2015. júl. 28.

Júliusi kultúrAktív Klub

A kánikulában sem voltunk tétlenek: a júliusi klubnapon a klub jövő évi programja és a közösségi tervezés, vagyis a co-design volt a téma!



A gödöllői csapatépítésen kiderült, hogy az egyesület egyik kiemelt értéke az idén egy éves klubsorozat. A klubnapok erősségeit elemezve, kiderült, hogy a klubnapok több téren is hozzájárulnak az egyesület fejlődéséhez: nem csak személyes inspiráció forrás és közösségteremtő műhely, hanem egy olyan önképző kör, melynek az elmélet gyakorlatban való bemutatásán túl a hálózatosodásban és különböző diszciplínák bevonásában is szerepe van. Jövőre az épített környezeti nevelés fogalmára fogunk koncentrálni, és az egyesület projektjein keresztül mutatjuk majd be a TÉR és a PEDAGÓGIA fogalmához kapcsolódó különböző elméleteket, irányzatokat és módszereket! A részletes programot hamarosan a hírlevelünkben és a honlapon is olvashatjátok!


Az elméleti részben áttértünk a co-design témájára. Tóth Eszter beszélt az egyesület élőtársasait megalapozó módszer alapjairól és a ParticiPécs tervezése során szerzett tapasztalatairól. Kiderült, hogy a svédek nem csak bútor designban jeleskednek, hanem a probléma központú közösségi tervezésben: a skandináv országban nagy hagyománnyal bíró co-designban ugyanis a felhasználók már a tervezési folyamat kezdetétől részt vesznek a kreatív folyamatban.


Eszter szerint az az egyik legfontosabb, hogy a tervezés során a tervezői csapat összetétele sokszínű legyen: minél változatosabb hátterű egyének ülnek össze és gondolkodnak közösen, annál több társadalmi szempontot tudnak beépíteni a tervezésbe. A ParticiPécs esetében például a fiatal iskolás lányok és fiúk a város különböző kerületeiből érkeztek és különböző gazdasági, társadalmi és térbeli berendezkedési formákat képviseltek. A felnőttek közül pedig a városfejlesztés folyamatát átlátó szakemberek, döntéshozók és laikusok is csatlakoztak.


Érdemes arra is figyelni, hogy a résztvevők különböző háttere feszültséget okozhat a tervezési folyamat során, ezért kiemelten fontos a facilitátor szerepe, aki a folyamat koordinálásáért felelős, és a résztvevők közötti hierarchikus és tudásbeli különbségek kiegyenlítésével foglalkozik (főnök-beosztott, fiatal-idős, tapasztalt-tapasztalatlan, szakmabeli-laikus, stb). A ParticiPécs tervezése alatt két személy osztozott a facilitátor szerepen: Eszter foglalkozott a szakmai tartalommal, míg Katona Réka a csapatharmonizációs módszerek kidolgozását vállalta.


A résztvevők egyenlő partnerként vesznek részt a folyamatban, és a facilitátor és a tervező feladata, hogy mindenki egyenlő félként véleményt nyilváníthasson.  A választott módszereknek ezért nagyon fontos szerepe van. Ha megfelelő módszereket választunk, amelyek figyelembe veszik a részvevők különböző képességeit, tanulási és kifejezési stílusait, akkor valóban mindenki érdemben tud hozzájárulni a tervezési folyamathoz.  A ParticiPécs játék tervezése során a kooperatív módszerek, szerepjátékok, verbális és performatív eszközök, mentális térképek segítettek a felek közötti egyenlő kapcsolat megteremtésében, és biztosították a játéktervezés előremenetelét.


A design játékok rendkívül alkalmasak a tervezési folyamat élvezetessé tételére, így a tervezés is lehet játék! A pozitív élmények és a játék során szövődő személyes kapcsolatok pedig fenntartják a csoport érdeklődését és személyes motivációt, és így a kialakult bizalmi légkörben a reflexió során felmerülő problémák is gyorsabban orvosolhatók!


A közösségi tervezési folyamat alapja a folyamatos kommunikáció. A tartalmi munkát leginkább a személyes találkozások során lehet előremozdítani, azonban érdemes kihasználni az egyéb rendelkezésre álló kommunikációs csatornákat is. A közösségi hálózatokban, online fájlmegosztó rendszerek segítségével a tervező csoport a személyes találkozások között is folytathatja a közös gondolkodást.


Tóth Eszter co-designról szóló prezentációját itt olvashatjátok!

Köszönjük Eszternek a nyári előadást! Szeptemberben újra találkozunk, akkor a nyári táborokban használt módszerekről számol be Kern Orsolya!

2015. júl. 15.

Csapatépítés Gödöllőn

“elhivatott emberek, szemléletformálás, demokratikus értékközösség, interdiszciplináris önkéntesség, befogadó közösség, társadalmi hatás, közösségfejlesztés, kreatív fejlődés, lelkes együttműködés, közös alkotás” - ezt jelenti számunkra a kultúrAktív! 



Második csapatépítő hétvégénket Gödöllőre szerveztük, hogy megismerkedhessünk a Tiéd a Város könyvsorozat készülőben lévő kötetének helyszínével, illetve játékos eszközök segítségével átbeszéljük  a kultúrAktív múltját, jelenét és közös jövőjét. Pénteken az Urbanity társasjátékkal melegítettünk be. A hőség elől az egyetem árnyas parkjába húzódva játszottunk pár kört, majd egy tematikus felfedező útra indultunk a kollégium körül, hogy az Urbanity hat hívószava alapján megvizsgáljuk a környezetünket. A séta során kiderült, hogy Gödöllő városa nemcsak rendkívül “gondoskodó” (pl. az egyetem bejárata akadálymentesített és telepített biciklitárolókkal közvetve is hozzájárul az egyetemisták egészséges  életmódjához, hanem “fenntarthatóságért” is sokat tesz (pl. elegendő számú szemetessel és szelektív szemétgyűjtés lehetőségével segíti tisztán tartani a köztereket). A  közösségteremtés és “önszerveződés” nyomait a térszervezésben is felleltük:  közös főzés a parkban, napozás a réten, aktív és passzív kikapcsolódás a környező erdőben, ill. a sportközpont és az arborétum is további lehetőségeket kínál a személyes kapcsolatok ápolására.


Szombaton az alapító tagok meséltek az egyesület megalakulásáról és öt éves múltjáról. Érdekes volt látni, hogyan növekedett és bővült a szervezet: az első évben egyetlen projekt árválkodott a flipcharton, majd a tagok számának gyarapodásával az egyesület  módszertani tárháza és tevékenységi köre annyira megsokasodott, hogy az ötödik év végére a projektek már el sem fértek a papíron. A Tiéd a Város könyvsorozat mellé pályázatok, foglalkozások, workshopok, szakmai programok és konferenciák, valamint az élőtársasok is felsorakoztak!


A délutáni stratégiai megbeszélésen kipróbáltunk egy módszert, amelynek segítségével fél óra alatt meg tudtuk fogalmazni a legfontosabb stratégiai céljainkat. Épülettípusokhoz társítottunk különböző tulajdonságokat (pl. gyár – termelékeny, világítótorony – egyedi, sátor – átlátható, piac – ötletek stb.), majd ezek alapján kiértékeltük az egyesületet és meghatároztuk, hogy mi az, amiben már erősek vagyunk és miben kellene még fejlődnünk. Öröm volt látni, hogy  sokszínű szakmai háttér, termelékenység és kreatív energia jellemzik az egyesületet, aminek köszönhetően egyre több projektet tudunk indítani és sokkal több fiatalt tudunk megszólítani! Azért pedig, hogy az önkéntesség örömét fenntartsuk - ami a társadalmi hatás mellett az egyesület egyik fő összetartó eleme -, a jövőben az operatív feladatok gördülékenyebbé tételére fogunk koncentrálni.


A komoly munka után valódi kikapcsolódást jelentett végigsétálni a Gödöllő gyerekeknek c. készülőben lévő könyvben javasolt útvonalon. Túravezetőink, Guba Anna és Guba András segítségével megismerkedhettünk a belváros  –nem csak gyerekeknek szóló– nevezetességeivel. Igazi időutazásban volt részünk, amikor épülésük ideje szerint sorrendbe állítottuk a főteret határoló épületeket és végigvettük a változatos funkcióikat! Ezután magát a teret  vizsgáltuk meg tüzetesebben: felgombolyítottuk a különböző köztéri alkotások mögött húzódó történeteket (pl. miért kerülhetett Kis Balázs a főtérre és mi lapulhat a kezében, mire jó a békegong és mi mire használnánk),  valamint feltérképeztük a közterekhez rendelt viselkedési normákat. A tiltó (közlekedési) táblák újrafogalmazásával a téren tartózkodókat pozitív üzenetekkel invitáltuk különböző tevékenységekre. Érdekes megfigyelni, hogyan hatnak az ösztönző és tiltó üzenetek a térérzetünkre!


A kultúrAktív fontos mérföldkőhöz érkezett: idén lett öt éves az egyesület! Este tortával és éjszakai Urbanity-partyval ünnepeltük meg, hogy közösen gondolkodunk és alkotunk, fejlesztünk és fejlődünk. 


A vasárnap délelőtti workshopon kidolgoztuk az egyesület következő három évének stratégiai céljait és szakmai programját. Tevékenységeink egy része a közös elméleti alapok megteremtésére irányul majd, valamint a munkacsoportok gördülékenyebb működésével, a reflexión és külső kommunikáción keresztül szeretnék tovább erősíteni az egyesület tevékenységének társadalmi hatását. 


Délután Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna térképész és térinformatikus körbevezetett minket az egyetem víztornyában. Az épületet először kívülről vettük szemügyre és körbesétáltuk a torony eredetileg napórának tervezett, zodiákusokkal díszített kertjét, és ki-ki megkereste a saját csillagjegyét szimbolizáló szobrát. Ezután a belső csigalépcsőkön felfelé haladva megtudtuk, hogy az 1955-ben Jánossy György és Czebe István építész által tervezett ipari műemléki épületet sosem használták rendeltetésszerűen: előbb halak, majd kollégisták lakták! A különböző szinteken berendezett kiállítás Magyarország vízgazdálkodási történetét mutatja be, a torony tetejéről pedig fantasztikus kilátás nyílik a környező tájra és egészen a Csörsz-árokig ellátni. Zsuzsanna a Csörsz-árok Mente Egyesület tagja, és szívén viseli az árokrendszer sorsát. Mesélt az 1260 km hosszú ókori árokrendszer keletkezéséhez fűződő különböző mondákról és változatos hasznosításáról (védelmi vonal, hajózási csatorna, közlekedési útvonal). Inspiráló volt látni, hogy más egyesületek is aktív szerepet töltenek be az épített környezettel kapcsolatos kutatások előmozdításában, az ismeretek terjesztésében, és a gödöllői tagjaink el is határozták, hogy programjaikkal és a könyvvel  is segítenek felhívni a figyelmet a Csörsz-árokra! A torony és a Csörsz-árok a Csörsz-árok Mente Egyesület vezetésével látogatható.


A séta után közösen indultunk haza, útközben pedig újabb részletekkel bővítettük a stratégia célokat! Köszönjük a tagoknak a részvételt és a közös gondolatokat, és a Guba családnak a gondos szervezést és az izgalmas sétát!

2015. júl. 3.

Gödöllő gyerekeknek séta

A Tiéd a Város! sorozatunkhoz számos új könyv van előkészületben. A Gödöllő gyerekeknek kézirata még meg sem jelent, de már iskolai foglalkozás alapjául szolgál: a Török Ignác Gimnázium felsőtagozatosai az iskolai év utolsó napját a könyv alapján összeállított városfelfedező akadályversenyen töltötték! Köszönjük Guba Andrásnak a szervezést és a beszámolót!


A Gödöllő gyerekeknek könyv alapján az egyik szerző, Guba András, aki a Gödöllői Török Ignác Gimnázium tanára a diákönkormányzattal együtt egy gödöllői akadályversenyt szervezett az iskola felső tagozatos diákjai számára 2015. június 15-re. Az ötlet onnan jött, hogy az utolsó tanítás nélküli munkanapon – ami ráadásul hétfő – hasznosan töltsék el a diákok a napot. A kisebbek Gödöllő nevezetességeivel ismerkedtek, a nagyobbak pedig a verseny szervezésében jeleskedtek, amiért ráadásul közösségi szolgálatos órákat is elszámolhattak.


Az 5-8. osztályosok változatos programokban vehettek részt. Először a csoportoknak az iskola udvarán különféle növényeket kellett megkeresniük és róluk információkat feljegyezniük. Így megtudhatták, hogy a páfrányfenyőnek milyen különleges  a levele és hog gyógyszerként is használják. Azután az iskola falain levő tablókon kerestek személyeket: láthatták tanáraikat érettségizős korukban. Végül egy városismereti akadálypályát kellett teljesíteniük.

"A kastéllyal szembeni parkban élek, mindennapjaimban a fák alatt bújok meg. Sajnos a kastélyban élőkkel a  viszonyom nem túl fényes: az egykor ott élő emberek csak az agancsomért és a bundámért kedveltek."
A komplex feladatok keretében megismerhették a nvezetességeket a Rákos-patak mentén és Gödöllő belvárosában. Először is a helyszínt kellett megtalálniuk leírások alapján. Ott kérdések hangzottak el a hellyel kapcsolatban, például Kis Balázs ruházatáról és játékszeréről. Milyen játékszer lehet Kis Balázs kezében? Sokan valamilyen sci-fi eszközre gondoltak, vagy valamilyen dobóeszközre, pl. bumerángra.


Az Alsó parkban meglátogatták a Világfát és a Cserkész-szobrot. Itt megtudhatták, hogy a Cserkész-szobor helyén korábban Lenin-szobor állt, és lerajzolhatták, újratervezhették az oldalán található domborműveket. Az ismeretszerzésen kívül mozoghattak is a tanulók: különböző ügyességi feladatokat teljesíthettek, többek között a Világfa előtti japáncseresznye-fasor körül kellett futniuk időre.

 
Südi Bea, az esemény főszervezője és a diákönkormányzat elnöke elmondta, hogy már nagyon régóta készülnek az esemény megszervezésére és szerinte sikeres volt a nap. A tanítás utolsó napján a tanulók olyan élményekkel gazdagodhattak, amelyekkel a mindennapi oktatáson nemigen: részt vehettek egy épített környezeti nevelési programban és mozoghattak is egy nagyot.

Közreműködők

Szöveg: Guba András
Fotók: Varga Orsolya (10.A)