Ugrás a fő tartalomra

Tatai Mária: Az épített környezet


Tatai Mária könyve alap irodalom az építészeti neveléssel foglalkozók számára. Elengedhetetlen alapvetésekre világít rá. Kiválóan alkalmazható útmutató kézikönyvként a környezeti neveléssel és vizuális kultúrával, építészetelmélettel vagy akár építészettel foglalkozó szakmákban, amelyet fellapozva segítséget kaphatunk egy-egy konkrét kérdés megválaszolásához is.
A könyv szigorúan építészeti szemszögből foglalkozik a környezettel, "az épületet helyezi a vizsgálat fókuszába. Ugyanakkor látókörébe tartozik mind a tárgyak világa, mind a külső tereké", és a szerző arra is ügyel, hogy közben átfogó szemléletmódot közvetítsen az épített környezetről, illetve az építészetről.

Tatai Mária 4 fejezetben "rendszerezi a tudnivalókat", majd az 5. fejezetben példákkal segíti a megértést.
Foglalkozik az építészettel, mint alkotó-teremtő folyamattal, aminek eredménye az épített környezetünk, azaz életünk anyagi-tárgyi világa. A ház nem csak fizikai, fiziológiai védelmet nyújt, de lelki értelemben is elkülönít, keretez, összefog. Ezenkívül a ház a természettől való elkülönítés módjával "az emberről is mesél", arról hogy az ember milyen viszonyban áll a természettel, a környezettel. Épületeink üzenetet is közvetítenek az időben, "közös tudásunkról, közösségi életünkről" is beszélnek.
Az építészet megpszichologizálásán túl Tatai beszél az épületek geometriai formáiról, anyagairól, szerkezetiről is. Az építészet fontos sajátossága, hogy "helyhez kötött, sosem független természeti környezetétől, de attól a közösségtől sem, amely szándékaival, tudásával, erejével megvalósítja."
Az építészetnek különböző méretű tárgyai is vannak: a házakon túl a települések, amelyek abban a speciális helyzetben vannak, hogy egyszerre kívül is és belül is vagyunk bennük járva; valamint az (utca)bútorok, járművek, az információhordozó eszközök, műtárgyak és a látvány, mely a napjainkban ránk zúduló képeket jelenti óriásplakátok és adathordozók formájában.

Mivel korunkban a "környzetünkhöz való viszonyunk jelentős és gyors átalakulását éljük át", fontos hogy "megérthessük és befolyásolni tudjuk" ezeket a folyamatokat, illetve eligazodjunk az elődeinktől örökölt és a vadonatúj elemek között. Az 5. fejezetben elemzett történeti és jelenkori példák, külföldi és hazai épületek ezt a megértést segítik.

A 144 oldalas puha kötésű kiadvány viszonylag egyszerű és olcsó kiadásban készült az Enciklopédia Kiadónál, viszont annál hasznosabb könyv. Tegnap fedeztem fel a Könyvudvarban 590 forintért. Aki már nem talál ott belőle egy példányt sem, az még a Bookline-on 1620 ft-ért be tudja szerezni. (1800 ft a teljes ára.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...