Június 6. és 10. között nemzetközi workshopot szerveztünk a brnói Roma Kultúra Múzeumának munkatársával, Martina Zuzanakova művészettörténésszel és a zágrábi Goethe Intézetben dolgozó Petra Vidovic kulturális menedzserrel. A Robert Bosch Alapítvány támogatásával megvalósult találkozó témája természetesen az épített környezeti nevelés elmélete és módszertana volt.
Sejtettük, hogy a szomszédos országokban a magyarországihoz hasonló kihívásokkal küzdenek azok, akik felismerték az épített környezettel kapcsolatos nevelés szükségességét, és bíztunk abban, hogy sokat tanulhatunk majd egymástól. A workshop elsődleges célja így az ismerkedés volt. Csehországról, Magyarországról, Lengyelországról, Ausztriáról, Németországról és Horvátországról kaptunk egy-egy rövid helyzetjelentést és megismerhettük egymás projektjeit is.
Már az első félórában kiderült, hogy legtöbben hozzánk hasonló terminológiai kérdésekkel küzdenek. Cseh, lengyel és horvát nyelven is keresik még az igazán pontos kifejezést az épített környezettel kapcsolatos oktatási terület leírására, nincs a konszenzus a használatban lévő szóváltozatokkal kapcsolatban. Eddig irigylésre méltóan találónak éreztük a német "Architekturvermittlung" vagy "Baukulturvermittlung", illetve az angol "built environment education" kifejezéseket, de kiderült, hogy ezek alatt is mindenki mást és mást ért. Végül az előadások megnyugtatóan tisztázták mindannyiunk számára, hogy céljaink és indokaink nagyon hasonlóak, még ha más-más nevet is adunk annak, amit csinálunk.
Itt található a magyarországi szereplőket és a kultúrAktív Egyesületet bemutató prezentációnk, az érdekesebb előadásoknak és projekteknek pedig hamarosan külön bejegyzést szentelek.
Az első nap fénypontjai közé tartozott, hogy végre kézbe vehettük a Playce egyesület által kidolgozott oktatási segédanyagot, amit eddig csak letölthető formában ismertünk.
Miután túljutottunk az elméleti vitákon és valamennyire megismertük egymást, majdnem két teljes napot "terepen" töltöttünk. A szépen felújított Monarchia korabeli városközpont és körút mellett megnéztük a Brno arculatát meghatározó funkcionalista építészet jellegzetes termékeit, többek között a posta épületét és a kiállítási terület csarnokait, a nemzeti stílust képviselő Jurkovic villát, ami első látásra, akár Kós Károly épület is lehetne, meg persze a nemrég felújított és látogatóközponttá alakított Mies van der Rohe villát.
Az idő nagy részét a város egy olyan kerületében töltöttük, amellyel -a fenti turisztikai látványosságokkal ellentétben-, nem igazán büszkélkedhet a város. A központtól 5 percre lévő egykori német negyedben az eredeti lakosság kitelepítése óta nagyrészt romák laknak. Az itt található épületek nagyrésze önkormányzati tulajdon. A fenntartó azonban évtizedek óta nem fordított pénzt a karbantartásukra, így legtöbbjük életveszélyes állapotban van. Miután bemutatta az elmúlt évtized során kidolgozott majd elvetett kerületfejlesztési koncepciókat, a Brnói Műegyetem egyik professzora kísért végig minket a helyiek által csak gettóként vagy Brno Bronxként emlegetett területen.
Végül az itt található Roma Kultúra Múzeumban tartottuk meg a workshop gyakorlati részét. Az együtt töltött napok során felvetett ötleteket összegezve összesen 4 olyan helyszín merült föl, ahol a jövőben közös projekteket valósíthatnánk meg. A friss élémények hatására természetesen a legtöbb javaslat arra vonatkozott, hogy a lakosok bevonásával kellene koncepciókat kidolgozni "Brno Bronx" fejlesztésére. Emellett elképzelhető, hogy a zágrábi Goethe Intézet, a budapesti Iparművészeti Múzeum, illetve a 8. és 9. kerület vagy a Drezdai Művészeti Gyűjtemények lesz az első közös projekt házigazdája.
A konkrét ötleteket még korai lenne bemutatni, de a workshop óta eltelt hét emailforgalma azt mutatja, a résztvevők nagy részét inspirálta a tapasztalatcsere: egymást érik a felvetések, ötletek, szakmai anyagok. Mi mindenesetre bízunk benne, hogy lesz folytatás.
