Köztér - Az iskolába vezető út

Te hogy jutsz el a suliba? A vegyesboltnál balra, a hulló vakolatú épület árkádjai után a zebrán keresztül... Mostani módszertani feladatunk rávilágít arra, hogyan tájékozódunk, milyen részletek fontosak és melyek kevésbé, ha el akarunk jutni valahová.

Láthatatlan kalandok

Téma: az iskolába vezető út megfigyelése és bemutatása

A témával kapcsolatos tartalmak: ismert útvonalak tájékozódási pontjainak meghatározása

Kompetenciák:

• ismert útvonalak felidézése és lerajzolása emlékezetből
• tájékozódási pontok meghatározása
• építészeti jellegzetességek felidézése
• útvonalak képi és verbális leírása

Módszerek: rajz, előadás

Feladat: A gyerekek idézzék fel emlékezetből az otthonuktól a foglalkozás helyszínéig vezető útvonalat és rajzolják le vázlatosan. Jelöljék be a rajzon a fontosabb kereszteződéseket, tájékozódási pontokat, érdekes épületeket, utcabútorokat, növényeket, állatokat, és a számukra fontos helyszíneket és részleteket.
Ezután gyalogosan járják végig az útvonalat és hasonlítsák össze az előzetesen, emlékezetből készített rajzokkal. Figyeljék meg a helyszínen, hogy pontosan rajzolták-e le az útvonalat, milyen jellegzetes részletek hiányoznak a rajzról, milyen részletek alapján tájékozódnak.
Ezután mutassák be a rajzokat a társaiknak és meséljék el, hogy miért érdekes az útvonal, hol lehet játszani, melyek a legszebb épületek és helyszínek. A gyerekek akár egy-egy rövid idegenvezetést is tarthatnak a csoportnak a saját útvonalaikon.

Életkor: 10 éves kortól

Időtartam: 3 x 45 perc
Anyagszükséglet: papír, ceruza

Köztér - Közösségi terek

A közösségi kertek egyre népszerűbbek. Hogyan tehetjük vonzóbbá a gyerekek számára közösségi kerteket, mire jó a közösségi tér és mire használjuk őket? A következő módszertani feladatunk erről szól.

Veteményes

Téma: közösségi terek és kertek kialakítása
A témával kapcsolatos tartalmak: a közösségi terek típusai és jellemzői, a közösségi kertek fogalma

Kompetenciák:

• a terek közösségteremtő erejének felismerése
• közösségi tér kialakítása
• környezettudatos szemlélet
• önellátás és tudatos fogyasztás

Módszerek: ötletgyűjtés, helyszínek bejárása, térátalakítás, bemutató

Feladat: A gyerekek a foglalkozás kezdetén gyűjtsenek példákat a közösségi terekre. A foglalkozásvezető segítse irányított kérdésekkel a fogalom tisztázását. Hol folytatnak közösségi tevékenységet? Hol tudnak a barátaikkal találkozni? Hol játszanak velük? Az elhangzott ötleteket csoportosítsuk külső (parkok, játszóterek, padok, közösségi kertek) és belső terek (pl. az iskola aulája, művelődési ház, cserkészház, stb.) szerint.
Ezután keressünk fel közeli közösségi tereket (amennyiben lehetséges, közösségi kerteket is) és figyeljük meg, hogy mi jellemzi ezeket, milyen tevékenységeket folytatnak itt az emberek. A gyerekek vitassák meg egymással, hogy ők milyen közösségi tereket használnak, és hogyan értékelik ezeket. Mit nyújtanak nekik ezek a terek a hétköznapokban? Milyen lenne az élet a közösségi terek nélkül?

A következő foglalkozáson a csoport alakítson ki egy saját közösségi teret, egy veteményes kertet az iskola vagy a foglalkozást lebonyolító szervezet területén, vagy egy ezekhez közel eső közterületen. Ez utóbbi esetben az engedélyeket előzetesen biztosítani kell. A vetőmagot ültessék a gyerekek előre megvásárolt, vagy saját készítésű növényládákba. A vetőmagokat, palántákat osszuk fel a gyerekek között. Mindenki készüljön fel egy-egy zöldség, gyümölcs vagy fűszernövény tulajdonságaiból. Milyen gyakran kell öntözni? Mikor hoz termést? Milyen ételeket lehet belőle készíteni? A növényládákba helyezzenek saját készítésű címkéket a növények nevével és rajzával. Végül locsolják meg az elültetett növényeket és takarítsák fel a helyszínt. Ezután mutassák be a szülőknek a közösségi kertet.

Megjegyzés: A közösségi kertek célja egyfelől a közös termesztés, az önellátásra és tudatos fogyasztásra való ösztönzés, másfelől legalább ennyire fontos cél a közösség fejlesztése. Ezért a veteményes kialakítása és művelése hosszú távon nyújt alapot a foglalkozásokhoz. A gyerekek találkozzanak rendszeresen és gondozzák együtt a növényeket. Emellett a kert egyéb foglalkozásoknak, játékoknak is nyújtson helyszínt. A növények fejlődéséről, a kerti munkáról a gyerekek vezessenek közös naplót. A termények learatása óriási sikerélményt jelent, ebből az alkalomból szervezzünk kisebb ünnepséget és közös főzést a csoporttal.

Életkor: 12 éves kortól

Időtartam: 4 x 180 perc + a kert gondozása hosszú távon

Anyagszükséglet: növényládák, föld, vetőmag, gumikesztyű, talajlazító, címke, színes ceruza, papír, locsolókanna

Köztér - Ideiglenes terek

Mit jelent az ideiglenesség a városban? Hogyan változtatja meg ez a jelenség a tér eredeti használatát, kinézetét? Mi lenne, ha mi is beavatkoznánk? Ezeket a kérdéseket vizsgálják a gyerekek következő módszertani feladatunkban.

Gyerekpavilon

Téma: ideiglenes használatú terek, térbeli beavatkozások tervezése
A témával kapcsolatos tartalmak: ideiglenes használatú terek típusai 

Kompetenciák: 

• ideiglenes használatú terek felismerése és kritikus, elemző szemlélete
• forma és funkció összefüggéseinek felismerése és megértése
• tér- és formaalakítás
• saját építészeti gondolatok megvalósítása
• építészeti kreativitás
• nyitottság az újszerű építészeti formák iránt
• a terek közösségteremtő erejének felismerése

Módszer: irányított beszélgetés, fényképezés, rajz, makett építés

Feladat: A foglalkozásvezető kezdeményezzen irányított beszélgetést az ideiglenes használatú terekről. Hogyan lehet meghatározni ezeket? Milyen példákat tudnak említeni a gyerekek? Segítségképpen a foglalkozásvezető mutasson képeket állandó- és ideiglenes terekről (pl. iskola, bevásárlóközpont, park, ill. fesztiválsétány bódékkal, információs pavilon, szabadtéri színpad). A gyerekek válasszák ki ezek közül az ideiglenes használatra tervezett tereket.
Ezután a gyerekek kisebb, 4-5 fős csoportokban válasszanak ki egy-egy helyszínt a saját településükön, amit szívesen átalakítanának. Ez lehet többek között foghíjtelek, az iskolaudvar, egy elhanyagolt park, vagy tér. A csoport keresse fel a helyszínt és fotózza le több szögből. A fotókat nyomtassuk ki A2-es vagy A3-as méretben és erősítsük fel egy álló kartonlapra. Ez a karton lesz a makett háttere.
A csoportok ezt követően tervezzenek egy ideiglenes építményt, ami szerintük átalakítja, új funkcióval ruházza fel a helyszínt. Az építmény lehet például gyerekpavilon játékokkal, kilátótorony, vagy színpad az iskolai előadásokhoz. Ezekhez különböző programokat is kitalálhatnak. Az építményt rajzolják le, majd hurkapálcából, dobozokból és egyéb hulladék anyagokból építsék meg úgy, hogy a mérete igazodjon a fényképek méretéhez. Végül helyezzék a kulissza elé a megépített makettet. Ezután készítsenek újabb fotót az alkotásról. A fényképes háttér elé helyezett makett valós építménynek fog tűnni a fotón. A képeket mutassák be egymásnak a csoportok, meséljék el, hogy milyen építményt terveztek, mi lesz a funkciója, és ez hogyan fogja megváltoztatni a helyszín használatát és megítélését.

Megjegyzés: Amennyiben lehetséges, érdemes az alkotásokat helyi döntéshozóknak, építészeknek is bemutatni, és ezek alapján beszélgetést kezdeményezni a gyerekek és a döntéshozók között.

Életkor: 10 éves kortól
Időtartam: 3 x 60 perc
Anyagszükséglet: vetítő, fényképezőgép, a makett építéshez: dobozok, kartonok, csomagolópapír, alufólia, hurkapálca, vatta, plexilemez, textilmaradékok, farostlemez, egyéb hulladékok, vágó- és ragasztóeszközök

Köztér - Átmeneti terek

Milyen sláger lenne a buszmegálló, ha zene lenne? A következő módszertani feladatunkban az átmeneti terek hangulatát próbájuk megfogni a zene segítségével. 

Térzene

Téma: átmeneti terek vizsgálata, téri és zenei minőségek és hangulatok összehasonlítása 

A témával kapcsolatos tartalmak: térbeli és zenei tulajdonságok, valamint ezek összefüggéseinek ismerete

Kompetenciák:  

• téri és zenei minőségek közötti hasonlóságok felismerése
• a terek atmoszférájának és hatásának érzékelése
• hangulatok zenei kifejezése 

Módszer: irányított beszélgetés, ötletgyűjtés, zenei és térhez kapcsolódó analógiák gyűjtése

Feladat: A foglalkozásvezető irányított beszélgetés során vezesse rá a gyerekeket az átmeneti terek meghatározására. A beszélgetés során fogalmazzák meg közösen, hogy mi a különbség a közterek, a magánterek és az átmeneti terek között. Ezután a gyerekek hozzanak példákat az átmeneti terekre (pl. várótermek, megállók, aluljárók, bevásárlóközpontok, stb.), majd gyűjtsenek konkrét átmeneti helyeket a lakókörnyezetükből. Ezután mindenki válasszon magának egyet a felsorolt példák közül, menjen el a helyszínre, és vizsgálja meg annak hangulatát.
A foglalkozásvezető adjon támpontokat a hangulati elemek vizsgálatához. Egy-egy hangulatkártyára írja fel a következőket: színes vagy egyhangú, unalmas vagy izgalmas, mozgalmas vagy statikus, változatos vagy monoton, különleges vagy hétköznapi, stb. 

A helyszín feltérképezését és hangulatának leírását követően a gyerekek válasszanak ki egy-egy zeneszámot, ami szerintük a választott tér hangulatát a legjobban tükrözi. A következő foglalkozáson mutassák be a helyszíneket és a velük összehasonlított zeneszámot, majd indokolják meg a választásukat. 

Életkor: 12 éves kortól 

Időtartam: 2 x 45 perc

Anyagszükséglet: CD-, és MP3 lejátszó, hangfal, hangulatkártyák

Gyereknapi ajándék a brassói gyerekeknek: megjelent a Tiéd a város könyvsorozat legújabb kötete

Június 1-én, gyereknapon mutattuk be a Tiéd a város könyvsorozatunk legújabb kötetét, a Brassó gyerekeknek című városismereti kiadványt a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban. Négy évig dolgoztunk illusztrátorokkal, lektorokkal, helyi partnereinkkel mire kézbe vehettük, így nekünk szerzőknek is igazi ünnep volt a bemutató napja. Bár az anyagi feltételek megteremtése különösen nehéznek bizonyult, mindvégig élvezhettük a brassói magyar közösség támogatását, partnerünk, a Brassói Lapok munkatársai, a szakmai lektorok, pedagógusok és számos szakember révén, akik tudásukkal, tanácsaikkal és segédanyagokkal járultak hozzá ahhoz, hogy a Brassó gyerekeknek magyar kiadása megjelenhessen. Ők is mind együtt ünnepeltek velünk a könyvbemutató alkalmából.

Gyermeknapon minden brassói magyar 2., 3. és 4. osztályos tanuló, valamint tanítóik és iskoláik könyvtárai ajándékba kapták a kiadványt. Az Áprily Lajos Főgimnáziumban megtartott nyilvános könyvbemutató mellett, a 2-es és 15-ös Általános Iskolában is tartottunk egy-egy interaktív bemutatót a megajándékozott osztályoknak. A gyerekek és pedagógusok örömmel és érdeklődéssel fogadták a kiadványt. Az egyre csökkenő létszámú osztályokban – volt olyan évfolyam, ahol már csak 10 magyar gyerek volt – éreztük igazán azt, hogy milyen fontos ez a városvezető könyv a brassói magyar anyanyelvű gyerekeknek. Brassó esetében kiemelt szerepet kapott a három nemzetiség – magyar, német és román – együttélése. A magyar nyelvű kötetben a magyar közösség kulturális öröksége kapott nagyobb szerepet, de már dolgozunk a román és német nyelvű kiadáson is. 

 

A Brassó gyerekeknek, a Tiéd a város sorozat többi kötetéhez hasonlóan, játékos eszközök segítségével mutatja be 8-10 éves gyerekeknek, hogyan alakult ki a mai városkép, hogyan működik a város, és arra is rávezeti őket, hogyan befolyásolhatják városuk jelenét és jövőjét. A városismereti kiadvány célja, hogy a gyerekek tanítójukkal, szüleikkel, testvéreikkel útnak indulva megismerjék városuk épített és természeti értékeit, és, hogy átérezzék saját felelősségüket környezetük alakításában.

A változatos feladatokat nagyrészét csak úgy tudják megoldani a gyerekek, ha felkeresik a könyvben szereplő helyszíneket. A városi barangolásban és a feladatok megoldásában két vezető figura – Konrád, a kőműves mester és Matyi, a kékszárnyú madár – segíti a gyerekeket.

 

Itt található részletes összefoglaló a könyvbemutatóról, valamint interjú a szerzőkkel (46:28-nál kezdődik):

A könyv adatai:

Szerzők: Kopacz Zsuzsa, Sebestyén Ágnes, Simó Noémi

Illusztrátorok: Kozma Bernadett, Orsós Erzsébet, Tomos Tünde

Térkép: Fazakas Noémi

Lektorok: Ambrus Attila, Hochbauer Gyula és Ziegler Ágnes

Támogatók: Communitas Alapítvány, Nemzeti Kulturális Alap

Kiadó: Brassói Lapok és kultúrAktív Egyesület

Köztér - Utca, tér, park

Az odafigyelés fontos része a proaktív magatartásnak. Ebben a feladatban a gyerekek gyakorlatot szerezhetnek környezetük értékelő elemzésében és részletes megfigyelésében. A vizsgálódás során megfigyelik, hogy megfelelőképpen működik-e az adott közterület, majd javaslatokat tesznek azok használhatóbbá és élhetőbbé tételére. 

Lesben

Téma: a köztérhasználati szokások megfigyelése és elemzése 

A témával kapcsolatos tartalmak: köztérhasználat szabályai, közterek minőségét meghatározó tényezők ismerete

Kompetenciák:  

• megfigyelőképesség 
• köztérhasználat különböző formáinak ismerete, elemzése és alkalmazása
• a köztérhasználattal kapcsolatos problémák felismerése és megoldási javaslatok kidolgozása 

Módszerek: megfigyelés, rajz, drámajáték, építés

Feladat: A gyerekek három csoportra osztva vizsgáljanak meg egy utcát, egy teret és egy parkot a köztér használatának szempontjából. Minden csoport töltsön fél órát a kiválasztott helyszínen és készítsen leltárt az ott található elemekről (padok, kukák, ösvények, asztalok, szobrok, kirakatok, stb.). Jegyezzenek fel 5-6 dolgot, amit az adott helyszínen találnak. Ezután figyeljék meg, hogyan használják ezeket az emberek.

Segítségképpen a foglalkozásvezető osszon szét feladatlapokat a csapatok között az alábbi kérdésekkel: Milyen köztéri elemeket találtatok? Mi ezeknek a rendeltetése? Mit használnak, mit nem használnak az emberek? Mit használnak rendeltetésszerűen? Mit használnak a rendeltetésével ellentétesen? Mennyi időt töltenek az emberek az adott helyszínen? Láthatóan szívesen időznek ott, vagy inkább csak áthaladásra használják? Mi az, ami rögtön feltűnt nektek a teret használó emberekkel kapcsolatban? Kapcsolatba lépnek az emberek egymással? Ha igen, hogyan? A különböző korosztályok egyformán, vagy különbözőképpen használják az adott teret? A téren található dolgok közül mi segíti, és mi akadályozza a kapcsolatteremtést? Hogyan értékelitek összességében a helyszínt a térhasználat szempontjából? 

Miután a csapatok megvizsgálták a helyszíneket a különböző szempontok szerint, dolgozzanak ki stratégiát arra, hogyan tudnák azt élhetőbbé, használhatóbbá varázsolni. Milyen problémákat fedeztek fel a megfigyelés alatt és mivel lehetne ezeken változtatni? A beavatkozás lehet egy új utcabútor elhelyezése, valamilyen tevékenységforma bevezetése, vagy már meglévő elemek átalakítása. Az ötletet rajzolják le, modellezzék meg, vagy egy rövid performansz keretében adják elő a helyszínen a társaiknak.

Forrás: doctordisruption.com

Életkor: 12 éves kortól

Időtartam: 90 perc

Anyagszükséglet: feladatlapok a megadott kérdésekkel, papír, színes ceruza, dobozok, ragasztószalagok az építkezéshez

Köztér - Köztér és magántér

Idén az 'Épített környezeti nevelés' című könyvünk köztér tematikájú módszertani feladatait osztjuk meg veletek, melyek a köztérrel kapcsolatos fogalmakra és jelenségekre fognak fókuszálni. Az első ezek közül olyan kérdéseket feszeget, mint hogy mi a különbség a magán és a köztér között, vagy hogy mit szabad csinálni és mit nem a közterületen. A foglalkozás során irányított beszélgetéssel és drámajátékkal segítjük megfogalmazni, melyek az együttélés szabályai a különböző tértípusokban.

Hol vagyunk?

Téma: a közterek és a magánterek jellemzése és használata

A témával kapcsolatos tartalmak: a köztér és a magántér fogalma

Kompetenciák:

• a közterek és a magánterek megkülönböztetése
• a köz- és magánterekben elfogadott magatartás- és tevékenységformák ismerete
• történetek elbeszélése drámajátékkal

Módszerek: irányított beszélgetés, ötletgyűjtés, drámajáték

Feladat: A foglalkozásvezető kezdeményezzen irányított beszélgetést a gyerekekkel. Mi a különbség a közterek és a magánterek között? A gyerekek soroljanak fel különböző tértípusokat, és rendeljék ezeket közösen hozzá az egyik vagy a másik kategóriához (pl. játszótér, utca, park, tér, illetve lakóház). Az összegyűjtött helyszíneket jegyezzék fel egy-egy kis kártyára.

Ezután vitassák meg, hogy mi a különbség a köztér és a magántér között. Milyen tevékenységeket végzünk a különböző helyeken? Mit szabad és mit nem szabad csinálni a köztereken? Egy nagyméretű papírra jegyezzék fel a tér-kategóriákat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységi formákat.

A gyerekek 3-4 fős kis csoportokban húzzanak egy-egy kis kártyát. A nagyméretű papírra feljegyzett tevékenységformák alapján találjanak ki egy rövid történetet, ami a kártyán lévő helyszínhez kötődik. A csoportok külön-külön adják elő a történetet, a többiek pedig találják ki, hogy melyik helyszínen játszódik. Ezután beszéljék meg közösen, hogy a bemutatott történetek cselekménye valóban végbe mehet-e az adott helyszínen, a szereplők az elfogadott magatartásformáknak megfelelően viselkedtek-e.

Életkor: 8 éves kortól

Időtartam: 60 perc

Anyagszükséglet: kártyák, papír, ceruza

Alakítsd a városod!

A diákok idejük egy jelentős részét városi terekben töltik. Használják, és a hétköznapi tevékenységeikkel alakítják is azokat, a városi terekhez kapcsolódó ismeretek, kompetenciák mégsem kapnak helyet az iskolai oktatásban. A fiatalok a hétköznapi környezetüket ezért legtöbbször adottságként fogják fel, kevéssé reflektálnak rá, a közterek alakításában pedig nem érzik magukat kompetensnek. Ezen kívánt változtatni az „Alakítsd a városod!” projekt. 

Pécsett, egy városszéli általános iskolában izgatottan rajzolnak és magyaráznak a gyerekek.  A hírhedt Hősök tere környékén nincs focipálya, nincs olyan szabad terület, ahol délutánonként játszhatnának - panaszolják. A legtöbb időt a György-akna bejáratánál található „kutyapályán” töltik, ahol hetente kétszer kutyaidomítás folyik, egyébként pedig üresen áll. A pálya borzalmas állapotban van, a problémákat egymás szavába vágva sorolják a gyerekek. A füves terület nincs elkerítve, csupán egy rendőrségi szalagkerítés jelzi a határait. A pálya szélén egy nagy lyuk tátong, amit a helyiek szemétlerakónak használnak. Csakúgy, mint a pálya másik szélén található romos épületet, amihez sárból döngölt lépcső vezet. Most azonban lelkesen gondolkodnak azon, hogyan lehetne ezt a helyet kellemesebbé és biztonságosabbá tenni. A tervük főként praktikus fejlesztéseket tartalmaz. Először betömnék a lyukat és virágokat ültetnének rá, majd rendbe hoznák a lépcsőt, felújítanák a romos épületet, és„igazi” kerítéssel vennék körbe a pályát. Még focikaput is készítenének.

A pécsi Pollack Mihály Szakközépiskola diákjai is lázasan terveznek: az alagút tetején alakítanának ki egy romantikus találkozóhelyet. Innen a legszebb kilátás, főleg naplementekor, amikor a székesegyház tornyai elmerülnek a vöröses fényben. Az alagút a várfal és a Kálvária domb között helyezkedik el, kelet felől széles lépcső vezet a kálváriához, innen lehet feljutni az alagút bokrokkal benőtt tetejére. Régóta titkos találkozóhelye ez a fiataloknak, itt általában zavartalanul romantikázhatnak. Mi lenne, ha kiépítenénk itt egy „igazi” találkozóhelyet? – tették fel a kérdést a középiskolások. Most olyan körülményes feljutni, veszélyes, hogy nincs korlát, nincs is hová leülni, rendezetlen a növényzet, a burjánzó fügefa pedig a kilátást is eltakarja. Egypáran közbevágtak: ha kiépítik az alagút tetejét, akkor mindenki oda jár majd, és vége a zavartalan romantikázásnak. Vajon meg lehet úgy oldani a felújítást, hogy barátságosabb hellyé váljon, de ne veszítse el az informális jellegét? A vita közben lelkesen tervezték a diákok, hogyan lehetne kisebb beavatkozásokkal kellemesebbé tenni ezt a helyszínt. Az alagút hátsó, keleti oldalán döngölt lépcsőt alakítanának ki, megnyesnék a bokrokat és a fákat, padokat helyeznének el és korlátot helyeznének ki a terület szélére, hogy biztonságos legyen.

Hasonlóan izgatott tervezés folyt 6 pécsi iskolában, összesen 180 diák gondolkodott azon, hogy miként tudnánk önerőből jobb hellyé tenni a városukat. Az inspirációt a ParticiPécs játék adta. A ParticiPécs társasjátékkal játszva a diákok különböző cselekvési mintákat ismerhettek meg, és a játék biztonságos keretein belül kipróbálhatták, hogyan alakíthatják át kis léptékű beavatkozásokkal a várost. Ezután ők maguk terveztek köztéri beavatkozást egy általuk választott helyszínre.

A diákok a társasjátékban kipróbálhatták, hogyan lehet aktívan formálni a városi környezet, hogy aztán a játékon túlmutató, a valós városi terekhez kapcsolódó ötleteket fogalmazzanak meg. A diákok ötleteit a Pécsi Civilek Házában rendezett kiállításon láthatta a közönség. A szakmai zsűri, Csaba Ders, főépítész, Horváth András, Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke és Gyergyák János, a PTE PMMIK, Urbanisztika Tanszék adjunktusa, összesen hét ötletet választott ki, aminek a megvalósításában támogatják a fiatalokat. A játékról és a foglalkozásokról részletesebben az Építészfórumon olvashattok.

Foglalkozásvezetők: Tóth Eszter, Tóthné Pfaff Éva

Önkéntes játékvezetők: Borbás Renáta, Borbás Réka, Divéki Lili, Gál Bence, Gyergyák János, Mózes Anett, Plutzer Anikó

Látványtervek: Borbás Renáta, Borbás Réka,

Installáció: Zilahi Péter

Szöveg: Tóth Eszter

ParticiPécs játékfejlesztők: Garamvölgyi Róbert, Gyergyák János, Herner Ákos, Ignácz Dávid, Katona Réka, Nagy Csilla, Németh Réka, Orcsik Dávid, Plutzer Anikó, Schillinger Laura, Tóth Eszter

ParticiPécs grafika: Sirály Dóri

Fotó: Hegyi Júlia Lili

Az Alakítsd a városod! program Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósult meg, „Városi civil pályázat 2015” keretében.