Ugrás a fő tartalomra

Épület - A saját szoba

Kinőtted a szobád? Elalszol tanulás közben? Nyáron nem tudsz aludni? Már megint belerúgtál az ágy sarkába? Miért? Változó igényeinkhez, tevékenységeinkhez és körülményeinkhez más és más térre van szükségünk! A most bemutatott módszertannal a gyerekek friss szemmel vizsgálhatják meg saját életterüket, és azt, hogyan befolyásolják a napszakok, fényviszonyok, a bútorok méretei, a tájolás és a kompozíció térérzetüket, közérzetüket és tevékenységeiket. Az átalakított maketten keresztül pedig tesztelhetik, milyen hatással lesznek a különböző változtatások szobájukra!


Az én szobám

Téma: a saját szoba méretarányos modellezése és átalakítása
A témával kapcsolatos tartalmak: a belső terek kialakítását és a belső terek minőségét meghatározó tényezők (színek, formák, anyagok, megvilágítás) ismerete

Kompetenciák:  
  • saját igények megfogalmazása
  • konkrét belső terek kritikus elemzése
  • belső terek tulajdonságainak felismerése
  • a tér, a színek, a formák, az anyagok és a fényhatások tudatos érzékelése
  • a terek atmoszférájának és hatásának érzékelése
  • esztétikai minőség kritériumainak ismerete
  • belsőépítészeti szókincs alkalmazása
  • téralkotás különböző anyagokból
  • külső feltételek, adottságok és az alkotói elképzelések egyeztetése

Módszerek: makett építés 

Feladat: A gyerekek készítsék el saját szobájuk méretarányos makettjét a rendelkezésre álló anyagokból. Ezután mutassák be a maketteket a társaiknak, meséljék el, hogyan használják a szobájukat, hol alszanak, hol tanulnak, hol játszanak, hol tudnak pihenni, melyik a kedvenc helyük a szobában.

 

Külön-külön készítsenek elemzést a saját szobájukról az alábbi szempontok szerint: megvilágítás, nyílások, hőmérséklet, hangok és hangszigetelés, anyagok, színek, arányok, méretek, bútorok, díszítőelemek. Írják össze a tevékenységeket, amiket a szobájukban végeznek (alvás, játék, tanulás, pihenés), és vegyék számba, hogy az egyes tevékenységekhez milyen térbeli adottságok szükségesek (pl.: a tanuláshoz elegendő természetes fény, a játékhoz és a játékok tárolásához elegendő tér kell). Írják össze, hogy milyen anyagok és színek jellemzik a szobájukat, és ezek hogyan hatnak a hangulatukra. 
Ezután értékeljék és gondolják át a szobájuk belső kialakítását a fenti szempontokat követve, és végezzenek átalakításokat a maketten. 


Életkor: 8 éves kortól
Időtartam: 2 x 90 perc
Anyagszükséglet: dobozok, kartonok, csomagolópapír, alufólia, hurkapálca, vatta, plexilemez, textilmaradékok, farostlemez, egyéb hulladékok, vágó- és ragasztóeszközök, egy-egy feladatlap, ami az alábbi szempontokat tartalmazza: arányok, méretek, tájolás, nyílások helye és mérete, természetes megvilágítás, hőmérséklet, zajok és hangszigetelés, bútorok, mesterséges világítás, anyagok, színek, díszítőelemek. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer