Safecity a Vécseyben -középiskolás mintaprojekt 2. rész

Az építészeti bűnmegelőzés olyan módszer, amely fontossága ellenére még  nem került be a középiskolai nevelés eszköztárába Magyarországon. A Safecity program középiskolai mintaprojektje ennek kezdeményezésére tesz kísérletet. A kultúrAktív Egyesület hármas szempontrendszerét használtuk a foglalkozássorozat felépítésekor és kidolgozásakor is: megismerés, megértés, részvétel. Így a Vécsey Leánykollégiumban tartott foglalkozások, akciók, játékok is e három tematikai csoportba sorolhatók.  

Ez a bejegyzés egy folytatás, az első részt itt olvashatod el.

Megismerés

 

-El ne engedd a kezem, nem látok semmit!
-De hát ez a tantermünk, nem ismered meg? Ide járunk 3 éve...
-Haha, jó vicc... De most tök sötét van.
-Jaj, mi volt ez????
-Nyugi, csak az ébresztőm! Viszont most inkább hajolj le, mert itt van egy akadály...

A Fantom Terek névre hallgató program a mintaprojekt nyitófoglalkozása volt. Célja a figyelemfelhívás és a téma játékos felvetése volt. A gyerekek négy különbözőképpen berendezett és átrendezett térben végeztek feladatokat. A szabaduló szobák hangulatát megidézve, itt is kulcsokat kellett keresni. A diákok által jól ismert terek új hangulatot és arculatot kaptak. Az új téri szituációk és a keresés élménye rákényszerítette a diákokat arra, hogy olyan dolgokat is megfigyeljenek a térben, amiket előtte észre sem vettek benne. A sötét szobában a látás nélküli tájékozódást, a társba vetett bizalmat tesztelhették; az apokalipszis teremben a vibráló világítás és a kattogó hangok zavarták az érzékelést; a kivilágítatlan folyosón egy beépített maszkos idegen keltett félelmet; míg a könyvtárban a jelek, jelzések alapján tájékozódást gyakorolhatták a fiatalok.

 Megértés

Mész haza a suliból a koleszba. Már este van, sötét. Éhes is vagy. Ahh, fene fog a hosszú, kerülős úton menni. Hátul mész, a pálya mögött. Ott, ahol azok a srácok szoktak elbújni... ki tudja, mit fogyasztani... Májusban már egész nagyok a bokrok, a fa lombozata is kitakarja az egyetlen, halványan pislákoló lámpaoszlopot. Itt nincs is valódi gyalogút, valószínűleg csak a lusta kolis lányok taposták ki ezt az ösvényt. Olyanok, mint te, haha. De hát mégis mi történhet? Eddig még mindenki hazaért a koliba…Miért pont te? Miért pont most? Na meg amúgy is, azt a kihalt aluljárót már túlélted, amitől aztán tényleg kiver a víz ilyenkor este, egyedül...

Minden út a Vécsey-be vezet elnevezésű foglalkozássorozatunk az iskolába, illetve a kollégiumba vezető út biztonságával foglalkozott, mivel a biztonságot nem csak az épületen belül kell egy intézménynek biztosítania - az odavezető út során is veszélynek lehetnek kitéve a fiatalok.
A gyerekek szubjektív biztonságérzetének feltérképezése után valós rendőrségi adatokat vizsgáltunk. A két elkészült térképet összevetítve kirajzolódtak a valós és a képzelt félelmek közti eltérések. Az ehhez kapcsolódó második foglalkozáson a kollégium környékén, egy gyerekek által kiválasztott köztéri helyszínen amatőr kisfilmet forgattunk egy lehetséges bűncselekmény történetéről, majd azt elemeztük, hogy hogyan lehetne az építészeti bűnmegelőzés eszközeivel biztonságosabbá alakítani a helyszínt.

Részvétel

"Ez a mindenes szoba. Mindenre használjuk - de igazán semmire sem jó. Jolly Joker, csak ez itt most éppen nem ér sokat."
"Ebben a szobában felvételiztem. Emlékszem, hogy bejöttünk, aztán itt hagytak. Fogalmam sem volt, hogy hova üljek, vagy mit csináljak. Minden szék kényelmetlen volt, ráadásul még óra sem volt bent... Egy örökkévalóságnak tűnt, amíg végre visszajött valaki."
"Foglalkozásokat szoktunk itt tartani, de a szülőkkel is néha ide ülünk be beszélgetni. Jó a pozíciója ennek a teremnek, innen nyílik a tanári és közel is van a lépcsőházhoz."
"Itt vasalunk."

A diákok és a tanárok segítségével felmértük a kollégium közösségi tereinek biztonságát, problémáit, majd fejlesztési javaslatokat, beavatkozási ötleteket fogalmaztunk meg. A teljes közösség szavazott a javaslatok alapján a helyszínekre, majd a három legtöbb szavazatot kapott helyszínen meg is valósítottuk a megálmodott változtatásokat. Falat festettünk a diákok rajzaiból, bútor újítottunk fel, lakástextilekkel adtunk arculatot a helyiségnek, szőnyeggel jelöltük ki a funkciók területét, tükröket és világítást helyeztünk el a jobb beláthatóság érdekében. 

Ez csak néhány a Vécsey János Leánykollégiumban lezajlott programok közül. Habár sok minden történt, a munka ezzel nem ért véget. Az intézmény pedagógusai végigkísérték a foglalkozásokat és együttműködtek a Safecity csapatával a fejlesztésben - ők azok, akik tovább fogják vinni a szemléletet az újabb és újabb generációknak, újra és újra megmutatják, hogy hogyan ismerjék meg, hogyan értsék meg és hogyan vegyenek részt a fiatalok a saját környezetük alakításában.

Safecity a Vécseyben- középiskolai mintaprojekt 1. rész

A kollégiumi nevelés programjában a bűnmegelőzés fontos témakörként jelenik meg. A biztonságos környezet egy jó kollégiumi közeghez elengedhetetlen. Az építészeti bűnmegelőzés ennek ellenére még olyan módszer, amely nem került be a középiskolai nevelés eszköztárába Magyarországon. A Safecity programközépiskolai mintaprojektje ennek kezdeményezésére tesz kísérletet.

A Vécsey János Középiskolai Leánykollégiummal való együttműködés eredményeképpen 10 alkalommal, 10 különböző módszerrel dolgoztunk a kollégium diákjaival és a nevelőtestülettel közösen azért, hogy biztonságosabb és élhetőbb tereket hozzunk létre. A kollégium építészetileg, illetve az építészeti bűnmegelőzés szempontjait tekintve is különleges intézmény. Egyszerre iskola, a nevelés színtere és élettér, lakóhely a diákok számára. A publikus, közösségi terekről a legintimebb funkciókig minden megtalálható benne. Kifejezetten izgalmas téma a tulajdonviszony kérdése a kollégiumban, főként a többágyas szobákban, ahol privát szférájukban is osztoznak - például a közös asztalon - a lányok. A közösségben való létezés a kollégiumi nevelés talán legfontosabb tanítanivalója. A nevelőtanárok valahol a szülő és a tanár között félúton helyezkednek el. Éppen ezért az identitás, a hovatartozás, a közösségfejlesztés és a felelősségvállalás kérdése kiemelt figyelmet kapott a Safecity programjaiban is. A kemény iskolai terhelés után a kollégiumok kizárólag az élménypedagógia eszközeit használhatják sikeresen. Persze vannak itt is kötelező programok, de főkent kiscsoportos, műhely jellegű foglalkozások segítségével tágítják a nevelők a gyerekek érdeklődését, egyengetik útjukat. A Safecity csapata a nevelőkkel és a diákönkormányzattal közösen állította össze a programokat és törekedett arra, hogy a lehető legjobban szolgálja a fenti szempontokat. Emellett fontos cél volt az is, hogy a mintaprojekt utat mutasson és az innovatív foglalkozások bármilyen más nevelő, illetve oktatóintézmény számára könnyen átvehetők és alkalmazhatók legyenek Magyarországon.

A foglalkozások során az építészeti bűnmegelőzéshez kapcsolódó témákat jártuk körül különböző élménypedagógiai módszerek, akciók, játékok alkalmazásán keresztül. A kultúrAktív Egyesület hármas szempontrendszerét a foglalkozássorozat felépítésekor, kidolgozásakor is szem előtt tartottuk: megismerés, megértés, részvétel. Így a Safecity középiskolai mintaprojektje során kidolgozott és megvalósított foglalkozások, akciók, játékok is e három tematikai csoportba sorolhatók.

Megismerés

Az első csoportba a térérzékeléssel, észleléssel kapcsolatos foglalkozások tartoznak. A játék nagyszerű módszer arra, hogy új dolgokat próbáljunk ki, ismeretlen szituációkba kerüljünk, kimozduljunk a komfort zónánkból. A játék erejét felhasználva izgalmas, újszerű helyzetekbe kerülnek a gyerekek, illetve rákényszerülnek a környezetük alaposabb megfigyelésére. Persze valódi kényszerről legkevésbé sem beszélhetünk, hiszen a játék öröme és élménye mozgatja a diákokat. Izgalom, szokatlanság és megfigyelés a három kulcsszó. Ide kapcsolódó foglalkozások: Fantom Terek, Szalag-teszt, Városi szuperhős.

 

Megértés

A második csoportba tartoznak azok a foglalkozások, melyek hatására a gyerekek elkezdenek kritikusan gondolkodni olyan dolgokról, mint a szubjektív biztonságérzetük, a közösség identitása vagy akár a nők elleni erőszak és a tér kapcsolata. Ezeknél a foglalkozásoknál kiemelten figyelmet kap az utóélet, vagyis nagyon fontos, hogy legyen lehetőség tovább beszélgetni a témáról a nevelőkkel, tanárokkal az intézményben. Jellemző, hogy drámás és alkotóművészeti eszközöket alkalmaztunk, hiszen itt az a cél, hogy kizökkentsük a diákokat, illetve elérjük, hogy megnyíljanak egy-egy témában. Új nézőpontokat keressünk közösen, az egyén, az érzelmek és az alkotás van fókuszban. Ide kapcsolódó foglalkozások: „Neked mit jelent a Vécsey?” című pályázat, Minden út a Vécsey-be vezet 1 és 2, Vitaszínház, Storytelling.

Részvétel

A harmadik csoport a közösségben való gondolkodásról és a részvételről szól. A foglalkozások célja a valódi fizikai átalakítás, a tényleges környezetalakítás. Hangsúlyos a demokratikus döntéshozatal (hogy mindenkinek van joga és lehetősége beleszólni), hiszen csak úgy fogják a gyerekek magukénak érezni az új környezetet, ha tevékeny részesei a változás folyamatának. Közösség, kommunikáció, változás a foglalkozások kulcsszavai. Ide kapcsolódó foglalkozások: Koli-fórum, Brainstorming, Átalakítások.

A kollégiumi foglalkozások tesztelése során felmerült fejlesztési javaslatok beépítését követően a foglalkozások leírása és a lebonyolításhoz szükséges információkból összeállított kiadvány online, minden magyarországi pedagógus és nevelési-oktatási intézmény számára elérhető lesz a programsorozat honlapján.