Épület - Homlokzat

Az április módszertani börze az épülethomlokzatok rejtélyes világába kalauzol minket! A foglalkozások lehetőséget adnak az épületek formai és stilisztikai jellemzésére; a történeti háttér feltárására a kormeghatározáson keresztül; valamint a társadalmi háttér, az épület és lakók kapcsolatának feltárására. A homlokzatok témakör tehát három kézműve, kutatós, prezentálós foglalkozás keretében mutatható be a 6-15 éves korosztálynak. Jó alkotást kívánunk mindenkinek!

Házsorok

Téma: Homlokzatok elemzése építészeti, történeti és társadalmi szempontból 

A témával kapcsolatos tartalmak: Homlokzati elemek ismerete, építőanyagok ismerete, stílustörténet

Kompetenciák:  

• építészeti szókincs alkalmazása
• színek, anyagok hatásának, funkciójának elemzése
• térbeli és síkbeli kompozíciók alkotása és elemzése
• helyi építészeti hagyományok ismerete és alkalmazása
• építészettörténetből, vagy saját tapasztalatból ismert épületek által közvetített ismeretek befogadása, felidézése és új kontextusba helyezése
• az építészet történeti és társadalmi összefüggéseinek felismerése
• épületek kritikus elemzése
• saját esztétikai és térbeli igények megfogalmazása
• esztétikai minőség meghatározása

Módszerek: épületelemzés, kor-, és stílus meghatározás, épületleírás, önálló kutatás, kollázs

Feladat 1. foglalkozás:

A foglalkozásvezető mutasson képeket egy utcasor különböző épületeinek homlokzatáról. A gyerekek kis csoportokban elemezzenek ezek közül egy-egy homlokzatot a formák, a tagolás, az építőanyagok és az építőelemek, valamint a történeti és társadalmi kontextus szempontjából. Első lépésben határozzák meg, hogy milyen geometriai formák dominálnak a homlokzaton. Milyen alakja van az épületnek, a nyílásoknak, az egyes építészeti elemeknek (falak, oszlopok, korlátok, erkélyek, lépcső, tető, stb.). Ezután vizsgálják meg az épület tagolását: a szinteket, a traktusok számát, a tagoló elemeket (párkányok, pilaszterek, féloszlopok, stb.). A következő lépés az építőelemek megfigyelése. Ehhez készítsenek a gyerekek a homlokzatról egy színes vázlatot, amelyen az egyes anyagokat különböző színekkel jelölik. Külön jelenítsék meg a homlokzati elemeket, az ablakokat, ajtókat, lépcsőket, oszlopokat, pilasztereket, korlátokat, ereszeket, a tartó- és díszítőelemeket. Majd ezek alapján készítsenek egy részletes leírást a homlokzatról.

Feladat 2. foglalkozás:

A következő foglalkozáson a kiválasztott épületet történeti szempontból vizsgálják meg a gyerekek. Első lépésben járjanak utána önállóan, hogy mikor épült a ház. A könyvtárban kutassanak helytörténeti kiadványokban, keressenek feliratot, emléktáblát az épületen vagy kérdezzék meg a lakókat. Ezután a foglalkozáson határozzák meg kis csoportokban, hogy milyen építészeti elemek utalhatnak az építés időpontjára, adott esetben határozzák meg, hogy milyen stílusban épült a ház. 

Feladat 3. foglalkozás:

A harmadik foglalkozáson a gyerekek vizsgálják meg az épület társadalmi beágyazottságát. Ez a rész szintén önálló munkával kezdődik. Könyvtári, levéltári kutatások, interjúk segítségével járjanak utána, hogy kik voltak az építtetők, milyen funkciója volt az épületnek és ez hogyan változott az idők folyamán, illetve kik éltek korábban és kik élnek most az épületben. Keressenek példát arra, hogy miként utal az építészeti megjelenés a használókra, vagy a funkcióra, illetve hol olvasható le az épületen ezek változása. Miután az elemzések elkészültek, a munkacsoportok készítsenek egy plakátot a szemléltetéshez és mutassák be a fenti szempontok alapján a vizsgált épületeket a többieknek. 

Megjegyzés: Kisebb gyerekekkel egyszerűbb feladat során dolgozhatjuk fel a fenti témákat. Néhány épülethomlokzatokról készített képet ragasszunk egymás mellé egy nagyméretű kartonpapírra úgy, hogy néhány épület között üres helyet hagyunk. Ezek képzeletben foghíjtelket jelölnek, amelyekre a gyerekeknek új épületeket kell tervezniük. Az új épületeknek illeszkedniük kell a már meglévő épületekhez. Vajon milyen kritériumoknak kell megfelelniük? A gyerekek a foglalkozásvezető segítségével írják össze a vizsgált épületek közös jellemzőit a méret, a forma, a tagolás, az anyaghasználat és a funkció szempontjából.  Ezek alapján határozzák meg azokat a kritériumokat, amikhez igazodniuk kell az új épületeknek (például: legyen négyemeletes, háromtraktusos, nyerstégla, az ablakok legyenek tagoltak, stb., mert a többi meglévő épület is hasonlóképpen van kialakítva. Végül a gyerekek kis, 3 fős csoportokban készítsenek kollázsokat vagy rajzokat az új épületek homlokzatáról és illesszék be azokat az utcasor üresen hagyott telkeire. Ezután a csoportok mutassák be egymásnak az elkészült kollázsokat.

Megjegyzés: A gyakorlat utolsó részét, amelyben kollázzsal és rajzzal kell kiegészíteni a foghíjtelkeket, kisebb korosztállyal (akár 6 éves kortól) is végezhetjük külön feladatként. 

Életkor: 15 éves kortól (részfeladatot akár 6 éves kortól)

Időtartam: 3 x 60 perc

Anyagszükséglet: fotók épülethomlokzatokról, papír, színes ceruza; a plakátokhoz: kartonpapír, épületfotók, színes ceruza, ragasztó; a kollázsokhoz régi építészeti magazinok, épületfotók, kartonpapír, színes ceruza, olló, ragasztó 

ParticiHét - egy hét, amikor átalakul a város

A ParticiHét során Pécs köztereit alakítottuk át fiatalokkal – egyelőre a ParticiPécs játék terében, de azzal a céllal, hogy erősítsük a játékosok aktív részvételét a lakókörnyezetük alakításában. Egy héten keresztül minden nap más iskolában játszottunk a városfejlesztő társasjátékkal, kicsikkel és nagyokkal. Virágokat ültettünk, gerilla horgoltunk, padot festettünk, parkour versenyt szerveztünk, közösségi kertészkedtünk és rengeteg kreatív ötletet dolgoztunk ki, amikkel szebbé és élhetőbbé varázsolhatnánk a városi tereket. 

De mi is az a ParticiPécs?

A ParticiPécs egy kooperatív városfejlesztő társasjáték, amelynek alapja Pécs városa, a kerettörténete pedig a valóság… A játék egy szombati napot mesél el, amelyen néhány fiatal összefog, hogy kis léptékű köztéri beavatkozásokkal szebbé, érdekesebbé és élhetőbbé tegyék a várost. Az akciókat azonban csak együttműködve tudják végrehajtani… Akárcsak a való életben, a játékban is folyamatosan egymást figyelve, egymással kommunikálva kell kis csoportokat alakítaniuk a fiataloknak. Találkoznak, közösen végrehajtják az akciót, közösségi tevékenységet, majd elválnak és másokkal találkoznak, hogy újabb tevékenységeket hajtsanak végre. A város pedig közben folyamatosan változik…  A játéknak nincs vesztese, a nyertese pedig csak a közösség lehet: a cél, hogy minél több köztéri beavatkozás és közösségi program valósuljon meg egyetlen nap alatt.

Miről tanít a játék?

Az oktatójáték célja, hogy a fiatalok játékos módon sajátítsanak el olyan cselekvési mintákat, amelyek hozzásegítik őket, hogy konstruktív és proaktív módon alakítsák saját környezetüket. A játékosok megismerhetnek olyan akciókat, a részvételnek olyan formáit, amelyekkel ők maguk közvetlenül is változtathatnak a városi tereken. Konkrét civil kezdeményezéseket, helyi példákat is megismerhetnek. A játék történetét mozgató meglepetés kártyákon olvashatnak a városfejlesztés főbb szereplőiről, a városi terek alakulását meghatározó mechanizmusokról. Mindez azt a célt szolgálja, hogy megérezzék: a városi környezet nem statikus adottság, amihez alkalmazkodni kell, hanem a folyamatosan változó életterünk, amelyet felelősen kell alakítanunk a saját igényeink szerint. 

Mit tartalmaz az iskolai foglalkozás?

Először természetesen a ParticiPécs játékkal játszunk, majd a második menetben, a ParticiPécs kreatív részében a játékosok maguk is megtervezhetnek egy-egy konkrét köztéri beavatkozást. Kis csoportokban először kiválasztanak egy problémás helyszínt, és megfogalmazzák, hogy miért nem szeretnek ott lenni, mi zavarja őket (ronda, barátságtalan, hiányzik valami, gondozatlan, stb.). Ezután a diákok meghatározzák, hogy milyen stratégiával lehetne ezen a problémán változtatni (például felújítani, gondozni, figyelmet felkelteni, építeni valamit, stb.). Ezekhez a döntésekhez segítő kártyákat kapnak a játékosok. Majd végül ki kell találniuk, hogy milyen konkrét akcióval tudnának javítani a problémán.

A kétórás foglalkozást a kultúrAktív Egyesület szakképzett kutató pedagógusaiból, építészeiből és várostervezőiből álló önkéntes csapat bonyolítja le. 

Mi történt a ParticiHéten?

#Előkészület

Először tanárokkal próbáltuk ki a játékot. Kíváncsiak voltunk a véleményükre, meglátásaikra, esetleges módosítási javaslataikra. Februárban a Babits Mihály Gyakorló Gimnázium, a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és a Művészeti Gimnázium tanáraival játszottunk. Nagyon hasznos visszajelzéseket kaptunk, amiket igyekeztünk az utolsó javításokba beépíteni.  

# Babits

Március 23-án a Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumban játszottunk. Ez volt a főpróba. Izgultunk, nagyon készültünk – főleg Divéki Lili, aki a ParticiPécs játékfejlesztő csapat tagja 2013 óta, és a Babits diákja, neki különösen nagy izgalom volt a saját iskolájában bemutatni a játékot. Bár a késő délutáni órában a vártnál kevesebb diák jött el a rendezvényre, sikerült tanárokat is meghívni a játékba és egy rendkívül jó hangulatú, városszépítő eseményen vehettünk részt. 

# Pollack

Március 25-én a Pollack Mihály Műszaki Szakközép Iskola két 14. évfolyamos osztályának tartottunk foglalkozást. Itt kipróbáltuk az asztali társast és a kreatív játékot is. Bár a diákok közül az elején néhányan szkeptikusan tekintettek a társasjátékra, ahogy elkezdtünk játszani, szinte pillanatok alatt mindenki belefeledkezve alakította a várost. Lelkesen tervezték a közös akciókat, jókat derültek a meglepetés kártyákon, és a végén meg is akarták vásárolni a játékot. De legalább a szülinapi bulikra kölcsönkérni… Sajnos a játék nincs forgalomban, mi azonban nagyon szívesen visszük bárhová a foglalkozásainkat! A Pollackos diákok aztán ugyanilyen lelkesen álltak neki saját köztéri foglalkozásokat tervezni. Összesen négy csoport dolgozott ki koncepciót, és mindegyik arról tanúskodott, hogy érzékenyen járták körbe a feladatot. Érdekes helyszíneket választottak, valós problémákkal, amelyekre rendkívül ötletes, kreatív megoldásokat javasoltak. Ti gondoltatok már például arra, hogy vízhatlan anyagot feszítsetek két fa ágai közé a buszmegállóban, hogy legyen hová állni, ha esik az eső?

# Művészeti

Március 26-án a Művészeti Gimnázium 9. osztályos diákjaival játszottunk. Az osztály nagy része bejárós diák, így nekik külön izgalmas volt, hogy a játék során magáról a városról is nagyon sokat tanulhattak. A játék előtt ezért a város nevezetességeit, ismert és közkedvelt köztereit beszéltük át a játéktáblán látható térkép segítségével. Ezután ők is hamar elmerültek a játékban, és a kreatív feladat során nagyon szellemes ötleteket dolgoztak ki. Nektek feltűnt már, hogy a vasútállomáson sehol nem lehet látni, hogy mennyi az idő? A nap, mint nap vonattal járó diákokat ez nagyon zavarja, így kitalálták, hogy napórát állítanak fel a peronon. Zseniális gondolat.

# Lions Családi Napközi

A ParticiPécs játékot egy éven keresztül a Pécs Normandia Lions Klub székhelyén fejlesztettük. Itt találkozott havonta egyszer a csapat, hogy a hétvégi workshopokon kidolgozzuk a városfejlesztő társas koncepcióját. A Pécs Normandia Lions Klub családi napközit is működtet, ahová felsős diákok járnak délutánonként. Természetes volt, hogy nekik is bemutatjuk a játékot. Itt is nagy sikert arattunk.

# Mezőszél Utcai Általános Iskola

A Mezőszél Utcai Általános Iskola tanárai is szerették volna kipróbálni a ParticiPécs játékot, és meghívtak minket a tantestületi napra, hogy bemutassuk a foglalkozásunkat. A tanárok lelkesen játszottak, értékelték a játék témáját, a tartalmi elemeket, és elhívtak minket, hogy a diákoknak is tartsunk ParticiPécs napot. Májusban visszatérünk!

Folytatás

A nagy sikerre való tekintettel május 4 – 11. között ismét ParticiHét lesz! Addig is olvashattok rólunk a ParticiPécs honlapon, a ParticiPécs facebook oldalunkon, vagy írjatok az info@participecs.hu emailcímen.

A kultúrAktív Egyesület projektje az Európai Unió Fiatalok Lendületben Programja támogatásával valósult meg.

A ParticiHét program Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával, a 2014. évi “LÉPJ – Légy Pécs Jövője” pályázat keretében valósult meg.

Fotók: Hegyi Júlia Lily

Épület - Tér és tömeg

Húsvét alkalmából egy újabb játékos építészeti feladatot osztunk meg veletek! A 'Tömegmodell' feladat során a gyerekek számukra ismerős, érdekes formájú épületeket dolgoznak fel: bejárják, megmérik, lerajzolják és megépítik dobozokból. A cél a tömegérzékelés és a tömegalkotás fejlesztése - és természetesen az, hogy a gyerekek élvezzék a feladatot és felkeltsük az érdeklődésüket az építészet iránt! További módszertani példákat az 'Épített környezeti nevelés' c. kiadványunkban találtok.

Tömegmodell

Téma: Épületek alaprajzának és tömegének ábrázolása

A témával kapcsolatos tartalmak: Az építészeti tér és tömeg fogalma

Kompetenciák:  

• épületek alaprajzának ábrázolása és olvasása 
• épülettömegek érzékelése és ábrázolása
• tömegalakítás előre gyártott elemekből 
• távolságok mérése, méretarányok érzékelése

Módszerek: mérés, rajzolás, építés

Feladat: A feladathoz válasszunk ki egy helyi épületet, amely egyfelől könnyen megközelíthető és körbejárható, másrészt változatos, összetett formával és tömeggel rendelkezik. Jó példa lehet a helyi templom, a városháza vagy akár az iskola. A gyerekek járják körbe kisebb, 3-4 fős csoportokban a kiválasztott épületet és közben jegyezzék fel a fontosabb részleteket és jellegzetességeket illetve az épület lényeges méreteit. Mértékegységként használják a saját testük méreteit (lépés, karnyújtás). Ezek alapján még a helyszínen rajzolják le az épület alaprajzát egy kartonlapra, majd a helyszínen készítsék el az épület arányos tömegmodelljét dobozokból, bejelölve rajta a legfontosabb építészeti elemeket. Végül a csoportok nézzék meg egymás tömegmodelljeit és vitassák meg a különbségeket. 

Életkor: 8 éves kortól

Időtartam: 45 perc

Anyagszükséglet: papír, ceruza, kartonok, különböző méretű dobozok, olló, ragasztó