2015. aug. 28.

Urbanity, a kezdetek

Életre kelt az Urbanity első verziója. A négy hónapos előkészítés után párbeszédindító játékunkat egy hónapos próbajáték során különböző helyszínekre és csoportokhoz vittük! Játszottunk gimnazista osztályokkal, utcai akcióztunk az Off-Biennálén, részt vettünk a Mindspace-esek gyereknapján, és még a Gödöllői csapatépítésre is magunkkal vittük!


Az Urbanity ötlete 2014 nyárutóján kezdett körvonalazódni, amelyet a Mindspace csapata előtt  a Smart City konferencián prezentáltunk először. Olyan játékot szerettünk volna létrehozni, melynek keretében a játékosok lehetőséget kapnak saját környezetük újraértékelésére, a részvétel különböző formáinak megismerésére, és városi tereik alakítására. Az eddigi élő társasokhoz képest egy olyan játékot képzeltünk el, mely a szokásos iskolai és fesztivál eseményeken túl gyors utcai akciókra is alkalmas.

A társas megvalósításához az OSI támogatásával az Off-Biennále Budapest keretében volt alkalmunk. Az ötlet a következő fél év során tovább formálódott: célunk az lett, hogy a játékosok között kialakuló párbeszéd teremtsen lehetőséget az egyéni vélemények kinyilvánítására, az érvek és ellenérvek megismerése aktivizálja és ösztönözze a játékosokat, hogy ők is részt vegyenek életterük alakításában. A tervezés során kiemelt szempont volt az is, hogy a játékban résztvevők kipróbálhassák, hogyan befolyásolják a döntéseik a város alakítását. A prototípus tesztelése után nagy izgalommal vártuk, hogy elkészüljenek a Nosek Mimma fantáziáját dícsérő grafikus játékelemek, hogy az első éles bevetésen,  május 12-én és 13-án iskolai csoportok diákjaival próbáljuk ki a játékot.


A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium 8. osztályos tanulóival igazi városi környezetben, a  Horváth Mihály téren játszottuk az Urbanityt.  A játékmenet izgalmasan alakult, a fiatalok határozott véleményt formáltak a várost érintő kérdésekről, amelyek hat különböző témakörbe sorolhatók: élhető város, fenntartható város, gondoskodó város, okos város, önszerveződő város, megújuló város. Számukra pl. meglepő volt még az ötlet is, hogy reggelente egy könyvtárnak berendezett busszal utazzanak, mert úgy vélték, hogy erre semmi szükség. Másnap a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakközépiskola diákjaival játszottunk a Leonardo Kertben. Szemerey Anna térképész volt a vendégünk, aki a közösségi kertek történetéről mesélt. A 1o. évfolyamos diákok gyakrabban érveltek a városi életet irányító szabályok mellett, mint ellenük, miközben számos új témakört ismerhettek meg a shared economy vagy az ökológia körében. A két játékalkalom során megbizonyosodtunk arról, hogy a játék e korosztály számára is aktuális kérdéseket, témákat feszeget, és érdemes lenne akár környezetismeret-, társadalomismeret- vagy az osztályfőnöki órákon is bevetni.


Az Off-Biennále hivatalos programjaként három köztéri akciót szerveztünk Budapest belvárosában. Első akciónapunkon megtapasztalhattuk, hogy a városi terep rendkívül sokat tehet hozzá egy-egy játékmenethez! A kérdések de facto megjelennek az utcán és a köztereken, ami segítségünkre lehet az azonnali döntéshozatalban is. Történt ugyanis, hogy a Kamermayer tér sarkán éppen arról beszélgettünk, miért nem jó a biciklit a szemeteshez kötni, amikor megjelent egy köztisztasági munkás, hogy kiürítse a kukát. Tőle azonnal egy objektív választ kaphattunk a kérdésre, méghozzá az egyik legérintettebb személytől.  Az Erzsébet tér forgatagában azt tudtuk meg, hogy a mozgáskorlátozottak számára különösen érzékeny kérdés a városhigiénia, mert pl. a kerekesszékkel nagy nehézséget jelent a kutyaürülék kerülgetése az utcán. Jó volt látni, hogy csak kérdezni kell, és a különböző városi szereplők szívesen osszák meg véleményüket egymással a játékban.


Második akciónapunk is számos felismerést hozott: a Szabadság téri maratoni játék bőséges időt biztosított a különböző korosztályok - gyermekek, egyetemisták és felnőttek - érveinek egyeztetésére. Megtapasztaltuk, hogy nézeteink a párbeszéden keresztül harmonizálhatóak, és hogy véleményünkkel és különböző látásmódunkkal nem csak egymást, de tereinket is építhetjük. És az is kiderült, hogy a legegyszerűbb kérdés is - pl. elég szemetes van-e az utcákon? - rengeteg társadalmi berendezkedéssel kapcsolatos egyéb kérdést vet fel. Milyen városi környezetben élünk? Kinek a feladata a szemétszedés? Milyen szemetet helyezünk el a szemetesben? Szemetelés-e a szotyizás: gyűjtsd a zsebedben vagy dobd el? Eldobhatod-e az almacsutkát az erdőben? Máshogy helyezed el a szemeteseket az utcán, mint a parkokban? Belváros-külváros? Szelektív vagy ömlesztett? 


A harmadik akciót a Mindspace  gyereknapi foglalkozásával közösen töltöttük. Pörgősen telt a nap, kicsik és nagyok vegyesen játszottak velünk, így megismerkedhettünk a korosztályok különböző mélységű érvelésével: a kisebbek társadalmi vonalon, szolidárisan, a nagyobbak inkább gazdasági szempontból, tárgyilagosan érveltek. De az egészen kicsiket sem hagytuk tétlenül, velük  mágneses játékelemek képi világa alapján beszélgettünk tapasztalataikról és kerestünk forma-szín kapcsolatokat.


Az egyesület gödöllői csapatépítő hétvégéjén a társas különleges szerepet töltött be: a játékon keresztül fedeztük fel a várost. A kérdések segítségével reflektáltunk arra, hogyan jelennek meg a különböző témakörök a városi térben. Az éjszakai utcai akció pedig jó alkalom volt arra, hogy a helyi biciklis közösség álláspontját is megismerjük a biciklis kultúra fejlesztéséről és aktuális helyzetéről.


A játék során szerzett tapasztalatokkal és javaslatokkal gazdagodva augusztus első hetében nekiálltunk a játék  továbbfejlesztésének, aminek elsődleges célja a játékdinamika fokozása. A megújult játékmenetet a Járókelők csapatépítő programjának keretében teszteltük augusztus 13-án!


Elérhetőségek

Ha többet szeretnél megtudni a játékról, illetve próbajátékra szeretnél jelentkezni, akkor látogasd meg a játék honlapját
Ha pedig a játék témaköreivel kapcsolatos hírekről, vagy az akciók helyéről szeretnél tájékozódni, akkor látogass el Facebook oldalunkra!

2015. aug. 16.

Habkartonfoglalkozás gyerekeknek

A makettezés kiemelt fontosságú az egyesület módszertani tárházában, legyen szó a gyerekek képességeinek - például a térlátás, koncentráció, téralkotás - fejlesztéséről, a körülöttünk lévő tér megértéséről vagy tervezési ötletek térbeli szemlélteséséről. Decemberben Ocztos István, az Élő Tűzfalak Erzsébetváros Alapítvány megálmodója és elnöke, mozgó és állóképes előadást tartott nekünk a Habkarton-Építészet Gyerekeknek foglalkozás módszeréről, melyet az előadás után egy foglalkozás keretében mi is kipróbáltunk.


A habkarton foglalkozás története az Élő Tűzfalak projekt népszerűsítésével kezdődött. Istvánt már 2008 óta foglalkoztatta, hogy miként lehetne vidámabbá varázsolni a csupasz tűzfalakat. Arra jutott, hogy képzőművészeti alkotásokkal javítani lehetne a városi terek esztétikai minőségén is. Ezért 2010-ben meghírdette a “The Game 3” nemzetközi ötletpályázatot, amelyre olyan képzőművészeti alkotásokat várt, melyek meglepő és kreatív üzeneteket közvetítenek. 


Az internetes felhívására érkezett 152 képzőművészeti alkotás először 2010 júliusában az N&n Galériában, később pedig a Bar Ladinoban és a Sok Szem Alapítványnál került bemutatásra. István a beérkezett alkotásokat habkartonra kasírozta, és elkészítette a tűzfalakról makettjeit. Az épületekhez maradék habkartont használt, és az alkotó folyamat közben kísérletezett ragasztással és gombostűzéssel megtapasztalta az anyag előnyeit.

         
Ocztos István képe Ocztos István képe

Ekkor született meg a habkartonfoglalkozás ötlete, aminek a célja, hogy játékos, alkotó módon fejlessze a gyerekek térlátását és anyagismerettét. István először a 2010-es Gyerek Szigeten tartott foglalkozást a gyerekeknek, akik előrevágott habkarton darabokat használtak fel a makettek elkészítéséhez és a maszatolós, időigényes ragasztó helyett az egyszerűbb és mechanikusabb gombostűvel illesztették össze a különböző darabokat, és készítettek különböző térformákat. István szerint a legfontosabb, hogy a gyerekek a foglalkozások során a gyakorlaton keresztül ismerik meg a makettezés fogalmát és a kísérletezés örömén keresztül tanulják meg az absztrakt gondolkodást. A valóság leegyszerűsítésén és leképezésén túl a gyerekek megtanulják, hogyan hozzák létre és mutassák be a képzeletükben létező terek fizikai mását. 


A módszertani előadás és habkartonozás 2014 és 2015 márciusában a Műcsarnokban is járt és végül hozzánk is eljutott. Most mi is nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat a kísérletezésbe, hogy megtapasztaljuk az anyag és eszköz adta lehetőségeket.


A habkarton szilárd-puha textúrája könnyen kezelhető, a nagy lapokat egyszerű sniccerrel felvágni, a különböző darabokat pedig könnyen össze lehet illeszteni. Leginkább egyenes élek, geometrikus térbeli elemek vághatóak belőle, viszont cserébe könnyű, és így nem jelent problémát a lapok egymásra fektetése és rétegelése, különböző vastagságú sík lapok előállítása. A meglévő kis darabok és sokszögek közötti keresgélés inspiratív és kalandos, csupán az alkotó fantáziáján múlik, hogy egy-egy darab milyen funkciót ölt: ez a négyzet az ablak, ebből jó ajtó lesz, itt legyen ferde a térfal, itt meg legyen áttörés és látványkapcsolat!

A makettezést a gombostű használata tette igazán izgalmassá. A különböző méretű és formájú darabok a gombostűvel egészen szabadon illeszthetők össze, és az eszköz kreatív megoldásokra és folyamatos kísérletezésre ad lehetőséget. A tűzés maga különös koncentrációt igényel, de megéri, mert cserébe rugalmassát teszi a tervezési folyamatot! Az összetűzött elemeket szét is lehet szedni vagy a meglévő elemeket lecserélni. Az újratervezés mellett a gombostű különböző statikai problémák megismerését is segíti pl. Mi történik, ha a tűt ferdén, párhuzamosan, vagy keresztben szúrom át? Melyik stabilabb? Mi engedi meg az elemek szabad mozgását?


A habkarton gombostű kombináció a ragasztásos, egymásra rétegzős megoldásnál játékos és fantáziadús szemléletet közvetít, mely így megfelelő előkészítése lehet olyan építészeti témáknak, mint a méretarány, az alaprajz és a meglévő épületek tudatos leképzése.


Köszönjük Istvánnak a bemutatót és sok sikert kívánunk az Élő Tűzfalak Erzsébetváros Alapítvány jövőbeli terveihez, melyek ezúttal a közösségi tervezés irányába mutatnak!

Elérhetőség

Ocztos István: +36 20 9562 933

2015. aug. 5.

Épület - A saját szoba

Kinőtted a szobád? Elalszol tanulás közben? Nyáron nem tudsz aludni? Már megint belerúgtál az ágy sarkába? Miért? Változó igényeinkhez, tevékenységeinkhez és körülményeinkhez más és más térre van szükségünk! A most bemutatott módszertannal a gyerekek friss szemmel vizsgálhatják meg saját életterüket, és azt, hogyan befolyásolják a napszakok, fényviszonyok, a bútorok méretei, a tájolás és a kompozíció térérzetüket, közérzetüket és tevékenységeiket. Az átalakított maketten keresztül pedig tesztelhetik, milyen hatással lesznek a különböző változtatások szobájukra!


Az én szobám

Téma: a saját szoba méretarányos modellezése és átalakítása
A témával kapcsolatos tartalmak: a belső terek kialakítását és a belső terek minőségét meghatározó tényezők (színek, formák, anyagok, megvilágítás) ismerete

Kompetenciák:  
  • saját igények megfogalmazása
  • konkrét belső terek kritikus elemzése
  • belső terek tulajdonságainak felismerése
  • a tér, a színek, a formák, az anyagok és a fényhatások tudatos érzékelése
  • a terek atmoszférájának és hatásának érzékelése
  • esztétikai minőség kritériumainak ismerete
  • belsőépítészeti szókincs alkalmazása
  • téralkotás különböző anyagokból
  • külső feltételek, adottságok és az alkotói elképzelések egyeztetése

Módszerek: makett építés 

Feladat: A gyerekek készítsék el saját szobájuk méretarányos makettjét a rendelkezésre álló anyagokból. Ezután mutassák be a maketteket a társaiknak, meséljék el, hogyan használják a szobájukat, hol alszanak, hol tanulnak, hol játszanak, hol tudnak pihenni, melyik a kedvenc helyük a szobában.

 

Külön-külön készítsenek elemzést a saját szobájukról az alábbi szempontok szerint: megvilágítás, nyílások, hőmérséklet, hangok és hangszigetelés, anyagok, színek, arányok, méretek, bútorok, díszítőelemek. Írják össze a tevékenységeket, amiket a szobájukban végeznek (alvás, játék, tanulás, pihenés), és vegyék számba, hogy az egyes tevékenységekhez milyen térbeli adottságok szükségesek (pl.: a tanuláshoz elegendő természetes fény, a játékhoz és a játékok tárolásához elegendő tér kell). Írják össze, hogy milyen anyagok és színek jellemzik a szobájukat, és ezek hogyan hatnak a hangulatukra. 
Ezután értékeljék és gondolják át a szobájuk belső kialakítását a fenti szempontokat követve, és végezzenek átalakításokat a maketten. 


Életkor: 8 éves kortól
Időtartam: 2 x 90 perc
Anyagszükséglet: dobozok, kartonok, csomagolópapír, alufólia, hurkapálca, vatta, plexilemez, textilmaradékok, farostlemez, egyéb hulladékok, vágó- és ragasztóeszközök, egy-egy feladatlap, ami az alábbi szempontokat tartalmazza: arányok, méretek, tájolás, nyílások helye és mérete, természetes megvilágítás, hőmérséklet, zajok és hangszigetelés, bútorok, mesterséges világítás, anyagok, színek, díszítőelemek.