: volt Építész Róka, Polgármester Krokodil, Parkőr Ökör, Iskolaigazgató Paci, akik egy-egy döntéshozói szerepet testesítettek meg, különböző igényekkel és érdekekkel. A gyerekeknek azt mondtuk, hogy olyan épületet vagy helyet építsenek, amit ezek a szereplők építenének, amire nekik lenne szükségük.

Mivel ahogy említettük, a helyzet gyorsan változott, így sajnos ez a kevés üzenet sem működött annyira, amennyire reméltük. A gyerekeknek szüksége lett volna egy bevezető beszélgetésre a fenti szerepekről.  Hiányzott a gyerekek számára a konkrétabb feladat, és talán valamilyen vizuális látvány, vagy példa, ami elindítja a fantáziájukat, ez túl kézzel foghatatlannak bizonyult. Korábbi makettezések alkalmával a gyerekek például a víztorony vagy uszoda meghatározásoknál sokkal gyorsabban rákaptak a kreatív tervezésre és építésre, mivel ezek beazonosíthatóbb épületek voltak, bizonyosabban rendelkeztek már saját élményekkel hozzájuk kötődve.

Ezt a helyzet közben felismerve, később már nem próbáltuk a gyerekeket rávenni a szereplőkkel való azonosulásra, inkább hagytuk őket, hogy a rendelkezésre álló anyagokkal szabadon kísérletezzenek.

Délutánra az asztalt már elborították az izgalmas alapanyagok, köztük sok hulladékpapír, tojástartók, náddarabok, hurkapálcikák, és a délelőttről ott maradt makettek, így a frissen érkező gyerekek könnyebben rákaptak az építésre. Az legkisebbek a testvéreikkel vagy szüleikkel rajzolgattak, a 7-12 év közöttiek kezéből azonban gyönyörű városrészek kerültek ki. Volt, aki magát a helyszínt, a Bálnát gondolta újra, született autós-gyalogos forgalomra tervezett függőhíd merevítőkkel, babaszobák és tornyos paloták. És amikor már majdnem minden elfogyott, előkerült egy zsák krumpli, és míg a Duna fölött lassan lement a nap, megszülettek a legfantasztikusabb krumpli-bútorok, krumpli-arcok, krumplinyomda-minták.

Sok lelkes gyerekkel és (építész) szülővel találkoztunk, utóbbiak maguk is szívesen maketteztek, néha a gyerekek elképzeléseit is túlszárnyalva saját terveikkel. Folyamatos volt az érdeklődés a szombati nap során nem csak az 1:500 léptékű Budapest makett, de a makett készítés iránt is. 

A csapat tagjai: Guba Erzsébet, Götz Eszter, Mészárosz Zsuzska, Nosek Mimma, Szolga Zsófia, Zöldi Anna.

A fotókat Dorkó Dániel és Zöldi Anna készítette.

Pop-up Pest: játék a városról

Az ötlet

Vajon hogyan tehetjük jobbá, élhetőbbé és érdekesebbé a saját lakókörnyezetünket? Hogyan tudunk részt venni a város alakításában? Milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre és milyen példákkal találkozhatunk Budapest belvárosában?

A Pop-up Pest élő társasjáték ezekre a kérdésekre ad választ szórakoztató, interaktív módon. Az oktatójáték célja, hogy a fiatalok játékos módon sajátítsanak el olyan cselekvési mintákat, amelyek hozzásegítik őket, hogy konstruktív és proaktív módon alakítsák saját környezetüket. Akárcsak a való életben, a játékban is számtalan lehetőség nyílik az aktív részvételre: a játékosok többek között fákat ültethetnek, kerékpártárolókat alakíthatnak ki, műemléki értékű épületek megóvásáért küzdhetnek, parcellát bérelhetnek a közösségi kertben vagy utcafesztivált szervezhetnek. Mindeközben együtt gondolkodnak városfejlesztésről, a közösségi életről és észrevétlenül sajátítanak el a városi terekhez kapcsolódó kortárs fogalmakat, ismereteket és felelősségteljes gondolkodásmódot.

A játék

A 25 m² alapterületű játéktábla Budapest belvárosát, a VI. és VII. kerületet, valamint ezek határterületeit ábrázolja. A táblán jelölve vannak a fontosabb kulturális helyszínek, a zöldterületek és parkosított területek, illetve a főbb közlekedési útvonalak és csomópontok. A játéktáblán továbbá csíkos mezők jelzik az „építési területeket”. A játékosok ezeken a helyszíneken avatkozhatnak be a városképbe, vagyis ide helyezhetik el az építőelemeiket.

A játékban egyszerre 12 játékos vehet részt, akik három csapatban (környezet, közlekedés, kultúra) versengenek egymással. Minden játékosnak egyéni feladata van a csapaton belül és a csapatcél csak akkor teljesül, ha minden játékos teljesítette a feladatát. Így a játékosok pozitívan függnek egymástól, mindenkinek egyformán felelősséget kell vállalnia a győzelem érdekében. A csapattagok segíthetnek egymásnak és a gyorsabb haladás érdekében közös stratégiát dolgozhatnak ki. A játékban tehát főként a szociális kompetenciák, különösen a kommunikációs és kooperatív kompetenciák kerülnek előtérbe. A három csapat közös cél érdekében munkálkodik, hiszen mindannyian élhetőbbé igyekeznek tenni a várost. Ennek ellenére gyakran érdekellentét alakul ki a csapatok között, ugyanis a városrész kevés szabad vagy átalakítható területtel rendelkezik. A szélesebb utcákon fasort, kerékpárutat vagy fesztiválsétányt alakítsunk ki? A szabad utcarészekre inkább szelektív hulladékgyűjtőket, utcabútorokat vagy kerékpártárolókat helyezzünk el? Annak a csapatnak sikerülhet először teljesítenie a feladatát, amelyiknek a játékosai a leghatékonyabban tudnak együttműködni.

A játékosoknak 3-3 építőelemet kell megszerezniük, illetve a táblán elhelyezniük az egyéni feladatuknak megfelelően. Az egyéni feladatok mindig a csapatcélhoz illeszkednek:

A környezet csapat célja, hogy lakónegyedükben a környezetvédelmi szempontok minél jobban érvényesüljenek és minél több zöldterület legyen a városban. Egyéni feladatok: fasorok kialakítása, Szelektív hulladékgyűjtők elhelyezése, közösségi kertek kialakítása, közterek parkosítása.

A közlekedés csapat célja, hogy minél jobban működjön és mindenki számára biztosított legyen a közlekedés a városrészben. Egyéni feladatok: kerékpárutak kialakítása, kerékpártárolók elhelyezése, parkolóházak építése, akadálymentesítés.

A kultúra csapat célja a városrész kulturális kínálatának bővítése, kulturális értékek teremtése és megóvása. Egyéni feladatok: fesztiválsétányok kialakítása, utcabútorok elhelyezése, értékes, de rossz állapotban lévő épületek műemléki védelem alá helyezése, köztéri műalkotások elhelyezése.

A játék során a kiemelt mezőkre érve a játékosok információs kártyát húznak, amelyeken rövid, csattanós leírást találnak Budapest belvárosához kapcsolódóan egy-egy városi jelenségről (mint például a gerilla kötészet, a legális graffitik), és a városhasználatról (például kerékpáros közlekedés, civil érdekképviseletek). A fiataloknak így lehetőségük nyílik elgondolkodni a saját lakókörnyezetükről és más szemmel tekinteni az ismert helyszínekre.   A város pedig eközben folyamatosan változik…

A FOGLALKOZÁSOK

A társasjátékot 2012 szeptemberében az Ernst Múzeum centenáriumi ünnepsége során mutattuk be, majd egy héttel később az Európai Mobilitási Héten játszhattak a Pop-up Pesttel az érdeklődők. Októbertől decemberig a Bálint házban tartottunk foglalkozásokat iskolás és egyetemista csoportok számára.  A foglalkozásokra továbbra is várjuk a 12-18 év közötti iskolás csoportokat, illetve az érdeklődő fiatalok informális csoportjait. Jelentkezni az alábbi címen lehet: info@kulturaktiv.hu.

 

Az városfejlesztő élő társas koncepcióját Tóth Eszter dolgozta ki a kultúrAktív Egyesület csapatával, vagány grafikáját pedig Sirály Dóri készítette. 

A program a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet közreműködésével valósult meg.

A cikk az Építő játékok 2. c. kiadványban jelent meg a Magyar Építész Kamara kiadásában. Szerk.: Beleznay Éva