Februári Klub - Térelmélet az iskolában Mészáros Zsuzskával

Zsuzska építész tervezőművész és vizuális nevelés és környezetkultúra tanár. Az építész főállás mellett a tanítás kezdetben csak hobbi volt, mára azonban hivatássá vált a számára.

“A tanítás azért jó, mert egyelőre a rendszer és a személyesen befektetett energia viszonya kedvezőbb, mint az építészetben: ha a felkészülést és a tantermi munkát jól csinálom, akkor a gyerekek egészen biztosan fejlődnek, és erről rögtön visszajelzést is kapok”. Ez a közvetlen kapcsolat inspirálja és hajtja Zsuzskát, hogy tanárként megismertesse a gyerekekkel a tér, az építészet és a design alapjait.

Tensegrity testek

A hagyományos iskolarendszerben megszokott 45 perces órák és a teljesítménycentrikus követelményrendszer valódi kihívás.

“Sokszor feledésbe merül, hogy nem a látványos végeredmény a fontos, hanem a kreatív folyamat, melyben a hibázás és az újrakezdés megengedett, és ahol az a fontos, hogy a gyerekek felfedezzék az alkotás örömét.” 

Szubjektív térélmények

De azért erre is van megoldás: a többszöri 45 percekre bontott feladatok, esetlegesen az óracsere. Így rajzórák keretében is lehet gyakoroltatni a nézőpontváltást, a térbeli kapcsolatok felfedezését és a tervezést. A bevált gyakorlatok között szerepel szubjektív térélmények személyes iskolatérképpé alakítása (4x45 perc); a térlátás fejlesztése tensegrity szerkezetekkel; tartószerkezet és burkolat logikájának megtapasztalása tetőszerkezet építése közben; rácsos tartók felfedezése, tervezése és építése; vagy a tanárok számára is izgalmas lézertorna.

Tetőszerkezet építés

A lézertornán a gyerekeknek tükrök segítségével kell egy lézersugarat egy kihelyezett almára irányítaniuk. Az egyszerűtől a bonyolultig három különböző nehézségű pályán haladnak a csapatok. Először alacsony tereptárgyak között haladnak, felülről megfigyelik az alaprajz és szögek kapcsolatait. Majd a szemmagasságig érő zsámoly-rendszerben és végül a függönylabirintusban megtapasztalják, hogy az alaprajz eltűnésével egyre komolyabb tervezésre, a nézőpont képzeletbeli áthelyezésére, s nem utolsósorban szorosabb együttműködésre és intenzívebb kommunikációra van szükségük, hogy eltalálják az almát.

Lézertorna

Kevés szó esik róla, de a gyerekek fejében a tantárgyi struktúra által felszeletelt világkép meglepően korán kialakul. A rajzóra a rajzról szóljon ceruzával, papírral, festékkel, az olló technika órára való, pláne ne kérdezzen a tanár irodalmi, történelmi, matematikai stb. dolgokat, az informatikai ismeretek bevetése pedig aztán tényleg fura.  A kívánatos interdiszciplináris megközelítés nagyobb teret kaphat a 45 perces tantárgyi környezeten kívül a napköziben vagy szakkörön, ott nem csak több idő jut a térbeliség tanulmányozására, de a gyerekek jobban el tudnak mélyülni a tevékenységekben és szabadabban használják a különböző tudástartalmakat és eszközöket. 

Rácsos tartók felfedezése és építése

Zsuzska ezért beindította saját design szakkörért, ahol a 16 éves gyerekeket először különböző pályázatokra készítette fel. Mára a design szakkör is átalakult. Most TérKommandó néven fut, és a csapat fő célja a kiüresedett iskolai terek közösségi célú fejlesztése.

A design szakkörösök egyik pályázati anyaga

Rendkívül izgalmas és összetett kihívás a közös téralkotás! A gyerekek közösen kutatják fel azokat a helyeket, melyeket megújítanának. A gyerekek közösen mérik fel, tervezik meg és alakítják ki a közösségi tereket. A közös akciókba pedig a kiválasztott tér szomszédságában élő osztályokat is bevonják. Így lesz a rideg folyosóból otthonos és izgalmas kuckó vagy találkozó tér. A fundraising is izgalmas kérdés. Az alacsony költségvetésű projektekhez a gyerekek animációs kisfilmet és marketing stratégiát is gyártanak, hogy megteremtsék az alapvető anyagi feltételeket..

Akcióban a TérKommandó

Zsuzska a tudását nem csak magának tartogatja. Kipróbált módszereit folyamatosan megosztja a deisgnped.com oldalon, hogy olyan eszköztár jöhessen létre, mely a 45 perces órák keretében is hatékonyan közvetíti a térrel kapcsolatos elméleteket és fejleszti a gyerekek térbeli képességeit.

Köszönjük Zsuzskának a tanulságos bemutatót és a csodaszép képeket, és sok sikert kívánunk neki az előtte álló feladatokhoz!

Urbanity a Design Meetupon

Miről szólnak élőtársasaink? Miért alkalmas a játék városi tartalmak közvetítésére? Hogyan adhatunk át ismeretek a városról és fejleszthetünk kompetenciát a játék során? Városi témájú oktatójátékainkról beszéltünk a preziben megrendezett Design Meetupon.

A Design Meetupot decemberben a Húsznegyven Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesület és a Prezi szervezte. Az épített környezeti nevelés témájára felfűzött estén bemutatkozott a budaörsi Húsznegyven, a kreatív iskolai foglalkozásokat tartó  Mészáros Zsuzska, az osztályközösség és alkotási folyamat kapcsolatával foglalkozó Vizkult, a közösségi terek részvételi megújításával foglalkozó Tér_Köz, és a Pre Architectura programot és külföldi példákat bemutató Cseh Andris. A konferenciát mi élőtársasainkkal gazdagítottuk: bemutattuk az együttműködő ParticiPécset, az érvelő Urbanityt és felvillantottuk a készülőben lévő akció alapú Playhellocityt. Az estét pedig egy kör Urbanityvel zártuk.

        

Játékaink rólunk és a városról szólnak. Olyan oktató játékokat fejlesztünk, melyeket pedagógiai eszközként, egyfajta "szemüvegként" használhatunk a város és a várossal való kapcsolatunk megismeréséhez. A játékok során a játékosok tanulhatnak / gondolkodhatnak / beszélgethetnek az őket körülvevő városi térről és saját térhasználati szokásaikról.

        

A játék többféleképpen közvetíthet városi tartalmat. Egyrészt a játék maga egy reprezentációs rendszer, melyben lehetőség van a város tereinek, funkcióinak különböző részletességű megjelenítésére. A játék lehet egy sakk-szerűen lecsupaszított, vagy egy a várost részletesen leíró modell. Másrészt a játék szabályrendszerén keresztül bemutathatjuk a városban történő interakciókat és szimulálhatjuk tetteink és viselkedésünk következményeit.

        

A játék jó eszköz és formátum a nevelésben, mert a játékosok különböző szerepeket próbálhatnak ki, és így új oldalról ismerhetik meg magukat és játékostársaikat. A játék élménye kimozdít a hétköznapokból és segíti a belső bevonódást. A játékban való elmerülés hozzájárul a nyitott attitűd kialakulásához, mely segíti az épített környezettel kapcsolatos tartalmak befogadását. Pl. kialakulhat a fenntartható fejlődés igénye, a saját tevékenység kritikus értékelése, a városi környezet minősége iránti igény, stb. A konkrét játéktól függően különböző ismeretek átadására és képességek gyakorlására is van lehetőség, melyet az Urbanity játék során teszteltünk is.

        

Az Urbanityben különböző városi szituációkat vetünk fel a játékosoknak. A Prezis játék során az egyik leginkább vitatott kérdés az “önszerveződő város” kategóriánkból került ki. A kérdés az volt, hogy kölcsön adnák-e a játékosok a varrógépüket egy háztartási eszközöket megosztó közösségben. Jöttek az érvek: “Aminek a nevében benne van a ‘gép’, az túl értékes, hogy a közösbe menjen.” - “Inkább a személyes kötődéstől függ, hogy odaadom-e.”- “Sokat spórolhatok, ha nem kell varrógépet vennem, hanem használhatom másét.” - “Inkább a létrát, az úgy is jobb, ha a szomszédban van, így több a hely.” Végül a társaság megegyezett: mindenkinek van olyan személyes tárgya, amit megosztana mással. A játékosok nyitottá váltak mások véleményének meghallgatására, kifejezték saját véleményüket, pro és kontra érveket sorakoztattak fel, és gyakorolták az aktív figyelést. És döntéseiken keresztül építették a játékvárost.

Szavazni itt lehet.

Az este eredményeként az Urbanity-t jelölték a Highlighs of Hungary legkreatívabb magyar projektjei közé! Szavazni 2016. február 10-ig lehet a Highlighs oldalán!

Köszönjük a Húsznegyvennek és a Prezinek a részvételi lehetőséget, és Virt Ágnesnek a képeket. Reméljük, a játékainkkal még sokaknak örömet okozhatunk.