2014. jún. 29.

Nyomozás a városban

2014. június 16 – 20. között 7 gyermek részvételével ismét megrendezésre került a Pécs gyerekek könyv alapján felépített városismereti tábor. A program a kezdeti évekhez hasonlóan ezúttal is a Pécs-Normandia LIONS Club együttműködésével valósult meg. A városi nyomozást minden nap makettépítés egészítette ki, így Pécs játékos megismerése mellett a résztvevő gyermekek az ideális városukat is megalkothatták a hét folyamán.Újbudán szervezett táborunk legfőbb, rejtett célja az volt, hogy minél többet megtudjanak a résztvevő 7-12 éves gyerekek arról, ahol élünk, felnyissuk szemüket arra, mennyi érdekes tapasztalatszerzésre alkalmas városi terep van a közvetlen környezetünkben, melyet naponta érintünk anélkül, hogy felfigyelnénk rá és élnénk a beavatkozásra, továbbgondolásra kínálkozó lehetőséggel.



Az első nap délelőttjét még a tábor bázisán töltötték a gyermekek, játékos feladatokkal ismerkedtek egymással, a LIONS-házzal és egymás Pécsről alkotott elképzeléseivel. A szubjektív Pécs térképek megrajzolása után világossá vált, hogy az éppen zajló foci-világbajnokság a gyermekek épített környezethez való viszonyára is komoly ráhatással bír, hiszen a köztéri elnevezések között a C. Ronaldo utca, C. Ronaldo tér és a C. Ronaldo stadion is szerepelt. Emellett természetesen az is világossá vált, hogy mindannyiunk fejében más kép él a városról.


Még a városi térképeknél is nagyobb népszerűségnek örvendett a kincskeresés a LIONS-házban. A gyerekek kis csapatokban „kincseket” rejtettek el az épületben, majd megrajzolták az odavezető „kincses térképet”. A kincses térképek alapján kellett megkeresnie a többi csapatnak a kincset. Így a gyerekek egymást és a tábor helyszínét is alaposabban megismerhették.


Az eredetileg véletlenszerűen sorsolt csapatokat követően a közfelkiáltással megszavazott második körben már egyhangú igény mutatkozott a fiú-lány csapatokra és a trükkös kincsrejtést már a még trükkösebb térképrajzolás követte, így az amúgy kezdetben meglevő kooperatív elemek lassan kezdtek szertefoszlani. A második kört aztán a harmadik, a negyediket az ötödik kör követte, és a lehető legkülönbözőbb variációkat is a feladatba építettük a gyermekek spontán ötletelései mentén.


Az ebédet követően aztán a fiú-lány megosztottság a makettváros tervezésében is testet öltött, ahol az „atomerőművet és kommandósokat a városba” álláspont állt szemben „lovardát a városba pónilovakkal” igénnyel. (hogy melyik ötletet fogalmazták meg a fiúk és melyiket a lányok, nos talán különösebb kifejtésre nem szorul :) A makettváros körvonalait megalkotva vágtunk neki délután Uránvárosnak, ahol a lakótelepi interaktív beszélgetős sétát követően a Szilárd Leó játszótér szolgált a nap végállomásául.


Kedden a kis csapat már a belváros felé vette az irányt, Tóth Eszter a Pécs gyerekeknek című könyv szerzőjének kalauzolásával tekintettük meg a római városrészt, a Cella Septichorát és az Ókeresztény Mauzóleumot, valamint felsétáltunk a Székesegyházhoz, ahol az altemplom rejtett érdekességei mellett hazánk egyik legnagyobb templom-orgonája is megszólalt. Délután a törökfürdő romjai között kalandoztunk, a romok előtt a Pécsett már szintén történeti értékű villamossal „utaztunk”, sétánkat pedig a Jakováli Hasszán Dzsámiban folytattuk, mely tükörterme és belső tere mindenki számára sok izgalmat rejtett. A nap végére visszatérve a LIONS-házba, folytattuk, illetve érdemben elkezdtük a makettépítést, ahol ugyan konszenzus született, hogy az ideális városunknak nemcsak, hogy vízpartja lesz, de egyenesen egy szigetre fog épülni. A fő vitás kérdés (atomerőmű és kommandósok kontra lovarda és pónik) azonban továbbra is nyitva maradt... :)


A szerdai nap a még meg nem ismert vallási helyekhez barangoltunk. Bejártuk az épp felújítás alatt álló Zsinagógát, megfigyeltük a restaurátorok munkáját és megismerkedtünk az evangélikus egyházközösséggel is, ahol amellett, hogy a lelkész minden gyermeket megáldott, az udvaron levő trambulin, játszótér, és focipálya is osztatlan sikert aratott. Délután a kulturális intézményekkel ismerkedtünk.  A Vasarely múzeum megtekintése előtt a múzeum kertjében optikai játékokat próbálhattak ki a gyerekek, a múzeum után pedig az északi várfalsétány labirintusában fogócskázhattak.  Délután aztán ismét a makettezés vette át a főszerepet. A sziget homokos partja mellett mindenki megépítette saját házát, mely számos színes egyéniség és gyermeki lélek visszatükröződése volt.


Csütörtökön a Széchenyi térrel és a Városháza működésével ismerkedtek meg a gyermekek. Az év utolsó közgyűlésére is betekintettünk a karzatról, ahol a döntéshozók a város legfontosabb kérdéseit vitatták meg. Ezután a Városháza tornyára is felsétáltunk, ahol egyedi belvárosi kilátás tárult elénk, és Pécs azonnal egy új perspektívába helyeződött. A belvárosi ebédet követően a városnéző kisvonat felé vettük az irányt. Az utazás azonban, az élet rendezése és különösen a kisvonat kuplung-problémája következtében sajnos meghiúsult, így a Király utcán gyalog közelítettük meg az újjáépült Zsolnay-negyedet, ahol a Művészeti Kar zenés berkeibe tekinthettünk be. A gyermekek itt több hangszert is kipróbálhattak. Az egész negyedre kiterjedő játékos vetélkedő végpontja pedig a csokibolt ezerízű csokikóstolója volt.


A pénteki nap témája a zöld város volt, így nyakunkba vettük a Mecseket. A Misinatető 535 méterére épült TV-tornyában emelkedtünk 600 méterrel a tengerszint fölé! A busszal való felfele-menetet erdei túrás visszaereszkedés követte, közbeiktatva egy Mecseki erdei kisvasutas zakatolást. A gyermekek a túrát végül a tettyei játszótéren fejezték be. A LIONS-házba visszatérve a hét fő műve – az ideális város megépítése – a szülőknek is bemutatásra került. A városban végül sem atomerőmű nem pöfékelt, sem lovarda nem díszelgett, hiszen az időközben megépített épületek és egy viszonylag nagy kiterjedésű zöldfelületű domb a várost nélkülük is teljessé tették.



2014. jún. 27.

Budafok belváros diákszemmel – SzÉpítészek, közösségi tervezéssel Budafok-Tétény belvárosának megújulásáért!

A SzÉpítészek projekt célja az általános és középiskolás korosztály bevonása Budafok belváros megújulásának közösségi tervezésébe. A projekt 2014. február-április között valósult meg a Promontorium Polgári Casino, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület (MKNE) és a kultúrAktív Egyesület együttműködésében.


Budafok-Tétény sváb hagyományokkal rendelkező városrész, amely kisvárosias karakterét máig megőrizte, számos kulturális és építészeti értékkel rendelkezik. Azonban belvárosa igen leromlott állapotban van, funkcióinak már nem tud teljesen eleget tenni, nagy az áthaladó autós és tömegközlekedési forgalom, a kerületben működő egyéb kereskedelmi központok pedig elvonják a szabadidős tevékenységekre fordítható kapacitást. A kerület érdeklődést tanúsít az alulhasznosított területek élő városi szövetté alakítására, a Belváros stratégiai megújítására.

A program célja, hogy a gyerekekben tudatosságot, felelősségvállalást alakítson ki környezetük iránt, hogy erősebb kötődésük, helyidentitásuk alakuljon ki lakóhelyük iránt, és így tevékenyen részt tudjanak vállalni annak formálásban, alakításában.



A foglalkozások

A meghirdetett programra jelentkező négy iskolában tartottunk 10-16 éves gyerekeknek két-két alkalommal épített környezeti nevelési foglalkozásokat: a Herman Ottó Általános Iskolában, a Gádor Általános Iskolában, Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában, Budai Nagy Antal Gimnáziumban.

Az első alkalommal a gyerekekkel az iskolában megbeszéltük a köztér fogalmát, és hogy milyen elemekkel, utcabútorokkal lehet berendezni ezeket a köztereket. Ezután fotókon mutattunk be már megvalósult magyar és nemzetközi példákat olyan leromlott, elhagyatott területekről, közterekről, parkokról, melyek felújításuk során újból a városok vérkeringésének fontos részévé válhattak. Majd megismerkedtünk Budafok-Tétény belvárosának térképével. A rövid áttekintés után közösen útra keltünk, hogy megvizsgáljuk az érintett területet.

A gyerekek először az érzékszerveik segítségével fedezték fel Budafok főterét: egy-egy érzékszervre koncentrálva megfigyelték a főtér hangjait, zajait, szagokat, különböző felületeit, anyagait, színeit és formáit. Ezután séta közben megbeszéltük, hogy a gyerekek mit szeretnek, és mi nem tetszik nekik a belvárosban. A benyomásokat fotón rögzítettük.



A gyerekek feladata az volt, hogy megfigyeléseiket a séta után egy öröm-bánat térképen dolgozzák fel tanáraik segítségével az iskolában vagy otthon. Az öröm-bánat térképen a nekik tetsző és a nem tetsző helyeket jelenítették meg rajzzal, fotó kollázsokkal, kommentárokkal.


A második alkalommal mindenki bemutatta az öröm-bánat térképét. Ezután egy általuk kiválasztott területet kellett hulladékanyagokból megépíteniük és a saját igényeik, elképzeléseik szerint átalakítaniuk. A gyerekek 3-5 fős csoportokban dolgoztak. Miután csoportonként megbeszéltük az induláshoz szükséges alapokat, különböző tervezési szempontokat (célcsoport, különböző felhasználási igények, utcaburkolatok, stb.) kaptak tőlünk, amik segítették őket a tervezés folyamán. A maketteket szelektív hulladékból, a természetben található bogyókból, kavicsokból, ágakból készítették, amiket szintén az iskolában a tanárral vagy otthon fejeztek be.


Tapasztalatok

A gyerekek jól érzékelték Budafok belvárosának az esztétikailag és funkcionálisan kifogásolható tereit. Legtöbben a zöld és vizes felületek hiányát próbálták rendezni, illetve a különböző célcsoportok (nem csak a kis gyerekek, hanem a kamaszok és fiatalok, sportolni vágyók, kutyát tartók) igényeit is igyekeztek integrálni. Szinte mindenkinek a tervében megjelent a zajmentesítés, a forgalom enyhítés vágya.



A projekt keretében két alkalommal tudtunk találkozni a gyerekekkel. Fontos volt az első alkalom felkészítő része. Úgy érzékeltük, hogy a minél többszöri találkozás a gyerekkel és a pedagógusokkal rendkívül hasznos. Az öröm-bánat térképek készítése (a probléma feltárás és annak projektciója, reprezentálása) megalapozta a makettezést, így nagyon fontos ennek a munkafolyamatnak az alapos felkészítése. Kiemelnénk a tanárok felkészítésének jelentőségét egy ilyen jellegű, a tanárok szoros együttműködésére építő projektben.
Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek a kis léptéket és a térképet nehezen tudják értelmezni, szívesebben dolgoznak nagy léptékben, akár méretbeli kötöttségek nélkül. Azonban, ha a cél az, hogy különböző csoportok által készített makettek azonos léptékben készüljenek el, akkor érdemes egy olyan viszonyítási alapot adni nekik, amiben tudnak gondolkodni, mint például lego-, vagy playmobil ember figurája. 
A tervezési folyamatot nagyban segítették a tervezési szempontok. A gyerekek könnyen elkanyarodtak a realitástól, és nem a témába vágó elképzeléseket akartak megvalósítani. Ilyenkor a leírt, a kezükbe adott és átbeszélt tervezési szempontok segítettek abban, hogy milyen keretek között érdemes gondolkodni.


Kiállítás és vitafórum

A közösen készített munkákat kiállítás során tártuk a helyi lakosság és a helyi döntéshozók elé a Budai Nagy Antal Gimnáziumban (2014. április 23-25). A kiállítást egy vitafórum egészítette ki, ahol a gyerekek a helyi civil közösség előtt mutathatták be a pályamunkáikat.
A program bemutatásra kerül a Budafok-Tétény belváros közösségi tervezési eredményeit összefoglaló kiadványban is.
A munkák 2014. június 20-tól október 15-ig megtekinthetőek Budafok belvárosi bútor üzlet kirakatában. Tervezzünk további kiállításokat és szakmai beszámolót, és egy portfolió és/vagy modul kidolgozását is a tapasztalatokra építve.

A kultúrAktív csapat résztvevői:

Gyárfás Eszter, Izápy-Tóth Nikoletta, Szolga Zsófia, Zöldi Anna

Együttműködő partnerek:

Döbrönte Katalin, programgazda (Promontorium Polgári Casino)

2014. jún. 19.

Tiéd a város szimpózium: beszámoló


A kultúrAktív Egyesület háromnapos szimpóziumot szervezett Pécsett Tiéd a város címmel. A szimpóziumra 45 szakember érkezett az egész országból és a határon túlról, hogy elmélyítsék ismereteiket az épített környezeti nevelésről. A rendezvény célja elsősorban a tapasztalatcsere és a módszertani továbbképzés volt. Emellett a közösségépítés, az épített környezeti nevelés területén működő szakemberek hálózatának erősítése és az együttműködések megalapozása kapott kiemelt szerepet.

Miről szólt a szimpózium?

Hogyan beszéljünk építészetről, városról, a minket körülvevő épített környezetről diákjainkkal? Hogyan szervezzünk az épített környezethez kapcsolódó pedagógiai programokat, és milyen segédanyagok állnak a rendelkezésünkre?

A kultúrAktív Egyesület gondozásában megjelenő „Tiéd a város” című könyvsorozat első kötete négy éve jelent meg „Pécs gyerekeknek” címmel. Azóta Sepsiszentgyörgyön, Egerben, és Budapesten is megjelent egy-egy kötet, illetve számtalan további kiadvány van előkészületben (Pakson, Brassóban, Gödöllőn, Miskolcon, Budaörsön és több Budapesti kerületben). Számtalan oktatási intézmény és civil szervezet használja a könyveket (és alkalmazza a módszertant, amelyre épülnek) a formális és nem formális pedagógiai programjában.

Az elmúlt négy év során rengeteg értékes tapasztalatot szereztünk, terveinket messze felülmúlta a kiadványok sokrétű alkalmazása, és számos konstruktív visszajelzés illetve fejlesztési ötlet, javaslat érkezett hozzánk. A „Tiéd a város” szimpózium célja egyfelől a tapasztalatcsere biztosítása a kiadványokat munkájuk során használó építészek és pedagógusok számára. Másfelől egyfajta módszertani továbbképzést is nyújt, amellyel szeretnénk még több pedagógust és oktatási szakembert bevonni a programba.


A program

A háromnapos rendezvény során a téma kiemelkedő szakemberei tartottak elméleti és módszertani előadásokat.
  • Dúll Andrea környezetpszichológus, a Budapesti Műszaki Egyetem docense beszélt arról, hogyan hat ránk az épített környezet. 
  • Beleznay Éva, Budapest korábbi főépítésze az építészeknek az épített környezeti nevelésben betöltött szerepéről tartott előadást. 
  • Tóth Eszter, a kultúrAktív Egyesület elnöke a civil kezdeményezéseket mutatta be. 
  • Gaul Emil, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének titkára pedig arról beszél, hogy az épített környezet milyen formában jelenhet meg az iskolai oktatásban. 
  • Sebestyén Ágnes, a kultúrAktív Egyesület alelnöke mutatta be a Tiéd a város könyvsorozatot, és az elmúlt évek tapasztalatait. 
  • Tatai Mária (Magyar Építész Kamara) az épített környezet fontosabb aspektusait emelte ki, illetve az épített környezeti nevelés hazai gyakorlatának történetét vázolta fel. 
  • Dr. Eplényi Anna, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának adjunktusa pedig a városban fellelhető természeti környezet jelentőségét és pedagógiai feldolgozását mutatta be. 
  • Guba Anna és Guba Erzsébet művészettörténész-óvónők előadásukban az épített környezet óvodai feldolgozásának lehetőségeit mutatták be. 


Műhelymunka

Az elméleti előadásokra műhelyfoglalkozások épültek. Összesen négy blokkban tartottunk gyakorlati workshopokat, amelyek egy része a könyvek kiadásához kapcsolódott, és kifejezetten azokat a résztvevőket célozta meg, akik jelenleg maguk is a Tiéd a város könyvsorozat valamely kiadványán dolgoznak. A műhelyek másik csoportja a könyvek felhasználási lehetőségeit járta körül – ezek elsősorban olyan szakembereknek szóltak, akik olyan városból érkeztek, ahol már megjelent kiadvány, és ezt a gyakorlatban is használják. Emellett voltak olyan workshopok, amelyeken egy-egy gyakorlati módszert próbálhattak ki a résztvevők.


A Tiéd a város kiadványok vizuális kialakítása

Szolga Zsófia 

A workshopon átbeszéltük A pesti zsidónegyed gyerekeknek c. könyv alapján a könyvek illusztrációinak elkészülését, a sorozat szabályzat külalakra vonatkozó szabályait, a szöveggel való szoros együttműködést, az ajánlott karakterszám és illusztráció arányát, a tipikus hibákat, a városi tér grafikai ábrázolását, a tipográfiai buktatókat, az ideális betűméretet, az általában jogdíjas/bejelentés köteles címereket, képeket. A résztvevők egy oldalpáron kipróbálhatták a pécsi dzsámi játékos, illusztrált bemutatását. 


A Tiéd a város kiadványok iskolai alkalmazása 

Sebestyén Ágnes 

A workshopon összevetettük a Pécs gyerekeknek és a Sepsiszentgyörgy gyerekeknek iskolai alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, majd a jelenlévő szerzők, építészek és pedagógusok segítségével megoldást kerestünk arra, hogyan lehetne a megjelenés előtt álló Brassó gyerekeknek című kötetet már a kiadás előtt kipróbálni a brassói iskolákban. 

Emellett megvizsgáltuk, hogy a romániai és a magyarországi kerettantervek milyen lehetőségeket biztosítanak arra, hogy az épített környezet és a helyismeret szóba kerülhessen az iskolában, illetve összehasonlítottuk a résztvevők által alkalmazott vagy ismert jó gyakorlatokat. 

Kooperatív makettezés 
Zajacz Judit 

A gyakorlati workshopon a makettezés alkotói öröme mellett/közben a kooperatív megközelítésre helyeztük a hangsúlyt. A résztvevők két 4 fős csapatban dolgoztak. A feladat 1 híd építése volt, 2 fél szerkezetből – vagyis egy csapatnak egy fél hidat kellett építenie. A csapatok előzetesen csak a legszükségletesebb részleteket (magasság, szélesség) egyeztették, majd egymástól függetlenül dolgoztak. Végül a két fél hidat össze kellett illeszteniük. 

Az építés folyamatának érdekes része volt, hogyan alakulnak a szerepek, hogyan oldják meg az együttműködésre épülő feladatot: az egyik csapatban már az első percben látni lehetett, ki a „főnök” - ők egy letisztultabb, szerkezeti struktúrát építettek. A másik csapatban nem alakult ki „hierarchia”, teljes alkotói szabadságban illesztették össze egyéni alkotásaikat, így egy színes mesevilág került a másik oldalra. A végső összeépítésnél a két irány mégsem vált külön, a híd állta a terhelési próbát, a szalagátvágás után mindenki újabb sikerélménnyel térhetett vissza az előadóterembe. 



Könyvírás

Sebestyén Ágnes

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni mielőtt belekezdünk az írásba? Mennyi időt szánjunk anyaggyűjtésre, írásra, korrektúrára, lektorálásra? Ezekre a kérdésekre keresték közösen a választ azok a résztvevők, akik most kezdenek a Tiéd a város sorozat egy-egy kötetének írásába. Azok a csoporttagok pedig, akik már a meglévő kéziratuk szerkesztésével foglalkoznak, írói eszközöket kerestek és próbáltak ki az információátadás kiváltására.

Mindkét csoportban arra a következtetésre jutottunk, hogy több nap kellene már ennek az egyetlen témának a körüljárására is.


Táborok és iskolán kívüli programok 

Tóth Eszter

Hogyan lehet a Tiéd a város kiadványok alapján nyári táborokat szervezni? Erről beszélgettünk a workshop résztvevőivel. Megosztottuk egymással a tapasztalatainkat, megbeszéltük, hogyan érdemes kialakítani a tábor koncepcióját, hogy a komplex témaköröket minél sokrétűbben, minél élményszerűbben dolgozzák fel a gyerekek. Megvitattuk a gyakorlati módszereket, a tematikus séták, makettezés, térképes feladatok beillesztését a nyári táborok koncepciójába, illetve megvitattuk a gyakorlati problémákat, a szervezési nehézségeket. 

Városi séták 
Szolga Zsófia

A pesti zsidónegyed gyerekeknek c. könyvhöz kapcsolódó helyismereti séták tapasztalatai kerültek bemutatásra: a megfelelő idő alatt bejárható távolság, egy csoport maximális létszáma, a helyszínek és témák kiválasztása, a külső szakértők bevonása, a tematikus séta mint műfaj kommunikációs nehézségei.


Könyvkiadás

Sebestyén Ágnes

A Tiéd a város sorozat minden egyes kötetének megjelenésekor próbálunk minél szorosabban együttműködni a helyi önkormányzattal, hogy a lehető legtöbb gyerekhez eljuthassanak a kiadványaink és biztosított legyen a használatuk. De mikor és hogyan érdemes az egyes kötetek szerzőinek felvenni a kapcsolatot a helyi önkormányzattal? Mit tartalmazzon a bemutatkozó csomag? Milyen más forrásokat érdemes keresni? Ezekhez hasonló kérdésekre adtak választ és nagyon hasznos gyakorlati útmutatásokat a Sepsiszentgyörgyi Önkormányzat képviselői a résztvevőknek.


ParticiPécs 

Tóth Eszter

A műhely során a résztvevők kipróbálhatták a ParticiPécs városfejlesztő élőtársast, amit pécsi középiskolásokkal és szakemberekkel közösen fejlesztettünk. alapja Pécs városa, kerettörténete pedig maga a valóság. Vajon hogyan tehetjük jobbá, élhetőbbé és érdekesebbé a saját lakókörnyezetünket? Hogyan tudunk részt venni a város alakításában? Akárcsak a való életben, a játékban is számtalan lehetőség nyílik erre: a játékosok fákat ültethetnek, műemléki értékű épületek megóvásáért küzdhetnek, parcellát bérelhetnek a közösségi kertben, utcafesztivált szervezhetnek, és eközben együtt gondolkodnak városfejlesztésről és közösségi életről. A város pedig közben folyamatosan változik… 

Az oktatójáték célja, hogy a fiatalok játékos módon sajátítsanak el olyan cselekvési mintákat, amelyek hozzásegítik őket, hogy konstruktív és proaktív módon alakítsák saját környezetüket.





Közösségi tervezés gyerekekkel
Gyárfás Eszter, Izápy-Tóth Nikoletta

A részvételi tervezés workshopjára egy építészekből és pedagógusokból álló, körülbelül 15 fős csapat gyűlt össze. A 2014. március-április között, a közösségi tervezésbe négy budafoki iskolát is bevonó projekt tapasztalatainak bemutatása után közösen ötleteltünk és vitattuk meg a hosszú távra is fontos tanulságokat. Egy-két példa ezekből: kulcsfontosságú a pedagógusok és a foglalkozásokat vezető szakemberek közötti együttműködés, ezért érdemes lehet egy ún. „0. Találkozó” megszervezése, hogy egyeztetni lehessen a közös végcélt és az óravázlatot. A gyerekek fantáziájának a példaként vetített fotóanyagok nem szabnak határt, ezeken keresztül lehetőség nyílik a későbbiekben előkerülő tervezési szempontok bemutatására (ld. közösségi terek használói, funkciók, konfliktusforrások stb.). Az elkészült munkák rangsorolása kerülendő, de a gyerekekkel való közös zsűrizés, egy előre felállított és több témát is értékelő minősítési rendszer alapján érdekes lehet (pl. legkreatívabb, legzöldebb, leginkább gyerekbarát stb. közösen, a gyerekekkel megvitatva, zsűrizve).

A workshopon több részvételi tervezéssel foglalkozó projektszándék is megfogalmazódott, kíváncsian várjuk a fejleményeket!

Városi együttműködések
Tóth Eszter

A műhelybeszélgetésen Staub Ernő, Pécs város Oktatási és Kulturális Referatúrájának vezetője, Gombos Zoltán és Knop Ildikó Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának munkatársai, valamint Barna Adrianna, a Pécsi Tudományegyetem tehetséggondozó szakértőjének részvételével izgalmas beszélgetés zajlott arról, hogyan lehetne minőségi épített környezeti nevelési programokat megvalósítani a civilek, a város és az egyetem együttműködésével. Pécsett a különböző szereplők először ültek le egy asztalhoz, hogy megvitassák a közös programokban rejlő lehetőségeket, és reményeink szerint a találkozó egy hosszú távú együttműködést alapozott meg. 


Kulturális programok

Az előadások és műhelymunka után a szimpózium résztvevői Pécs városával is megismerkedhettek. Egy tematikus, interaktív téma során Uránváros rejtett értékeit ismerhették meg, szombat délután pedig a Zsolnay Negyedet tekintették meg.


A programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 


2014. jún. 16.

Vizes Város, Budapest - pályázat 1. feladat

Budapest vizes város: forrásokban, termálvizekben, tavakban, gátakban, szigetekben páratlanul gazdag, és persze itt a csodás kék Duna…


2014/06/16

Téma: Kedvenc  vizes helyem Budapesten
Technika: camera obscura (másképp lyukkamera)
Feladat: saját élmény rögzítése  camera obscurával
Akciónap: 2014/06/29 Fejreállítjuk a Dunát! Duna Nap, Kopaszi-gát
Együttműködő alkotónk: Bölcskey Miklós képzőművész

Neked melyik a kedvenc vizes helyed Budapesten? A Római-part, a Feneketlen-tó, a Kopaszi-gát, a Rákos-patak, vagy valami más? Mutasd meg: készíts róla személyes élményeiddel inspirált képet camera obscurával!



A camera obscura (= sötét szoba) egy régi képalkotó eljárás, a fényképezőgép őse. Lényege, hogy a sötét térbe egy parányi lyukon keresztül behatoló fény a szemközti oldalon a külvilág elfordított képét jeleníti meg. Építsd meg a saját camera obscurádat - sokkal egyszerűbb, mint gondolnád!
Honlapunkon bemutatjuk, hogyan készíthetsz pár perc alatt camera obscurát és számos tippet találsz, hogyan rögzítsd a képet!  További segítségként folyamatosan posztolunk a témához és a feladathoz kapcsolódó érdekesebbnél érdekesebb tartalmakat!


A Duna Napon velünk együtt is elkészítheted saját lyukkamerádat. Fejreállítjuk a Dunát!:  Bölcskey Miklós  képzőművész és hatalmas fekete lepel segítségével egy életnagyságnál is nagyobb méretű camera obscura része(se) is lehetsz. 


Vizes Város, Budapest - Pályázat

Pályázati felhívás! A 2B Galéria és a kultúrAktív Egyesület kortárs művészeti alkotópályázatot hirdet a nyári szünetre „Vizes Város, Budapest!” címmel budapesti felső tagozatos- és középiskolás diákok részére. Ez nem egy uncsi rajzpályázat! A gif gyártás, gerilla reklámok tervezése, street art jelek elhelyezése, animáció készítés és modellezés világában a közös nevező: Budapest vizes elemei, helyszínei, épületei, közösségi terei.



A nyári szünet kezdetétől 14 héten át vár téged

7 téma 7 technika7 feladat.

Kéthetente minden egyes feladathoz megadunk 1–1 munkamódszert (művészeti műfajt, technikát, napjainkban elterjedt vizuális kommunikációs kifejezőeszközt). Ennek felhasználásával kell feldolgoznod a megadott témát.

+ 4 akciónap
Nem hagyunk magadra! Négy alkalommal ingyenes akciónapra várunk, ahol az aktuális feladat megoldásában fiatal kortárs művészek is segítenek!

Honlapunkon folyamatosan frissülő ismeretterjesztő anyagok, bejegyzések, videók nyújtanak segítséget, tájékozódási irányt.

A pályamű
A pályázó csapat létszámától függően 3-7 tetszőlegesen kiválasztott forduló feladatainak megoldásaiból összeállított “vizes napló”.

Mi tudjuk, mit csinálsz idén nyáron!


Feladatok

  • Első forduló
  • Második forduló
  • Harmadik forduló
  • Negyedik forduló
  • Ötödik forduló
  • Hatodik forduló
  • Hetedik forduló

Fontos tudnivalók





2014. jún. 15.

Véget ért a ParticiPécs – Értékelő workshop

Elérkezett a tanév vége, és ezzel véget ért a ParticiPécs projektünk is. Hihetetlen, milyen gyorsan eltelt az idő! Így visszatekintve azonban rengeteg dolgot értünk el. A tizenkét fiatalból álló csapat közösen fejlesztette a ParticiPécs játékot, amit márciusban és májusban a nagyközönségnek is bemutattunk. Mindeközben rengeteget tanultunk a játéktervezésről, a városról és a városfejlesztésről, arról, hogyan tudunk csapatban dolgozni és egy projektet közösen létrehozni. A májusi workshop ezért a visszatekintésről és értékelésről szólt. Végiggondoltuk, hogy mit tanultunk, miben fejlődtünk a 9 hónap alatt.



Először a saját tanulási folyamatunkra koncentráltunk. A kertben ülve mindenki elmondhatta, hogy ő mit visz magával ebből a projektből, mi volt a legmeghatározóbb pillanat a közös munka során. Izgalmas volt megtudni, hogy kinek mi jelentette a legnagyobb élményt. Volt, aki a csapatban való munkát emelte ki, volt, aki magát a játékot, a végeredményt, a próbajátékot, volt, másoknak a csapatépítő és jégtörő játékok tetszettek leginkább. A lényeg, hogy mindenki számára nagyon pozitív élményt jelentett a ParticiPécs projekt és mindenki úgy érezte, hogy sokat tanult az együtt töltött idő alatt.

Hogy mit is tanultunk mindebből, azt Réka segítségével jártuk körül. Közösen elkészítettük a Youthpasst, ami egyfajta tanúsítvány a Fiatalok Lendületben Program résztvevői számára. A Youthpass azt mutatja be, hogy a résztvevők mivel foglalkoztak és mit tanultak a projekt során. A Youthpass önértékelésen alapul, mindenki saját maga vizsgálhatta és határozhatta meg, hogy szerinte miben fejlődött az egyes kulcskompetenciákat tekintve. (A kulcskompetenciák közé tartozik az anyanyelven és az idegen nyelven folytatott kommunikáció, a matematikai kompetenciák, a digitális kompetenciák, a tanulás elsajátítás, a szociális és állampolgári kompetenciák, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, illetve a kulturális tudatosság és kifejezőkészség).


Ezután a csapatra koncentráltunk. Hogyan tudtunk együtt dolgozni? Kinek mi az erőssége, miben volt jó, mi volt a szerepe a csoportban? A társak értékeléséhez egy kreatív módszert választottunk. Mindenki a hátára ragasztott egy papírlapot, a többiek pedig erre írhatták a visszajelzéseiket.


Végül magát a játékot értékeltük. A jól ismert SWOT analízist mi kreatív gyurmázós feladattá alakítottuk át. Egy négyes osztású négyzetbe helyezhette el minden résztvevő meglátásait a játékkal kapcsolatban.
  • Mik a játék gyengeségei? Mi nem működik még olyan jól? (zajos a játék, nehezíti a kommunikációt, fogyatékkal élők nem tudnak játszani, szerencsekártyák néha túl hosszúak és kevésbé izgalmasak/viccesek, aki nehezen kommunikál könnyen kizáródhat a játékból)
  • Mik a játék erősségei? Mik azok a pozitív dolgok, amik jól működnek a játékban? (például: a vonzó vizuális kialakítás, helyi kötődés, a kommunikáció erősítése, élőtársas formátum)
  • Mik a lehetőségek? Mik azok a külső tényezők, adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek a játék szempontjából? (innovatív ötlet, vonzó lehet más partnerek számára, több továbbfejlesztési lehetőség is van benne, programokat lehet rá építeni, új embereket lehet általa megismerni,  különböző szereplőket hoz össze,)
  • Mik a veszélyek? Mik azok a külső tényezők, korlátok , amelyeket nem tudunk befolyásolni, és kockázatot jelentenek a játék számára? (kisgyerekeket vonzza, de ők nem tudnak vele játszani, főleg köztéri játékok során nehézség, nehezen szállítható)
Ezután végiggondoltuk, hogy ezekre a megállapításokra alapozva hogyan tudjuk fejleszteni a játékot?
  •  Hogyan lehetne az erősségeinket még jobban kihasználni, javítani?
  •  Hogyan tudunk a gyengeségekből erősséget formálni?
  •  Hogyan tudjuk kivédeni a veszélyeket?
  •  Hogyan tudjuk kihasználni a lehetőségeket?



A workshop második napján a projekt folytatásáról beszéltünk. A felmérés során kiderült, hogy a csapat nagy része szeretné folytatni a játékfejlesztést! Lelkesen el is kezdtünk gondolkodni a lehetséges irányokon.

Szeptemberben találkozunk!