Zuhanyzó a telefonfülkében: művészeti geocaching Budapesten

A tősgyökeres budapestiek, az évek óta itt élők, a műkedvelő urbanisták és a bringások azt mondják: úgy ismerem a várost, mint a tenyeremet. Biztos ez? Vajon észrevennéd, ha egy apró részlet alig láthatóan megváltozna ott, ahol naponta elmész? Most tesztelheted a  helyismeretedet egy művészeti geocaching játékban szeptember 23. és október 2. között a PLACCC Fesztiválon. Láss, ne csak nézz! PLACCC - Művészet máshogy, máshol.

Sokan hiszik, hogy Budapest minden zegét-zugát jól ismerik. Az idei PLACCC Fesztiválon két fiatal építész és egy író megmutatja, hogy még a legalaposabb lokálpatriótákat is meg lehet lepni. Szakács István, Szentirmai Tamás és Vági János a PLACCC Fesztiválon  valósítja meg Nano-invázió című projektjét. Az alkotók néhány jól ismert, hétköznapi budapesti helyszínt alig láthatóan megbolygatnak. Egészen apró beavatkozásokat hajtanak végre: néhány részletet átformálnak, átlényegítenek vagy éppen a rejtettségüket fedik fel. A beavatkozási eszközök tudatosan minimálisak és a jelentéktelenséghez igazodnak. Az eredmény éppen ezért sohasem kirívó, és a fesztivál után is rejtve marad. A felfedezés öröme a nyitott szemmel járókra és a beavatottakra, a Nano-invázió játék részvevőire vár.

A művészeti geocaching alapszabályai hasonlóak a népszerű kincskereső játékéhoz. A Nano-invázió alatt azonban nem ládikát, hanem apró beavatkozási pontokat kell megtalálni  hagyományos térkép vagy GPS - koordináták segítségével. Keresd a meglepőt, az oda nem illőt, a szokatlant, hogy jobban megismerhesd a meglévőt, a város hétköznapiságát és rejtett szépségeit! Lehetsz szemlélődő, aki megelégszik a látvánnyal és a meghökkenés élményével. Ha viszont konstruktívan játszol, keress hasonló szituációt a városi térben, alakítsd át és a geocaching segítségével tedd közkinccsé, hogy bárki megtalálhassa! A Nano-invázióban a részvétel ingyenes.

Október 1-én, szombaton 11 órakor a Fogasházból (VII., Akácfa u. 51.) indul a Nano-kupa, ahol összemérhetik tudásukat és gyorsaságukat a geocaching szerelmesei és azok a PLACCC-látogatók, akik szívesen vállalkoznak egy kis "nagyvárosi tájfutásra".

A Nano-invázió játék térképét és a GPS-koordinátákat a PLACCC Fesztivál honlapján és a játék Facebook oldalán lehet elérni. 

Vándorló építési terület a Király utcában

Ha Budapesten sétálunk, a város számos pontján botlunk építési területekbe. Az idei PLACCC Fesztiválon egy cseh és egy szlovák művész egy szürreálisan üresen kongó, újépítésű passzázsban kezd meghökkentő munkálatokba a Király utcában. Rámutatnak, milyen gyakran használjuk „vakon“ a várost anélkül, hogy észrevennénk a körülöttünk rohamosan átalakuló környezet változásait. 

A fővárosban élők az elmúlt években immunissá váltak az építkezések, felújítások látványára. Hatalmas gödrök, óriási földkupacok, munkagépek. Közösségi terek helyett diszfunkcionális átjárók születettek: nincsenek ülőfelületek, amelyek megállásra késztetnék az embereket, a gyalogosok csak levágják az utat és továbbrohannak. Kevesen veszik a fáradságot, hogy egy pillanatra megálljanak és körbenézzenek, vajon hogyan alakul át a környezetük az orruk előtt.

Két fiatal képzőművész, a cseh Tomáš Moravec és a szlovák Matěj Al-Ali az idei PLACCC Fesztiválon bebizonyítja, mennyire „vakon“ használjuk a várost. Az alkotók egy fals szituációt kreálnak a belvárosban, a Király utcai Central Passage udvarán. A művészek a valódiakra emlékeztető építési területet alakítanak ki. A passzázson áthaladókban valószínűleg felmerül a kérdés, mi készül az udvar közepén. A választ azonban csak azok kapják meg, akik közelről is bekukkantanak a fémkerítés mögé, mert itt semmi sem az, aminek látszik. 

A False Grounds / Alaptalanul című projekt másik különlegessége, hogy az installáció szeptember 23. és október 2. között folyamatosan változtatja a helyét. Előfordulhat, hogy az állandóan rohanó környékbelieknek csak napokkal később tűnik fel, hogy valami nem stimmel a szokásos útvonalukon.  

Tomáš Moravec és Matěj Al-Ali diákként találkozott a Pilseni Egyetemen, és azóta számos közös kiállítást, projektet valósított meg. A fiatal alkotók az elhagyatott, diszfunkcionális városi tereket művészeti élmények segítségével alakítják újra életteli, közösségi terekké. Tomáš Moravec 2011-ben a Fiatal Képzőművészek Stúdiója ösztöndíjasaként dolgozott Budapesten.

Tomáš Moravec - Matěj Al-Ali: False Grounds / Alaptalanul

Helyszín: Central Passage, Budapest, 1061, Király u. 8.

Az installáció a PLACCC 2011 Fesztivál alatt ingyenesen megtekinthető.

A szöveg és a képek forrása: PLACCC Fesztivál

Ajánló: próbáld ki a városi játéktervezést!

A budapesti PLACCC Fesztivál művészei szeptember 23-tól ismét a városi teret használják fel rendhagyó színházi és képzőművészeti produkcióikhoz. A berlini Invisible Playground alkotócsapat már megérkezett, és a Nyugati tér környékén fejleszt városi játékokat. Most vasárnap egy ingyenes workshopon bárki kipróbálhatja, mit csinál egy urban game designer a láthatatlan játszótéren.

Egyetlen hatalmas játszótérré alakul át a fővárosi Nyugati tér környéke szeptember 23. és október 2. között a PLACCC Fesztiválon. A berlini Invisible Playground alkotócsoport tagjai a városlakókkal közösen fejlesztenek Budapestre szabott, interaktív utcai játékokat.  A résztvevők utópisztikus mikro-világokba csöppennek, amelyek tényekre és kitalációra, félelmekre és vágyakra épülnek. Szabályok, feladatok és utasítások mentén haladnak a Nyugati tér környékén és az aluljáróban, miközben a jól ismert épületek, tárgyak, emberek egészen más megvilágításba kerülnek, új jelentést kapnak. A naponta látott árusról például könnyen kiderülhet, hogy földönkívüli vagy titkos ügynök. Mindezt azonban kizárólag a beavatottak tudják, a járókelők pedig gyanútlanul statisztálnak nekik.   ű

Az Invisible Playground tagjai már megérkeztek Budapestre és elkezdték feltérképezni a Nyugati tér környékét. Az interneten online napilapot is vezetnek az összegyűjtött információkról. A http://fieldofficebudapest.com  oldalon videókat, fotókat, interjúkat lehet látni arról, milyen játékok készülnek a PLACCC Fesztiválra.  

 Az Invisible Playground most vasárnap, szeptember 18-án 12 és 18 óra között nyilvános játéktervező workshopot tart azoknak, akiknek van kedvük kipróbálni, mit csinál egy városi játéktervező (urban game designer). Az érdeklődőket a Nyugati téri metró Westend felőli bejáratánál, a mozgólépcső feletti kihelyezett irodában várják. A program teljesen ingyenes és jó hétvégi szórakozás lehet a játékos kedvű budapestieknek.  Mivel a játékok 18 éven felülieknek készülnek, a workshopra is a felnőtteket várják. Jelentkezni a fieldoffice@invisibleplayground.com  e-mail címen lehet.

Videó az Invisible Playground korábbi városi játékairól:

Az Invisible Playground játékait a PLACCC Fesztiválon, a szeptember 25-i tesztnapon lehet kipróbálni és akkor is be lehet kapcsolódni a tervezésbe. A nagy játékhétvégén, szeptember 30-án, október 1-én és 2-án pedig a résztvevők megtudhatják, hogy az ötleteik miként váltak a játékok részévé, amelyeket bárki kipróbálhat a PLACCC Fesztiválon. 

További részletek:

 www.placcc.hu

Benjamin Budapesten - Kalauz gyerekeknek

A gyerekeknek szóló Budapest útikönyv nagyon izgalmas kezdeményezés, mert a várost úgy mutatja be, mint a gyerekek által is használható és értelmezhető entitást. A gyermekek számára készült külön térkép és a gyerekeknek válogatott helyszínekből index tovább segíti a tájékozódást a városban.

Kilép a statikus városkép közvetítésből, mert a Benjamin könyvek angol nyelvű (!) honlapján folyamatosan frissülő lista biztosítja a városokra jellemző állandó és dinamikus változást: az új játszóterek, múzeumok, uszodák, egyéb gyermekprogramokkal bővülnek a városi térben a lehetőségek. 

Kiemelendő, hogy gyermekek részvételével készült a könyv: több budapesti iskola diákjai készített a nagyon izgalmas rajzokat, illusztrációkat a kiadványhoz.

A nyomdai eljárások is izgalmassá tennék a könyvet, hiszen spirálozva van, kemény kötésű a borító, nagy arányban találhatóak rajzok, színes a könyv.

Ennek ellenére a vizuális megjelenése a könyvnek igen kusza, nehezen áttekinthető, sok benne az öncélú grafikai elem. És ami a gyerekek részvételét illeti, sok helyen a gyerekrajzokba bele vannak illesztve további igen egyszerű és igénytelen sablonos figurák, ábrák, vagy tükrözve vannak az eredeti rajzok, sok helyen sokszorozva, átrajzolva egy-egy tetszőlegesen kiválasztott elem. A hivatásos grafikus és a gyerekrajzok graféma repertoárja pedig egyáltalán nem illeszkedik egymáshoz. Benjamin figurája sterilnek hat, és fehér színű, kitöltetlen, fekete kontúrral, mintha kiszínezésre várna. (Talán nem is lenne rossz ötlet, ha a gyerekek belerajzolhatnának a könyvbe, ezzel ők a városalakítás részévé válnának.) Így mégis furcsa kontrasztot alkot a színes ceruzával, zsírkrétával rajzolt gyerekrajzokkal, melyben Benjamin figurái elvesznek, és kibillentik a gyerekrajzokat a természetes egyensúlyukból.

Nehéz eldönteni, hogy ezzel az aktussal a könyv készítői csak esztétizálni szerették volna-e a gyerekrajzokat, vagy más céljuk volt. Mindenesetre így végülis kvázi felülírják a gyerekek által képviselt és projektált városképeket, ami nem túl szimpatikus, és nem összeegyeztethető az alapkoncepcióval.

A vizuális megjelenítés és grafikai, grafémai problémák ellenére üdvözlendőnek találom a könyv koncepcióját, amely továbbgondolásra, és adaptálásra mindenképpen érdemes, sőt hiánypótló mind a koncepció, mind a kiadvány. A 217 oldalas útikalauz hasznos olvasmány a gyermekes szülők számára.

A könyv teljes ára 4000 ft, DE 690 ft-ért is megvásárolható a Könyvudvarban - bár gondolom, csak a készlet erejéig!

Tatai Mária: Az épített környezet

Tatai Mária könyve alap irodalom az építészeti neveléssel foglalkozók számára. Elengedhetetlen alapvetésekre világít rá. Kiválóan alkalmazható útmutató kézikönyvként a környezeti neveléssel és vizuális kultúrával, építészetelmélettel vagy akár építészettel foglalkozó szakmákban, amelyet fellapozva segítséget kaphatunk egy-egy konkrét kérdés megválaszolásához is.

A könyv szigorúan építészeti szemszögből foglalkozik a környezettel, "az épületet helyezi a vizsgálat fókuszába. Ugyanakkor látókörébe tartozik mind a tárgyak világa, mind a külső tereké", és a szerző arra is ügyel, hogy közben átfogó szemléletmódot közvetítsen az épített környezetről, illetve az építészetről.

Tatai Mária 4 fejezetben "rendszerezi a tudnivalókat", majd az 5. fejezetben példákkal segíti a megértést.

Foglalkozik az építészettel, mint alkotó-teremtő folyamattal, aminek eredménye az épített környezetünk, azaz életünk anyagi-tárgyi világa. A ház nem csak fizikai, fiziológiai védelmet nyújt, de lelki értelemben is elkülönít, keretez, összefog. Ezenkívül a ház a természettől való elkülönítés módjával "az emberről is mesél", arról hogy az ember milyen viszonyban áll a természettel, a környezettel. Épületeink üzenetet is közvetítenek az időben, "közös tudásunkról, közösségi életünkről" is beszélnek.

Az építészet megpszichologizálásán túl Tatai beszél az épületek geometriai formáiról, anyagairól, szerkezetiről is. Az építészet fontos sajátossága, hogy "helyhez kötött, sosem független természeti környezetétől, de attól a közösségtől sem, amely szándékaival, tudásával, erejével megvalósítja."

Az építészetnek különböző méretű tárgyai is vannak: a házakon túl a települések, amelyek abban a speciális helyzetben vannak, hogy egyszerre kívül is és belül is vagyunk bennük járva; valamint az (utca)bútorok, járművek, az információhordozó eszközök, műtárgyak és a látvány, mely a napjainkban ránk zúduló képeket jelenti óriásplakátok és adathordozók formájában.

Mivel korunkban a "környzetünkhöz való viszonyunk jelentős és gyors átalakulását éljük át", fontos hogy "megérthessük és befolyásolni tudjuk" ezeket a folyamatokat, illetve eligazodjunk az elődeinktől örökölt és a vadonatúj elemek között. Az 5. fejezetben elemzett történeti és jelenkori példák, külföldi és hazai épületek ezt a megértést segítik.

A 144 oldalas puha kötésű kiadvány viszonylag egyszerű és olcsó kiadásban készült az Enciklopédia Kiadónál, viszont annál hasznosabb könyv. Tegnap fedeztem fel a Könyvudvarban 590 forintért. Aki már nem talál ott belőle egy példányt sem, az még a Bookline-on 1620 ft-ért be tudja szerezni. (1800 ft a teljes ára.)

Mindentudás Egyeteme: Kié itt a tér? Részvétel a társadalmi tér alakításában című kerekasztal beszélgetés

Nagyon izgalmas kerekasztal beszélgetést rögzítettek a Mindentudás Egyetemén még februárban. Az 5o perces beszélgetésben részt vesz Alföldi György, a Rév8 és a józsefvárosi rehabilitációs folyamatok vezető építésze, Dúll Andrea, a hazai környezetpszichológia megteremtője, Lakner Antal, neokonceptuális képzőművész, Moravánszky Ákos építész, a zürichi egyetem professzora és Polyák Levenete szociológus és urbanista.

A Mindentudás honlapján az alábbi összefoglaló olvasható kedvcsinálóként:
Miről beszélünk, amikor (társadalmi) terekről van szó? Milyen változásokon ment keresztül a térérzékelésünk, ahogy a helyi, fizikai közösségektől a mediatizált közösségeken át a mai globálisan összekapcsolt világ közösségeiben élünk? Hogyan alakul át a tér jelentése, tartalma, kapcsolatai? Hogyan hat ez a helyzet a tér alakításában, értelmezésében részt vevő szakmák, tudományok szerepére, kérdéseire, tevékenységére? Milyen szerepe volt az építészetnek és a képzőművészetnek ebben, és hogyan tudják magukat most újradefiniálni?