Ugrás a fő tartalomra

Tatai Mária: Az épített környezet


Tatai Mária könyve alap irodalom az építészeti neveléssel foglalkozók számára. Elengedhetetlen alapvetésekre világít rá. Kiválóan alkalmazható útmutató kézikönyvként a környezeti neveléssel és vizuális kultúrával, építészetelmélettel vagy akár építészettel foglalkozó szakmákban, amelyet fellapozva segítséget kaphatunk egy-egy konkrét kérdés megválaszolásához is.
A könyv szigorúan építészeti szemszögből foglalkozik a környezettel, "az épületet helyezi a vizsgálat fókuszába. Ugyanakkor látókörébe tartozik mind a tárgyak világa, mind a külső tereké", és a szerző arra is ügyel, hogy közben átfogó szemléletmódot közvetítsen az épített környezetről, illetve az építészetről.

Tatai Mária 4 fejezetben "rendszerezi a tudnivalókat", majd az 5. fejezetben példákkal segíti a megértést.
Foglalkozik az építészettel, mint alkotó-teremtő folyamattal, aminek eredménye az épített környezetünk, azaz életünk anyagi-tárgyi világa. A ház nem csak fizikai, fiziológiai védelmet nyújt, de lelki értelemben is elkülönít, keretez, összefog. Ezenkívül a ház a természettől való elkülönítés módjával "az emberről is mesél", arról hogy az ember milyen viszonyban áll a természettel, a környezettel. Épületeink üzenetet is közvetítenek az időben, "közös tudásunkról, közösségi életünkről" is beszélnek.
Az építészet megpszichologizálásán túl Tatai beszél az épületek geometriai formáiról, anyagairól, szerkezetiről is. Az építészet fontos sajátossága, hogy "helyhez kötött, sosem független természeti környezetétől, de attól a közösségtől sem, amely szándékaival, tudásával, erejével megvalósítja."
Az építészetnek különböző méretű tárgyai is vannak: a házakon túl a települések, amelyek abban a speciális helyzetben vannak, hogy egyszerre kívül is és belül is vagyunk bennük járva; valamint az (utca)bútorok, járművek, az információhordozó eszközök, műtárgyak és a látvány, mely a napjainkban ránk zúduló képeket jelenti óriásplakátok és adathordozók formájában.

Mivel korunkban a "környzetünkhöz való viszonyunk jelentős és gyors átalakulását éljük át", fontos hogy "megérthessük és befolyásolni tudjuk" ezeket a folyamatokat, illetve eligazodjunk az elődeinktől örökölt és a vadonatúj elemek között. Az 5. fejezetben elemzett történeti és jelenkori példák, külföldi és hazai épületek ezt a megértést segítik.

A 144 oldalas puha kötésű kiadvány viszonylag egyszerű és olcsó kiadásban készült az Enciklopédia Kiadónál, viszont annál hasznosabb könyv. Tegnap fedeztem fel a Könyvudvarban 590 forintért. Aki már nem talál ott belőle egy példányt sem, az még a Bookline-on 1620 ft-ért be tudja szerezni. (1800 ft a teljes ára.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését,  ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen egyetemista fiatalok a témakörbe. Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészhallgatóinak korábban bemutatott projektje egy napos június eleji napon zárult, ahol felhelyezésre került a közösségi térre a ponyva is, amely enyhe árnyékot ad az erősen benapozott teraszon. Ez az a nap egy salátázós, limonádézós alkalommal egybekötött esemény volt, ahol a gyerekek bi...