Ugrás a fő tartalomra

Épület - Homlokzat

Az április módszertani börze az épülethomlokzatok rejtélyes világába kalauzol minket! A foglalkozások lehetőséget adnak az épületek formai és stilisztikai jellemzésére; a történeti háttér feltárására a kormeghatározáson keresztül; valamint a társadalmi háttér, az épület és lakók kapcsolatának feltárására. A homlokzatok témakör tehát három kézműve, kutatós, prezentálós foglalkozás keretében mutatható be a 6-15 éves korosztálynak. Jó alkotást kívánunk mindenkinek!


Házsorok

Téma: Homlokzatok elemzése építészeti, történeti és társadalmi szempontból 
A témával kapcsolatos tartalmak: Homlokzati elemek ismerete, építőanyagok ismerete, stílustörténet

Kompetenciák:  

  • építészeti szókincs alkalmazása
  • színek, anyagok hatásának, funkciójának elemzése
  • térbeli és síkbeli kompozíciók alkotása és elemzése
  • helyi építészeti hagyományok ismerete és alkalmazása
  • építészettörténetből, vagy saját tapasztalatból ismert épületek által közvetített ismeretek befogadása, felidézése és új kontextusba helyezése
  • az építészet történeti és társadalmi összefüggéseinek felismerése
  • épületek kritikus elemzése
  • saját esztétikai és térbeli igények megfogalmazása
  • esztétikai minőség meghatározása

Módszerek: épületelemzés, kor-, és stílus meghatározás, épületleírás, önálló kutatás, kollázs

Feladat 1. foglalkozás:
A foglalkozásvezető mutasson képeket egy utcasor különböző épületeinek homlokzatáról. A gyerekek kis csoportokban elemezzenek ezek közül egy-egy homlokzatot a formák, a tagolás, az építőanyagok és az építőelemek, valamint a történeti és társadalmi kontextus szempontjából. Első lépésben határozzák meg, hogy milyen geometriai formák dominálnak a homlokzaton. Milyen alakja van az épületnek, a nyílásoknak, az egyes építészeti elemeknek (falak, oszlopok, korlátok, erkélyek, lépcső, tető, stb.). Ezután vizsgálják meg az épület tagolását: a szinteket, a traktusok számát, a tagoló elemeket (párkányok, pilaszterek, féloszlopok, stb.). A következő lépés az építőelemek megfigyelése. Ehhez készítsenek a gyerekek a homlokzatról egy színes vázlatot, amelyen az egyes anyagokat különböző színekkel jelölik. Külön jelenítsék meg a homlokzati elemeket, az ablakokat, ajtókat, lépcsőket, oszlopokat, pilasztereket, korlátokat, ereszeket, a tartó- és díszítőelemeket. Majd ezek alapján készítsenek egy részletes leírást a homlokzatról.



Feladat 2. foglalkozás:
A következő foglalkozáson a kiválasztott épületet történeti szempontból vizsgálják meg a gyerekek. Első lépésben járjanak utána önállóan, hogy mikor épült a ház. A könyvtárban kutassanak helytörténeti kiadványokban, keressenek feliratot, emléktáblát az épületen vagy kérdezzék meg a lakókat. Ezután a foglalkozáson határozzák meg kis csoportokban, hogy milyen építészeti elemek utalhatnak az építés időpontjára, adott esetben határozzák meg, hogy milyen stílusban épült a ház. 

Feladat 3. foglalkozás:
A harmadik foglalkozáson a gyerekek vizsgálják meg az épület társadalmi beágyazottságát. Ez a rész szintén önálló munkával kezdődik. Könyvtári, levéltári kutatások, interjúk segítségével járjanak utána, hogy kik voltak az építtetők, milyen funkciója volt az épületnek és ez hogyan változott az idők folyamán, illetve kik éltek korábban és kik élnek most az épületben. Keressenek példát arra, hogy miként utal az építészeti megjelenés a használókra, vagy a funkcióra, illetve hol olvasható le az épületen ezek változása. Miután az elemzések elkészültek, a munkacsoportok készítsenek egy plakátot a szemléltetéshez és mutassák be a fenti szempontok alapján a vizsgált épületeket a többieknek. 

Megjegyzés: Kisebb gyerekekkel egyszerűbb feladat során dolgozhatjuk fel a fenti témákat. Néhány épülethomlokzatokról készített képet ragasszunk egymás mellé egy nagyméretű kartonpapírra úgy, hogy néhány épület között üres helyet hagyunk. Ezek képzeletben foghíjtelket jelölnek, amelyekre a gyerekeknek új épületeket kell tervezniük. Az új épületeknek illeszkedniük kell a már meglévő épületekhez. Vajon milyen kritériumoknak kell megfelelniük? A gyerekek a foglalkozásvezető segítségével írják össze a vizsgált épületek közös jellemzőit a méret, a forma, a tagolás, az anyaghasználat és a funkció szempontjából.  Ezek alapján határozzák meg azokat a kritériumokat, amikhez igazodniuk kell az új épületeknek (például: legyen négyemeletes, háromtraktusos, nyerstégla, az ablakok legyenek tagoltak, stb., mert a többi meglévő épület is hasonlóképpen van kialakítva. Végül a gyerekek kis, 3 fős csoportokban készítsenek kollázsokat vagy rajzokat az új épületek homlokzatáról és illesszék be azokat az utcasor üresen hagyott telkeire. Ezután a csoportok mutassák be egymásnak az elkészült kollázsokat.



Megjegyzés: A gyakorlat utolsó részét, amelyben kollázzsal és rajzzal kell kiegészíteni a foghíjtelkeket, kisebb korosztállyal (akár 6 éves kortól) is végezhetjük külön feladatként. 
Életkor: 15 éves kortól (részfeladatot akár 6 éves kortól)
Időtartam: 3 x 60 perc
Anyagszükséglet: fotók épülethomlokzatokról, papír, színes ceruza; a plakátokhoz: kartonpapír, épületfotók, színes ceruza, ragasztó; a kollázsokhoz régi építészeti magazinok, épületfotók, kartonpapír, színes ceruza, olló, ragasztó 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...