Ugrás a fő tartalomra

PARTICIPÉCS: egy városfejlesztő játék tervezése

A ParticiPécs egy városfejlesztő társasjáték, amit pécsi fiatalokkal és szakemberekkel közösen hozunk létre. Havonta szervezünk játékfejlesztő workshopokat, amelyek során elmélyülünk a játéktervezés és a városfejlesztés kérdéseiben, és a tanulási folyamat során létrehozzuk a ParticiPécs társasjátékot.  Az élőtársas bemutatóját 2014 márciusára tervezzük, és önkénteseink segítségével több tucat közösségi játékot szervezünk tavasszal az egész városban: iskolákban, köztereken, kulturális intézményekben. A projekt második részében a játékfejlesztő csapattal elkészítjük a ParticiPécs játék egyszerűbb online verzióját, ami még szélesebb körben teheti ismertté a játékot és annak fő üzenetét: VEGYÉL RÉSZT A KÖRNYEZETED ALAKÍTÁSÁBAN!

A JÁTÉK
Az oktatójáték célja, hogy a fiatalok játékos módon sajátítsanak el olyan cselekvési mintákat, amelyek hozzásegítik őket, hogy konstruktív és proaktív módon alakítsák saját környezetüket. A játék során tanulhatnak a lakókörnyezetükről, Pécsről, a városi terekről és a beavatkozási lehetőségekről, és olyan problémákon gondolkodhatnak közösen, amik befolyásolják hétköznapi életüket. A 25 m² alapterületű játéktáblán a résztvevők kedvük szerint alakíthatják a várost. 




A FEJLESZTŐ CSAPAT
A játékot egy gimnazistákból, egyetemistákból és fiatal önkéntesekből álló csapat fejleszti és dolgozza ki. A fejlesztőcsapat tagjai különböző pécsi általános és középiskolákból érkeztek: Nagy Csilla, Divéki Lili, Németh Réka, Schillinger Laura, Ignácz Dávid és Orcsik Dávid. A fejlesztő csapat önkéntesei: Garamvölgyi Róbert (informatikus), Gyergyák János (várostervező, építész), Herner Ákos (ifjúsági munkás), Plutzer Anikó (építész), Bencze Zoltán (építész) és Szolga Zsófi (grafikus). A projektvezető Tóth Eszter, aki a gyerekek és fiatalok részvételéről, illetve a részvételi társasjátékokról írja doktori disszertációját a Hamburgi HafenCity Egyetemen. A tanulási és tervezési folyamatot facilitáló coach Katona Réka, aki az ELTE PPK neveléselmélet programjában doktorizik, a grafikus pedig Sirály Dóri, aki a Pop-up Pest játék vizuális kialakítását készítette. 



JÁTÉKTERVEZŐ WORKSHOPOK
Havonta egyszer tartunk kétnapos ParticiPécs workshopot a Pécs Normandia Lions Klub közösségi helységében. A foglalkozásokon a játéktervezés mellett kiemelt szerepet kapnak a városfejlesztéshez kapcsolódó tartalmak is, mint az az épített környezetre vonatkozó alapismeretek (fizikai és társadalmi környezet ismerete és elemzése)  és az állampolgári részvétel (pozitív szemléletmód, a másokkal szembeni viselkedés, tolerancia, kommunikáció). A legfontosabb szerepet természetesen a játék és a játszás kapja, illetve a játékokon, és játékos feladatokon keresztül a környezetünk, és a környezetünkben jelenlévő viszonyrendszerek és cselekvési kompetenciáik megismerése. 



FOLYTATÁS
Az egyesületünk blogján nyomon követhetitek a ParticiPécs tervezési folyamatát, hamarosan jönnek a beszámolók az egyes workshopokról!

A projektet az Európai Unió Fiatalok lendületben Programja támogatja. 

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan