2012. jún. 18.

Explain. Create. Involve: nemzetközi workshop Brnoban

Június 6. és 10. között nemzetközi workshopot szerveztünk a brnói Roma Kultúra Múzeumának munkatársával, Martina Zuzanakova művészettörténésszel és a zágrábi Goethe Intézetben dolgozó Petra Vidovic kulturális menedzserrel. A Robert Bosch Alapítvány támogatásával megvalósult találkozó témája természetesen az épített környezeti nevelés elmélete és módszertana volt. 

Sejtettük, hogy a szomszédos országokban a magyarországihoz hasonló kihívásokkal küzdenek azok, akik felismerték az épített környezettel kapcsolatos nevelés szükségességét, és bíztunk abban, hogy sokat tanulhatunk majd egymástól. A workshop elsődleges célja így az ismerkedés volt. Csehországról, Magyarországról, Lengyelországról, Ausztriáról, Németországról és Horvátországról kaptunk egy-egy rövid helyzetjelentést és megismerhettük egymás projektjeit is. 



Már az első félórában kiderült, hogy legtöbben hozzánk hasonló terminológiai kérdésekkel küzdenek. Cseh, lengyel és horvát nyelven is keresik még az igazán pontos kifejezést az épített környezettel kapcsolatos oktatási terület leírására, nincs a konszenzus a használatban lévő szóváltozatokkal kapcsolatban. Eddig irigylésre méltóan találónak éreztük a német "Architekturvermittlung" vagy "Baukulturvermittlung", illetve az angol "built environment education" kifejezéseket, de kiderült, hogy ezek alatt is mindenki mást és mást ért. Végül az előadások megnyugtatóan tisztázták mindannyiunk számára, hogy céljaink és indokaink nagyon hasonlóak, még ha más-más nevet is adunk annak, amit csinálunk. 

Itt található a magyarországi szereplőket és a kultúrAktív Egyesületet bemutató prezentációnk, az érdekesebb előadásoknak és projekteknek pedig hamarosan külön bejegyzést szentelek. 




Az első nap fénypontjai közé tartozott, hogy végre kézbe vehettük a Playce egyesület által kidolgozott oktatási segédanyagot, amit eddig csak letölthető formában ismertünk. 

 
  

Miután túljutottunk az elméleti vitákon és valamennyire megismertük egymást, majdnem két teljes napot "terepen" töltöttünk. A szépen felújított Monarchia korabeli városközpont és körút mellett megnéztük a Brno arculatát meghatározó funkcionalista építészet jellegzetes termékeit, többek között a posta épületét és a kiállítási terület csarnokait, a nemzeti stílust képviselő Jurkovic villát, ami első látásra, akár Kós Károly épület is lehetne, meg persze a nemrég felújított és látogatóközponttá alakított Mies van der Rohe villát. 

 



Az idő nagy részét a város egy olyan kerületében töltöttük, amellyel -a fenti turisztikai látványosságokkal ellentétben-, nem igazán büszkélkedhet a város. A központtól 5 percre lévő egykori német negyedben az eredeti lakosság kitelepítése óta nagyrészt romák laknak. Az itt található épületek nagyrésze önkormányzati tulajdon. A fenntartó azonban évtizedek óta nem fordított pénzt a karbantartásukra, így legtöbbjük életveszélyes állapotban van. Miután bemutatta az elmúlt évtized során kidolgozott majd elvetett kerületfejlesztési koncepciókat, a Brnói Műegyetem egyik professzora  kísért végig minket a helyiek által csak gettóként vagy Brno Bronxként emlegetett területen.

 


Végül az itt található Roma Kultúra Múzeumban tartottuk meg a workshop gyakorlati részét. Az együtt töltött napok során felvetett ötleteket összegezve összesen 4 olyan helyszín merült föl, ahol a jövőben közös projekteket valósíthatnánk meg. A friss élémények hatására természetesen a legtöbb javaslat arra vonatkozott, hogy a lakosok bevonásával kellene koncepciókat kidolgozni "Brno Bronx" fejlesztésére. Emellett elképzelhető, hogy a zágrábi Goethe Intézet, a budapesti Iparművészeti Múzeum, illetve a 8. és 9. kerület vagy a Drezdai Művészeti Gyűjtemények  lesz az első közös projekt házigazdája.
A konkrét ötleteket még korai lenne bemutatni, de a workshop óta eltelt hét emailforgalma azt mutatja, a résztvevők nagy részét inspirálta a tapasztalatcsere: egymást érik a felvetések, ötletek, szakmai anyagok. Mi mindenesetre bízunk benne, hogy lesz folytatás.




2012. jún. 15.

Programajánló: Budapesti kalandozások


Budapesti kalandozások címmel építészeti-várostörténeti tábor várja a főváros iránt érdeklődő gyermekeket.

Felfedezzük Budapestet gyalog és gondolatban, írásban és kreatív eszközökkel. Minden napra jut egy séta és szabadtéri játék, de nem maradhat el a beszélgetés, mesék és irodalmi művek megismerése és a zene, éneklés sem. Rajzzal, modellezéssel, montázzsal a napi témát jelenítjük meg, ezek közt hidat építünk és a Budai Vár modelljét is elkészítjük.

Jelentkezés: 

További információk:

Helyszín: FUGA Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. www.fuga.org.hu

A két turnust napközis (nem ottalvós) jelleggel indítjuk a 2012. július 9-13. és a 2012. július 16-20. heteken, hétfőtől – péntekig, reggel 9-től délután fél 5-ig. (érkezés 8-tól, távozás 5-ig)

Táborvezetők: Beleznay Éva (építész, Budapest volt főépítésze) és Székely Magdolna (pedagógus)
Ajánlott korosztály: 7-14 év
Minimális létszám: 5 fő, Maximális létszám: 20 fő
Egy hét tábor ára 25 000 Ft (8000 Ft-ot előre kell befizetni)
Kedvezményes testvér ár: 20 000 Ft                                              
Lehet egy-egy napra is jönni. Egy nap ára: 6500 Ft

A tábor ára tartalmazza a foglalkozások költségét, napi 3 étkezést (meleg ebéd + gyümölcs és pogácsa), vizet és limonádét, és a különleges helyszínek belépőjét.
Érdeklődés és jelentkezés: ebeleznay@yahoo.com címre küldött emailben.
(A hétfői és pénteki nap programja rögzített, a kedd-szerda-csütörtök sorrendje változhat a helyszínlátogatások időpont egyeztetése miatt - kérem, emailben jelezze, ha csak egy vagy néhány téma érdekli, hogy változás esetén értesíteni tudjam!)


Program:

Hétfő: Budapest múltja
Bejárjuk a belvárosi területen a főváros történetének pillanatait, hagyatékát, érdekességeit (Témáink: ókor-középkor-újkor, az egyedülálló eklektikus városrész jellegzetességei, Pest sugaras-gyűrűs úthálózata, az építészet mint a kultúra lenyomata, városi élet anno és ma, költők-írók, korabeli játékok és zsargon, stb.) Barangolásunk helyszínei: római kor a Március 15. téren, középkori városfal lenyomata és maradványai, 18.-20. századi házak, Pesti Megyeháza. Szabadtéri programunkban történeti játékokat játszunk (golyózás, bige, nemzetes, ugróiskola). Ebéd után a gyermekek montázst készítenek élményeiket és a város építészeti és funkció gazdagságát bemutatva.

Kedd: Duna és víz
"A Dunának két partja van, mint a folyóknak általában. Azt hiszem, az is normális, hogy a két part itt is két más világ." (Szerb Antal) Mára még több arcát mutatja: a belvárosban másfél évszázada kiépített belvárosi korzó, a városszélen természeti területtel és csónakházakkal, és közötte sorra átalakuló területekkel. Az átjutást kompok, hajóhidak és repülőhidak segítették mielőtt megépültek volna állandó hídjaink. A víz témakörében a város alatti külonleges hévíz kinccsel is megismerkedünk. (Témák: Duna XIX. századi árvízszabályozása, dunaparti használat anno és ma, átalakulás okai és mit szeretnénk az újonnan kialakuló területeken látni, ideiglenes és állandó hidak, víz-ásványvíz-gyógyvizek, stb.) A Belvárosi pesti korzón a hajdani és mai Dunapart képét hasonlítjuk össze, majd átsétálunk az Erzsébet hídon, ahol találkozunk hídmestereinkkel (egyeztetés alatt), bekukkantunk a híd kábelkamrájába. Ízteszt játékunkban megtapasztaljuk a csapvíz, ásványvíz és gyógyvíz különbségét. Ebéd után a FUGÁban hidat építünk pálcikákból, zsinórból és más építőelemekbõl. A határ a gyermekek fantáziája és az anyagaink tulajdonságai.

Szerda: Zöld a városban
Megismerkedünk a városi zöldfelületekkel, beszélünk a város klímájában és életében való fontosságával. A Gellérthegy természetvédelmi területétől a nagyobb parkokon és kisebb játszótereken keresztül az útmenti fű-fa-virágig és a bérházak udvaráig felfedezzük a városi zöldszigeteinket. További lehetőségeket tárunk fel: zöldtetők, zöldfalak, közösségi kertek. (Témák: zöldhálózat és a védettségi kategóriák, különbözõ zöldfelületek nagysága és használata, levegőminõség, szélcsatornák, hősziget hatás, felelősség és szerepünk a tisztán és rendezetten tartásban, közösségi kertek, stb.)  Szabadtéri programunkban a Gellérthegyre megyünk néhány érdekes udvart és a Károlyi kertet érintve. A Gellérhegyi játszótéren csúszdázunk, de részt veszünk egy parkszépítési programban is (Főkert-tel egyeztetés alatt) Visszatérve városi zöldfelületet vagy virágágyat tervezünk – ki-ki érdeklődése szerint.

Csütörtök: Budai Vár
Egy 16.századi utazó szerint "Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen". Az évszázadok építészeti és kulturális emlékeivel ismerkedünk a palotanegyedben és a polgárvárosban, de a hegy gyomrában kialakult barlangrendszert is meglátogatjuk. (Témák: történeti kialakulás a tatárjárástól máig, polgárváros és palotanegyed, védelmi rendszerek, török kori Buda, stb.) Sétánk a Bécsi Kaputól a várfalakig tart érintve a Kapisztrán teret, Szentháromság teret, Budavári Palotát.  (Látogatás a labirintusban egyeztetés alatt.) Délután megépítjük a budai vár modelljét, mely során végigkísérjük a történeti átalakulás fő ütemeit.

Péntek: Budapest ma
Beszélgetünk arról, hogyan változott és hogyan működik ma a város. A házak lakóival és boltosaival beszélgetünk, de a közlekedést is megfigyeljük. (Témák: városi élet anno és ma, városi sűrűség egészségi és társadalmi feltételei, közlekedési eszközök használata, élet a bérházakban, stb.) A város új arcát ismerjük meg a Bazilika kupolájából lenézve. Majd megfigyeljük a közlekedést: milyen járműveket használunk, és milyen a különböző utcák hangulata a gyalogos szemszögébõl. Délután az utunk során megismert utcák képét meglakotjuk fényképekből, majd berendezzük járművekkel és emberekkel. Mindenki a hét élményét megörökíti egy mesében.

Irodalmi kaladozásunk kísérői:
Külföldi utazók leírásai Budáról és Pestről a XV. századtól, Lestyán Sándor: Pest-budai regélő, Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Szerb Antal: Budapesti kalauz marslakók számára és Száz éves dolgok, Karinthy Frigyes: Együgyű lexikon és Görbe tükör karcolatai, Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, Márai Sándor: A négy évszak, Jókai Mór: A hajdani hangos Budapest, Krúdy Gyula: Régi pesti históriák, Arany János: Hídavatás, József Attila: A Dunánál, Radnóti Miklós: A Duna partján, Ady Endre: A Duna vallomása, Csáth Géza: A Kálvin téren, Devecseri Gábor pesti és budai versei, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Pilinszky János versei, és a legkisebbeknek Mosonyi Alíz: Mesék Budapestről, Csukás István: Mirr-Murr nyomoz Budapesten és Pom-Pom meséi, Z. Tábori Piroska: Dugó Dani a nagyvárosban.

Zenei kalandozásunk kísérői:
Magyar népdalok, Mátyás-kori reneszánsz zene, Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, sanzonok és kuplék, Akkezdet Phiai: Budepesmód

Referencia:
Őszi gyermekprogramomról itt olvashat: http://epiteszforum.hu/node/20145
„Budapest. Országunk fővárosa nyilvánvalóan mindenki által ismert valamennyire. Ismétlem: valamennyire. Itt élünk csodás épületei között, naponta rójuk belvárosának romantikus utcáit, s mégsem egy valódi ékszerdobozra gondolunk nevének hallatán. Rohanunk, dolgozunk, intézzük családunk ügyes-bajos dolgait, s eközben nem nézünk sem felfelé, sem oldalra - pedig kellene.
2011 őszén néhány osztálynyi gyermek s mi, tanítóik más szemmel láthattuk a fővárost, s olyan tudásra és élményekre tehettünk szert, amely minden helybeli lakosnak csak előnyére válhatna. Amellett, hogy remek iskolára hangolódás volt ez az egy hét, még kiélvezhettük a nyár utolsó napjait is; s nem mellesleg rendkívül jó csapatépítésnek is bizonyult a túra. Köszönettel tartozunk a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány és Tehetségműhely munkatársainak, valamint Beleznay Évának (Éva néninek) a szervezésért, idegenvezetésért és a rengeteg új információért. Jövőre, veletek, ugyanitt…” (Turbók Orsolya, osztályfőnök, 5-6.a)

2012. jún. 8.

A TÉR-KÉP ŐSZI KIÍRÁSÁNAK EREDMÉNYHiRDETÉSE


Az egész ország területéről érkeztek pályamunkák a Műcsarnokkal közösen meghirdetett TÉR-KÉP pályázatunk eredeti kiírására. Több száz óvodás, általános- és középiskolás gyermek gondolkozott azon, hogyan tehetné szebbé, élhetőbbé lakókörnyezetét, kreatív ötleteiket pedig színes makettekkel szemléltették. Az eredeti kiírás itt található.

Volt olyan csapat, aki a közeli HÉV-megállót újítaná fel és bővítené közösségi terekkel. Mások a komor iskolaudvart varázsolták színesebbé a makettek segítségével, vagy a város főterét alakították át úgy, hogy lehetőséget nyújtson sokféle szabadidős tevékenység végzéséhez.

A rengeteg jó ötlet közül a kultúrAktív az alább látható pályázatokat díjazza, ősszel azonban egy vándorkiállítás keretében az ország több pontján szeretnénk bemutatni egy válogatást a beérkezett pályaművekből. A díjazott pályázatok alkotóit szeretnénk összehozni a helyi önkormányzatok képviselőivel, hogy személyesen mutathassák be a döntéshozóknak területrendezési elképzeléseiket.

1. Díj

Piroska Óvoda, Budapest

Cinke csoport, Katica csoport, Pillangó csoport, Csiga csoport, Süni csoport

(3-6 éves)


Óvodánk a XVII kerület egyik legforgalmasabb helyén található. Az intézmény udvarrészét, az 1970-es években téves földméréssel kerítették le. Így a jogilag óvodai terület jelenleg közterületként funkcionál. Parkolónak, rosszabb esetben szemétlerakatnak használják. A gyermekek és a környéken élők életminőségének javítása érdekében szeretnénk megvalósítani a pályázatban elképzelt játszó és közlekedési parkot. A játszva tanítás elvét követve így ötvözhetnénk a kulturált szabadidő eltöltését a közlekedésre neveléssel.


1. Díj

Podmaniczky Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Aszód

Képzőművészeti tagozat, Festészet - Grafika szak, 23./a/2. csoport ( 10 – 16 éves korcsoport)

Szász Hanna, Baglyas Angéla, Bojtos Blanka, Sápi Ramóna, Hidasi Dominika, Bojtos Bálint, Girardi Lorand, Denhoffer Patrik, Szakács István


- Gyerekek! Melyik lenne az a tér Aszódon; amit szívesen újraálmodnátok, átterveznétek?
- A főtér.
- Igen, igen! A Szabadság tér. – hangzott egybehangzóan a válasz.

- Miért éppen azt?

- Mert olyan unalmas…

- Igen, teljesen üres, kopár, nincs benne élet.

- Teljesen kihasználatlan, még padok sincsenek, semmi.
- Olyan semmilyen. Az autók jönnek-mennek, parkolnak, néha átmegy 1-2 ember rajta…
- Igen, olyan jó lenne megtölteni élettel; lehetne rajta játszótér is? Mert az alig van itt Aszódon. Ott végre tudnánk hintázni, mászókázni.
- Jaj, de jó lenne. És lehetnének körülötte padok. És sok virág.
- Igen, de padok, asztalkák legyen mindenhol; a sétautak mellett, a füvön, a fák árnyékában – hogy végre lehessen leülni, beszélgetni a barátokkal valahová.
- Egy ivó kút is jól jönne… a nagy játékba.

- Legyen nagy füves rész is, ahol lehet labdázni, szaladgálni.

- Jó, és kellenek szelektív gyűjtő kukák is, ha már sok ember fogja használni a parkot.
- Tanárnő! És, és lehetne a Szabadság téren szerelem pad is?
- Szerelem pad??
- Egy nyugodt park rész, ami olyan romantikus, sok virágos bokorral, ahol a szerelmesek le tudnak ülni, beszélgetni.
-
J

- A park nagyon fiatalos lenne, ha lehetne graffitizni is!?

- Igen, huuú de jó lenne. Lehetnének olyan térelválasztó fal kerítések a parkba és azokra lehetne festeni, fújni. Mondjuk, hogy; Aszód vagy Szabadság tér.
- Jó ötlet! Tetszik.

- Csináljuk meg az átalakítási terveket makettba? – kérdezem a csoportot.
- Csináljuk meg!
- Igeeeen, csináljuk…!


KÜLÖNDÍJ

Jó Marcell, 5. osztály, Budapest

Kajakozom ezért ihletett meg ez a hullám alakú forma mivel valahogyan össze akartam kötni a vizet és a kikapcsolódást. Ezért jött létre ez a szálloda-,étterem-és csúszdapark. Remélem, valamikor megvalósul valami ilyesmi építmény.