Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Ideiglenes terek

Mit jelent az ideiglenesség a városban? Hogyan változtatja meg ez a jelenség a tér eredeti használatát, kinézetét? Mi lenne, ha mi is beavatkoznánk? Ezeket a kérdéseket vizsgálják a gyerekek következő módszertani feladatunkban.


Gyerekpavilon


Téma: ideiglenes használatú terek, térbeli beavatkozások tervezése
A témával kapcsolatos tartalmak: ideiglenes használatú terek típusai 

Kompetenciák: 
  • ideiglenes használatú terek felismerése és kritikus, elemző szemlélete
  • forma és funkció összefüggéseinek felismerése és megértése
  • tér- és formaalakítás
  • saját építészeti gondolatok megvalósítása
  • építészeti kreativitás
  • nyitottság az újszerű építészeti formák iránt
  • a terek közösségteremtő erejének felismerése

Módszer: irányított beszélgetés, fényképezés, rajz, makett építés

Feladat: A foglalkozásvezető kezdeményezzen irányított beszélgetést az ideiglenes használatú terekről. Hogyan lehet meghatározni ezeket? Milyen példákat tudnak említeni a gyerekek? Segítségképpen a foglalkozásvezető mutasson képeket állandó- és ideiglenes terekről (pl. iskola, bevásárlóközpont, park, ill. fesztiválsétány bódékkal, információs pavilon, szabadtéri színpad). A gyerekek válasszák ki ezek közül az ideiglenes használatra tervezett tereket.
Ezután a gyerekek kisebb, 4-5 fős csoportokban válasszanak ki egy-egy helyszínt a saját településükön, amit szívesen átalakítanának. Ez lehet többek között foghíjtelek, az iskolaudvar, egy elhanyagolt park, vagy tér. A csoport keresse fel a helyszínt és fotózza le több szögből. A fotókat nyomtassuk ki A2-es vagy A3-as méretben és erősítsük fel egy álló kartonlapra. Ez a karton lesz a makett háttere.
A csoportok ezt követően tervezzenek egy ideiglenes építményt, ami szerintük átalakítja, új funkcióval ruházza fel a helyszínt. Az építmény lehet például gyerekpavilon játékokkal, kilátótorony, vagy színpad az iskolai előadásokhoz. Ezekhez különböző programokat is kitalálhatnak. Az építményt rajzolják le, majd hurkapálcából, dobozokból és egyéb hulladék anyagokból építsék meg úgy, hogy a mérete igazodjon a fényképek méretéhez. Végül helyezzék a kulissza elé a megépített makettet. Ezután készítsenek újabb fotót az alkotásról. A fényképes háttér elé helyezett makett valós építménynek fog tűnni a fotón. A képeket mutassák be egymásnak a csoportok, meséljék el, hogy milyen építményt terveztek, mi lesz a funkciója, és ez hogyan fogja megváltoztatni a helyszín használatát és megítélését.


Megjegyzés: Amennyiben lehetséges, érdemes az alkotásokat helyi döntéshozóknak, építészeknek is bemutatni, és ezek alapján beszélgetést kezdeményezni a gyerekek és a döntéshozók között.
Életkor: 10 éves kortól
Időtartam: 3 x 60 perc
Anyagszükséglet: vetítő, fényképezőgép, a makett építéshez: dobozok, kartonok, csomagolópapír, alufólia, hurkapálca, vatta, plexilemez, textilmaradékok, farostlemez, egyéb hulladékok, vágó- és ragasztóeszközök

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megne...