Hogyan segíthetjük a fiatalokat, hogy biztonságos tereket hozzanak létre?

Júniusban a placemaking módszerrel ismerkedett meg Anita és Anna, akik a Safecity projekt keretében látogattak Valenciába, hogy a Placemaking Week Europe-on bemutassák az építészettel segített bűnmegelőzés magyarországi tapasztalatait és azt, hogyan lehet támogatni a fiatalokat abban, hogy maguk is tegyenek környezetük biztonságossá tételéért. 

Az amerikai gyökerekre visszatekintő placemaking módszer európai adaptálására jött létre a Placemaking Europe hálózat, amely évente rendez fesztivált a közösség bevonását hangsúlyozó jó gyakorlatok megosztására. A valenciai Placemaking Week Europe rendezvényen körülbelül 400 kreatív placemaker találkozott, hogy megossza tapasztalatait arról, hogyan hozhatóak létre kellemes, élhető és biztonságos városi terek.

A találkozón kiemelt figyelmet kaptak a fiatalok bevonását célzó projektek és megalapult a fiatalok részvételét támogató tematikus placemaking hálózat is. Az előadások mellett bemutatták a City at eye level for kids könyvet, és workshopokon volt lehetőség kipróbálni a gyerekek bevonására fejlesztett eszközöket. A Biztonságos Városok – hogyan tudja a placemaking biztonságosabbá tenni a városokat c. workshopunkon a Safecity projekt keretében kifejlesztett építészeti bűnmegelőzést közvetítő pedagógiai módszereinket próbálhatták ki a fesztivál résztvevők.

 

A workshopot a Biztonságosabb Svédországért Alapítvánnyal közösen tartottuk, ami különösen nagy örömünkre szolgált, hiszen a Safecity projekt európai tanulmányútjainak egyikén személyesen is volt lehetőségünk ellátogatni a stockholmi egyesülethez és megismerni a bűnmegelőzéshez kapcsolódó tevékenységeiket. Cornelis Uittenbogaard előadásában rámutatott arra, hogy a placemaking módszer szorosan kapcsolódik az építészeti bűnmegelőzéshez, ugyanis a környezet átalakításán és a hagyományos rendészeti technikákon túl a helyi közösség bevonásával és a közösségi tevékenységek ösztönzésével fokozza a közbiztonságot. Azonban a környezet biztonságáért nem csak a felnőttek tehetnek, hanem az ott élő fiatalok is. Ezért alakítottuk ki a Safecity iskolai mintaprojektjét, amelyben a középiskolás fiatalok számára dolgoztunk ki módszereket arra, hogy maguk is biztonságosabbá alakíthassák iskolakörnyezetüket.

A Safecity projekt céljainak rövid bemutatása után egyből áttértünk az eszközök kipróbálására. A Komfortzóna játékban egy komfortzónát jelképező körön belülre vagy kívülre állva kellett kifejezniük a velünk játszóknak, hogy mennyire éreznek kényelmesnek bizonyos élethelyzeteket. A játék bizonyos pillanatait megállítva a résztvevők elmesélték, miért érzik magukat kényelmetlenebbül, ha a parkban kell aludniuk és nem a saját ágyukban, vagy mitől kényelmesebb egy kávézóban interjúzni, mint a liftben. Így a résztvevők feltérképezték, hogy befolyásolja a magán és a közösségi tér, a közösségi hagyományok és a tér kialakítása a térhasználati szokásokat.

A Ragaszd újra! feladattal folytatva a résztvevőket arra kértük, hogy színes ragasztószalag és feliratok segítségével változtassák meg a fesztivál helyszínének térhasználati szabályait és működési rendjét. A résztvevők rengeteg kreatív ötlettel álltak elő. Volt, aki a hely értékeire hívta fel a figyelmet: különleges látványok és selfie helyszínek a tengerparton, kényelmes ülőhelyek, olvasásra, pihenésre alkalmas helyszínek. De akadtak olyanok is, akik cselekvésre ösztönözték az arra járókat: táncra, ugrásra, kerülő útra vagy lassításra. A játék kapcsán beszéltünk a határok szerepéről, a magán és közösségi terek megkülönböztetéséről, a jelek hatásáról a tájékozódásra és a térhasználatra.

A bemutatott módszerek az Építészeti bűnmegelőzés középiskolásokkal c. kiadványban részletesen is bemutatásra kerülnek és elérhetőek a safecity.hu weboldalon.

SAFECITY 3.0 – építészeti bűnmegelőzés az iskolától az egyetemig

Mitől biztonságos egy iskola? Hogyan kapcsolódik a biztonság a tanuláshoz? És hogyan kapcsolódik a biztonságos környezet a felsőoktatási képzésekbe? - A SafeCity konferenciasorozat harmadik eseménye az oktatás szempontjából tárgyalta az építészeti bűnmegelőzés témakörét. Az építészeti bűnmegelőzés alapgondolata, hogy az épített környezet tervezése során tapasztalati tudással és kreativitással jelentősen csökkenteni lehet a bűnalkalmakat és növelni lehet a térhasználók biztonságérzetét. Ez a megközelítés a tanulás tereinek kialakítása, a tanulás szervezése, és a szakemberek képzése során is releváns. A SafeCity 3.0 konferencia során ezért pedagógusok, oktatók és építészek ismertették saját szempontjaikat, tapasztalataikat, és vitatták meg közösen a biztonság és az oktatás sokrétű kapcsolódásait. 

Az eseményt Dr. Fekete Albert, a SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar dékánja nyitotta meg, majd Gratzer-Sövényházy Edit, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács főosztályvezetője, és Bálint Imre, a Magyar Építész Kamara megbízottja köszöntötte az egybegyűlteket. A konferencián tíz, különböző tudomány-, és szakterületet képviselő szakember tartott előadást, amelyeket két szakmai workshop és egy hallgatói kiállítás egészített ki. Az eseményt kimagasló érdeklődés övezte, több mint 110 építész, pedagógus, és kapcsolódó szakterületekről érkező érdeklődő vett részt.

NYITÓELŐADÁSOK 

A téma átfogó, bevezető előadását Brózik Péter, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszékének tanársegéde tartotta. Kiemelte, hogy a biztonság az oktatás kontextusában nem cél, hanem eszköz. A cél, hogy a gyerekek egészségben fejlődhessenek, az intézmény meg tudja valósítani a pedagógiai programját. Ehhez szükség van a biztonságos tanulókörnyezetre. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy nincsenek erre általános érvényű megoldások, ugyanis nincsenek iskolák általában, csak konkrét iskolák vannak, ahol konkrét problémákat kell megoldani. És ugyanígy nincsenek univerzális CPTED megoldások, nincs környezeti determináció, vagyis nem fogja az iskola épületének kialakítása teljes mértékben meghatározni egy iskolai közösség viselkedését. A CPTED elvek nyomán azonban lehet javítani a tanulókörnyezet biztonságán, a természetes felügyelet elősegítésével, a jogosultságok tisztázásával, a birtokviszony jelzésekkel, és a fenntartásban való közös szerepvállalással. Az előadás az e szempontokhoz kapcsolódó példákat és kihívásokat tárgyalta.

Az elméleti bevezető után Reith Anita, tájépítész mérnök, a SafeCity program projektvezetője ismertette a SafeCity oktatási projektjének gyakorlati tapasztalatait. A felsőoktatási mintaprojekt fiatal szakemberek képzését tűzte ki célul. Több hazai felsőoktatási intézmény közreműködésével, féléves tantárgyak és intenzív műhelyfoglalkozások keretén belül ismerhették meg a különböző szakterületek hallgatói azokat a tervezési irányelveket, melyek biztonságosabb környezetek kialakítását eredményezhetik. A középiskolai mintaprojekt során kollégiumi pedagógusok és diákok mélyültek el a szubjektív biztonságérzet, közösségi kontrollról és az identitás témaköreiben, majd kisebb beavatkozásokkal és akciókkal alakították biztonságosabbá és élhetőbbé az intézmény belső és külső tereit. Mindkét mintaprojekt során létrejött egy tematikus oktatási módszertan, amelyek más intézmények igényeihez is adaptálhatóak. 

ELSŐ SZEKCIÓ: ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN

A konferencia első szekciójában felsőoktatási intézmények oktatói tartottak előadásokat arról, hogy miképp kapcsolódhat az építészeti bűnmegelőzés témaköre az építész, a környezetpszichológia, valamint a tájépítész képzésekbe. A konkrét oktatási tapasztalatok hasznos betekintést nyújtottak az interdiszciplináris szakmák közötti együttműködési lehetőségekbe, lehetséges gyakorlati irányokba, és a konkrét terepgyakorlatok eredményeibe. 

A szekciót Dr. Markó Balázs DLA, a Szent István Egyetem oktatási rektor-helyettese nyitotta meg. Előadásában az építészeti bűnmegelőzésnek az építészképzésben való lehetőségeire és irányaira helyezte a hangsúlyt, kiemelve, hogy a Szent István Egyetem képzéseiben a település, város és környezet minden aspektusa – így a biztonság is – jelen van. Az építész mesterszakon mind az építészeti tervezés és belsőépítészet, mind a várostervezés és főépítész specializáción részét képezi az ismeretanyagnak és a képzési kimeneteli követelményeknek az építészeti bűnmegelőzés és településbiztonság. Továbbá hangsúlyozta, hogy napjainkban az építész szakma, és így az építész képzés is változóban van. Az új, „társadalmasított” alapokon álló építészet különböző tudományágak eredményeit integrálja magába, és így az építészeti bűnmegelőzéshez hasonló határterületek felértékelődnek. 

Ezt követően Dr. habil Dúll Andrea, az ELTE PPK Szervezet- és Környezetpszichológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára beszélt az építészeti bűnmegelőzés és a környezetpszichológia kapcsolódási pontjairól a felsőoktatás kontextusában. Kiemelte, hogy a rendszergondolkodás összekapcsolja a környezetpszichológiát és az építészeti bűnmegelőzést, és jó alapot nyújt az interdiszciplináris együttműködésekhez. A Safecity felsőoktatási projektjébe környezetpszichológusok interdiszciplináris kurzusokon keresztül, egyrészt a Szent István Egyetem és az ELTE PPK együttműködésében, másrészt a BME Urbanisztika Tanszékén megvalósult kurzusok keretében vehettek részt. A projekt során így különböző tanszékek és tudományterületek működtek együtt a felsőoktatás eltérő szintjein (alap-, mester-, és doktori képzésekben). 

Szaszák Gabriella, a SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar PhD hallgatója a Safecity projekt részeként zajló tananyagfejlesztésről számolt be. A SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar oktatói tájépítész hallgatók számára fejlesztenek tananyagot, amely a biztonság tájépítészeti vonatkozásaira helyezi a hangsúlyt. Ennek része egyfelől az elméleti háttér feltérképezése, másfelől a biztonságos szabadterek tervezésének módszertani kidolgozása. 

A szekció záró előadásában Török Szabolcs Bence DLA, a SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Karának adjunktusa egy konkrét gyakorlati példát ismertetett, amely jó példa az egyetemi gyakorlatokra, közösségi projektekre és egyetemek közötti együttműködésekre. A SZIE az Iskolakertekért Alapítvánnyal együttműködve, tájépítész hallgatók bevonásával újít meg iskolaudvarokat és –kerteket az Országos Iskolakert-fejlesztési Program keretében. 

KIÁLLÍTÁS A SAFECITY FELSŐOKTATÁSI MINTAPROJEKT HALLGATÓI MUNKÁIBÓL

A konferencia kísérőprogramjaként bemutatásra kerültek a Safecity felsőoktatási mintaprojekt során készült hallgatói munkák. A konkrét városi problémákra kidolgozott válaszokat, vázlatokat és terveket a PTE Műszaki és Informatikai Karának építész, a BME Építészmérnöki Karának urbanisztika, valamint az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának környezetpszichológia szakos hallgatói mutatták be. 

MÁSODIK SZEKCIÓ: BIZTONSÁGOS ISKOLÁK 

A konferencia második szekciójának előadásai a biztonságos iskolák témakörét járták körül. Az előadások során sor került az építészeti szempontok megvitatására, vagyis arra, hogy a tanulás és játék tereit miként lehet úgy kialakítani, hogy azok biztonságos, támogató környezetet nyújtsanak a gyerekek fejlődéséhez. Emellett a pedagógiai szempontok is teret kaptak, vagyis, hogy miként lehet a biztonságérzetet és a felhasználói felelősséget pedagógiai munkával erősíteni, milyen bűnmegelőzési programok működnek a hazai iskolákban, és milyen módon hatnak egyes pedagógiai megközelítések az épületek fizikai kialakítására. 

A szekciót nyitó előadásában Saly Erika, az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetének pedagógiai fejlesztője és ökoiskola témavezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az építészeti bűnmegelőzés csak egy válasz a biztonság megteremtésére, ezt pedagógiai programokkal kell kiegészíteni, amelyekre hazánkban is kiváló példákat találunk. Rávilágított továbbá a kételyekre és kérdésekre, amelyek a biztonság megteremtése során felmerülnek, és rámutatott a túlzott biztonság és túlféltés problémájára. Hangsúlyozta, hogy a biztonságot is mértékkel kell kezelni a tanulási terek kialakítása során. Fontos, hogy megteremtsük a gyerekek szabad játékhoz való hozzáférését, és a belső biztonságra, a bizalmi légkör megteremtésére helyezzük a hangsúlyt. Ez a pedagógus feladata az iskolában, és ezt legfőképp a gyerekek bevonásával, a határok közös kialakításával, közösségi tervezéssel és közös gondozással, karbantartással lehet elérni. 

Ezt követően Beleznay Éva építész-urbanista néhány általa vezetett iskolai közösségi tervezési projekt módszertanát ismertette. A komplex programok magukba foglalták a pedagógusok felkészítését, az iskolai terek elemzését, változatos módszereket és eszköztárat felvonultató alkotó műhelyeket és a tervek közösségi megvalósítását. 

Reith Gábor, a Vécsey János Leánykollégium igazgatója és mestertanára a Safecity oktatási mintaprojektjét mutatta be, amely az intézménye diákjainak és pedagógusainak közreműködésével valósult meg. 

A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács több éve sikeresen zajló Re:akció elnevezésű iskolai bűnmegelőzési programját Topa Zoltán rendőr őrnagy ismertette. A Re:akció iskolai bemutatói komplex módszerrel, tapasztalati tanulásra és hétköznapi szituációkra építve adnak át prevenciós ismereteket. A bűncselekmények átélése és a következmények megtapasztalása hatékonyan érzékenyíti a fiatalokat. 

Végezetül a Kőbányai Szent László Gimnázium diákjai, Vass Anna Flóra, Korom Dániel és Nakos Dimitrios Alexandros számoltak be az iskolájukban zajló bűnmegelőzési programról. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával megvalósult Legyen tered c. projekt célja az iskolaépület környékének építészeti eszközökkel és megoldásokkal való biztonságosabbá tétele. A projekt során a diákok elméleti ismereteket szerezhettek a bűnmegelőzésről, a gyakorlatban pedig egy biztonságos közösségi teret alakítottak ki a gimnázium épületének közelében. 

MŰHELYMUNKA

Az elméleti előadásokat követően két, párhuzamosan futó műhelyben lehetett kipróbálni néhány innovatív, oktatási környezetben alkalmazható módszert. 

Az Épített biztonság című workshopon Reith Anita és Szilágyi-Nagy Anna ismertette a Safecity iskolai mintaprojekt során kidolgozott eszköztárat. A bemutatott módszerek segítségével elemezték a résztvevők a konferencia helyszínét a biztonság szempontjából, majd akciókártyák segítségével megoldási javaslatokat fogalmaztak meg a helyszínekre. Az Élőkönyvtár foglalkozáson nagykorú diákok olyan személyes történeteikbe engedtek bepillantást „olvasóiknak”, amelyeket gyakran félelmek, tévhitek, előítéletek öveznek. A történetek tartalmaznak erkölcsi dilemmákat, kríziseket és traumákat, és az „olvasók” sokat megtudhattak arról, hogyan lehet a nehéz élethelyzeteken túljutni, a családi és társadalmi szokások/ kényszerek/ nyomás ellenére is saját utakat választani. 

Safecity 2.0 - Biztonságos Városok - Az építészeti bűnmegelőzés szerepe a településfejlesztésben

Mitől biztonságos egy település? Kinek a feladata a biztonság és a biztonság érzetének kialakítása egy településen? Milyen eszközök segítenek a biztonság megteremtésében? – A Safecity konferenciasorozat második eseménye különböző szakmai nézőpontokból járta körül, hogy miként lehet építészeti és környezetalakítási eszközökkel biztonságosabb és élhetőbb városi tereket és településeket létrehozni.

Az építészeti bűnmegelőzés alapelvei – amelyek a bűnalkalmak csökkentésére és a térhasználók biztonságérzetének növelésére irányulnak – leginkább az épületek léptékében ismertek. A kerítések, jól nyesett sövények, a bejárat megvilágítása egyértelműen a biztonságot szolgálják. A biztonságos környezetalakítás azonban ennél összetettebb, és települési léptékben is releváns a megközelítés.

A rendezvény célja egyfelől az építészeti bűnmegelőzés népszerűsítése volt a hazai települések körében, másfelől a szakmák közötti párbeszéd és együttműködés erősítése, amely elengedhetetlen a biztonság megteremtése során. A konferencia előadásai ezért átfogó módon, több szempontból vizsgálták a témát, és hasznos gyakorlati támpontokat nyújtottak elsősorban az önkormányzatoknak, településvezetőknek, és –tervezőknek, valamint helyi közösségek vezetőinek. A konferencián 16, különböző szakmai háttérrel rendelkező szakember tartott előadást, és több, mint 100 résztvevő volt jelen.

Az eseményt Dukai Miklós, önkormányzati helyettes államtitkár nyitotta meg. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy a települések biztonságának kérdése egyre fontosabb. Bár általánosságban úgy véljük, hogy ennek a megteremtése a rendészet feladata, valójában ez sokkal összetettebb, és az önkormányzatoknak kiemelt szerepe van ebben. Az önkormányzatoknak ugyanis széleskörű lehetőségek vannak, amelyekkel pozitívan befolyásolhatják a település biztonságosságát – akár helyi beruházásokkal, programok szervezésével vagy közösségek támogatásával. Ezért arra buzdította a jelenlévő önkormányzati vezetőket és szakértőket, hogy használják az építészeti bűnmegelőzés eszközeit.

Ezt követően Elek Sándor, Törökbálint polgármestere, köszöntötte a résztvevőket. Törökbálint település 2018 óta a Safecity projekt partnere, így a polgármester jelentős eredményekről, és hasznos tapasztalatokról számolhatott be.

ELSŐ SZEKCIÓ: ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS A VÁROSFEJLESZTÉSBEN

Az első szekció előadások során elismert szakemberek a témához kapcsolódó általános kérdéseket és szempontokat ismertettek. Az előadások főként arra irányultak, hogy kik az érintettek és szereplők (vagyis kiknek a feladata a városok biztonságának megteremtése), hogyan járul hozzá a szociális városrehabilitáció a bűnalkalmak csökkentéséhez és a biztonságérzet növeléséhez, illetve milyen eszközök és milyen szabályozások állnak rendelkezésre a hazai építészeti bűnmegelőzés számára – és mit mutat a gyakorlat?

Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont vezető tanácsadója előadásában azt járta körül, hogy miképp lehet az építészeti bűnmegelőzést a településtervezés jogszabályi környezetébe illeszteni. A településtervezés ugyanis egy több szinten szabályozott terület, így amennyiben a bűnmegelőzés szempontjait is érvényesíteni szeretnénk, úgy azokat szükséges a jogszabályi környezetbe – a településfejlesztési koncepciótól kezdve, az integrált településfejlesztési stratégián keresztül, egészen a helyi építési szabályzatig – beemelni.

z

Ezt követően az érintettekről és szereplőkről értekezett előadásában Tomay Kyra PhD, a Pécsi Tudományegyetem Szociológia Tanszék oktatója. Az állampolgároknak joguk van a biztonságos környezethez – de kinek a feladata a biztonságos környezet megteremtése? Elsősorban a rendőrség feladatának szokás tulajdonítani a bűnmegelőzést, és az Alaptörvényben valóban a rendőrség van az elsődleges közbiztonságot megteremtő szervként meghatározva. Tomay azonban kiemelte, hogy a közbiztonság megteremtésében mindenki érintett, akár civilként a hétköznapokban, akár szakemberként. A helyi térhasználók széleskörű szituatív tudással rendelkeznek az adott településről, a problémákról, és ezt a tudást a tervezés során ki kell használni. A helyi lakosság, szervezetek, intézmények bevonásának ezért minden típusú tervezés során – így az építészeti bűnmegelőzés gyakorlatában is – horizontális szempontnak kell lennie. Az önkormányzatok feladata a közös gondolkodás és közös cselekvés koordinálása.

Az elméleti bevezetők után Géczy Krisztián, Törökbálint Város alpolgármester és Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív Egyesület alelnöke, a SafeCity törökbálinti mintaprojektjét ismertette. A projekt során szakemberekből és civilekből álló munkacsoport alakult, amely fórumot biztosított a közös gondolkodáshoz és javaslattételhez, majd egy akciónap keretében megtisztítottak, megújítottak egy elhanyagolt, központi területet. A mintaprojekt értékes gyakorlati tapasztalatokkal és további településekre adaptálható módszertannal járult hozzá az építészeti bűnmegelőzés magyarországi alkalmazásához.

MÁSODIK SZEKCIÓ: AZ ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS GYAKORLATI MÓDSZEREI

A második szekció gyakorlati eszközöket és módszereket mutatott be, amelyek a települési főépítészek, döntéshozók segítségére lehetnek a biztonságos városi terek kialakításában.

Kara László, Pro Architectura díjas építész, a Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel c. könyv szerzője gyakorlati ajánlásokat fogalmazott meg a biztonságok terek kialakításához. Hangsúlyozta, hogy a biztonság megteremtésében nagyon sok szerepe van az épített környezet kialakításának, vagyis a biztonságot, a szubjektív biztonságérzetet is jelentősen javítani lehet építészeti eszközökkel. Kara László előadásában bemutatta a Safecity honlapon megtekinthető 3D ötlettárat, amelyben interaktív módon, jól érthetően, egy virtuális városrész körbejárásával lehet megismerni az építészeti bűnmegelőzés eszköztárát.

Windt Szandra PhD, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa előadásában a közösség bevonására, a közösségi bűnmegelőzésre helyezte a hangsúlyt. Rámutatott, hogy a második generációs CPTED alapján az építészeti bűnmegelőzés a közösségi bűnmegelőzés eszközeivel kiegészülve hatékony igazán. Kiemelte, hogy a közösségi bűnmegelőzés alapfeltétele az erős, összetartó közösség, amelyet közösségépítéssel lehet fejleszteni. Másfelől elengedhetetlen, hogy a közösség tagjai felismerjék a felelősségüket a biztonság megteremtésében, és részt vegyenek a bűnmegelőzési feladatokban. A legfontosabb azonban, hogy a sikeres részvételhez bizalomra van szükség, mind a közösség, mind a helyi vezetők részéről.

A térinformatika lehetőségeit Tóth Ágnes, a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. vezető szakértője ismertette. A térinformatika remek eszköz az akár bűnesetekhez vagy biztonsági szempontokhoz kapcsolódó, helyhez köthető adatok térképen való ábrázolására. Tóth Ágnes előadásában bemutatta a Lechner Tudásközpont által fejlesztett, bárki számára elérhető, térkép alapú Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattárat. Az online alkalmazás egyfelől a rendőrségi elemző-értékelő munkát támogatja, másfelől a lakosságot tájékoztatja a bűnstatisztikai adatokról.

Kenderesy János, a Magyar Autóklub alelnöke a közlekedésbiztonság szempontjából tárgyalta az építészeti bűnmegelőzés lehetőségeit és feladatát. Előadásában kiemelte, hogy a közlekedési balesetek nagy részének forrása az emberi tényezőben rejlik, ezért az oktatásnak és tájékoztatásnak van kulcsszerepe a biztonságos közlekedés kialakításában – azonban a közlekedési útvonalak biztonságos kialakításával is csökkenthető a balesetek száma. Példának kiemelte a biztonságos, önszabályozó csomópontok, körforgalmak kialakítását, az elkülönített kerékpárutak kiépítését, forgalomcsökkentő intézkedéseket.

Ezt követően Barta-Vámos László, tűzoltó őrnagy ismertette a tűzkáresetek megakadályozásának eszközeit.

Iványiné Szabó Andrea településmenedzser a stratégiák oldaláról vizsgálta a települések bűnmegelőzési szemléletét. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról szóló kormányrendelet meghatározza az önkormányzatok koordináló szerepét, illetve azt, hogy 2023-ig minden településnek el kell készítenie a helyi viszonyokra adaptált bűnmegelőzési stratégiáját. Iványiné Szabó Andrea a stratégiaalkotás buktatóira hívta fel a figyelmet, illetve megosztotta a 2016-ban, a TÖOSZ vezetésével megvalósult kísérleti együttműködés eredményeit és tapasztalatait. Kiemelte a bizalomépítésnek, a kulcsemberek bevonásának, a részvételi tervezésnek és az önszerveződő csoportok támogatásának a jelentőségét, valamint a megfelelő módszertan megválasztásának, a mentális térképek újra rajzolásának és a közös cselekvési terv elkészítésének a fontosságát a stratégiaalkotás folyamatában.

Polyák Levente, urbanista, kutató előadásában arra világított rá, hogy pusztán az építészeti elemeket, a dizájnt érintő szabályozásokkal nem lehet biztosítani, hogy a településeken biztonságos, élhető terek jöjjenek létre. Nemzetközi példákkal illusztrálta, hogy előfordulhat, hogy egy adott városi tér minden építészeti előírásnak megfelel, a felszínen működik, azonban éppen a dizájn elemekkel (anyaghasználattal, árnyékolással, tájolással) lehetetlenítik el a tervezők és megrendelők a közösségi funkciókat. A közösségi funkciók, a „szemek az utcán” azonban elengedhetetlenek a biztonság és biztonságérzet megteremtéséhez. Így a dizájn (hardware) mellett éppoly fontos a tér használatának (software) és fenntartásának, menedzselésének (orgware) szempontjait is figyelembe venni. Fontos szerepe van ebben a civil szervezeteknek és közösségi hálózatoknak, akik hatékonyak a közösségi programok szervezésében, a marginális csoportok bevonásában és társadalmi integráció előmozdításában.

PECHA KUCHA: CIVIL KEZDEMÉNYEZÉSEK A BIZTONSÁGOS VÁROSÉRT

A konferencia harmadik részében rövid, egymást követő villámelőadásokban mutatkoztak be olyan civil szervezetek és kezdeményezések, amelyek különböző módon járulnak hozzá a városok biztonságának növeléséhez.

Kobrizsa Ádám a MindSpace kulturális alapú városfejlesztési projektjeit mutatta be, amelyek fókuszában az élhető város, és a VIII. kerületi Rákóczi tér áll.

A kultúrAktív Egyesület elnöke, Tóth Eszter, a fiatalok részvételét elősegítő, városfejlesztő játékokkal szerzett tapasztalatokat ismertette.

Le Mariann a Járókelő oldal alapítójaként beszélt a kezdeményezésről, amely a városlakókat segíti abban, hogy bejelenthessék a közterületi problémákat a lakóhelyükön.

Molnár Bence, a Szimpla Kert a VII. kerület „bulinegyedet” érintő urbanisztikai és társadalmi kezdeményezéseit mutatta be, amelyek célja az éjszakai vendéglátás fenntarthatóbbá tétele és a budapesti szórakozás-kultúra fejlesztése.

Nemesné Singer Erika a IX. kerületi József Attila-lakótelepen működő Anyahajó Anyaközpont tevékenységeit mutatta be, amely egyfajta mentálhigiénés védőhálóként és közösségszervező erőként működik, tematikus programok szervezve anyáknak és családoknak.

Rádai Dániel a Kontúr Egyesület Hős utcai tevékenységét, közösségi gyermek-foglalkozásait ismertette.

Dr. Molnár Katalin honosította meg hazánkban a Police Café kezdeményezést. A „rendőrkávézóban” valóban rendőrök a házigazdák, akik kellemes, kávéházi hangulatban beszélgetnek az érdeklődőkkel.

ZÁRSZÓ

A konferenciát Dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke zárta. Az előadásokra reflektálva hangsúlyozta, hogy a biztonság elemi igény, és bár törvényben meg lehet fogalmazni, ez az adott településen élő emberek közös munkájaként, helyi összefogással jön létre. Ezért a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács is közösségeket épít - összefog a rendőrséggel, katasztrófavédelemmel, a helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, iskolákkal, pedagógusokkal. Csak így lehet eredményt elérni.