Ugrás a fő tartalomra

Programajánló: Budapesti kalandozások


Budapesti kalandozások címmel építészeti-várostörténeti tábor várja a főváros iránt érdeklődő gyermekeket.

Felfedezzük Budapestet gyalog és gondolatban, írásban és kreatív eszközökkel. Minden napra jut egy séta és szabadtéri játék, de nem maradhat el a beszélgetés, mesék és irodalmi művek megismerése és a zene, éneklés sem. Rajzzal, modellezéssel, montázzsal a napi témát jelenítjük meg, ezek közt hidat építünk és a Budai Vár modelljét is elkészítjük.

Jelentkezés: 

További információk:

Helyszín: FUGA Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5. www.fuga.org.hu

A két turnust napközis (nem ottalvós) jelleggel indítjuk a 2012. július 9-13. és a 2012. július 16-20. heteken, hétfőtől – péntekig, reggel 9-től délután fél 5-ig. (érkezés 8-tól, távozás 5-ig)

Táborvezetők: Beleznay Éva (építész, Budapest volt főépítésze) és Székely Magdolna (pedagógus)
Ajánlott korosztály: 7-14 év
Minimális létszám: 5 fő, Maximális létszám: 20 fő
Egy hét tábor ára 25 000 Ft (8000 Ft-ot előre kell befizetni)
Kedvezményes testvér ár: 20 000 Ft                                              
Lehet egy-egy napra is jönni. Egy nap ára: 6500 Ft

A tábor ára tartalmazza a foglalkozások költségét, napi 3 étkezést (meleg ebéd + gyümölcs és pogácsa), vizet és limonádét, és a különleges helyszínek belépőjét.
Érdeklődés és jelentkezés: ebeleznay@yahoo.com címre küldött emailben.
(A hétfői és pénteki nap programja rögzített, a kedd-szerda-csütörtök sorrendje változhat a helyszínlátogatások időpont egyeztetése miatt - kérem, emailben jelezze, ha csak egy vagy néhány téma érdekli, hogy változás esetén értesíteni tudjam!)


Program:

Hétfő: Budapest múltja
Bejárjuk a belvárosi területen a főváros történetének pillanatait, hagyatékát, érdekességeit (Témáink: ókor-középkor-újkor, az egyedülálló eklektikus városrész jellegzetességei, Pest sugaras-gyűrűs úthálózata, az építészet mint a kultúra lenyomata, városi élet anno és ma, költők-írók, korabeli játékok és zsargon, stb.) Barangolásunk helyszínei: római kor a Március 15. téren, középkori városfal lenyomata és maradványai, 18.-20. századi házak, Pesti Megyeháza. Szabadtéri programunkban történeti játékokat játszunk (golyózás, bige, nemzetes, ugróiskola). Ebéd után a gyermekek montázst készítenek élményeiket és a város építészeti és funkció gazdagságát bemutatva.

Kedd: Duna és víz
"A Dunának két partja van, mint a folyóknak általában. Azt hiszem, az is normális, hogy a két part itt is két más világ." (Szerb Antal) Mára még több arcát mutatja: a belvárosban másfél évszázada kiépített belvárosi korzó, a városszélen természeti területtel és csónakházakkal, és közötte sorra átalakuló területekkel. Az átjutást kompok, hajóhidak és repülőhidak segítették mielőtt megépültek volna állandó hídjaink. A víz témakörében a város alatti külonleges hévíz kinccsel is megismerkedünk. (Témák: Duna XIX. századi árvízszabályozása, dunaparti használat anno és ma, átalakulás okai és mit szeretnénk az újonnan kialakuló területeken látni, ideiglenes és állandó hidak, víz-ásványvíz-gyógyvizek, stb.) A Belvárosi pesti korzón a hajdani és mai Dunapart képét hasonlítjuk össze, majd átsétálunk az Erzsébet hídon, ahol találkozunk hídmestereinkkel (egyeztetés alatt), bekukkantunk a híd kábelkamrájába. Ízteszt játékunkban megtapasztaljuk a csapvíz, ásványvíz és gyógyvíz különbségét. Ebéd után a FUGÁban hidat építünk pálcikákból, zsinórból és más építőelemekbõl. A határ a gyermekek fantáziája és az anyagaink tulajdonságai.

Szerda: Zöld a városban
Megismerkedünk a városi zöldfelületekkel, beszélünk a város klímájában és életében való fontosságával. A Gellérthegy természetvédelmi területétől a nagyobb parkokon és kisebb játszótereken keresztül az útmenti fű-fa-virágig és a bérházak udvaráig felfedezzük a városi zöldszigeteinket. További lehetőségeket tárunk fel: zöldtetők, zöldfalak, közösségi kertek. (Témák: zöldhálózat és a védettségi kategóriák, különbözõ zöldfelületek nagysága és használata, levegőminõség, szélcsatornák, hősziget hatás, felelősség és szerepünk a tisztán és rendezetten tartásban, közösségi kertek, stb.)  Szabadtéri programunkban a Gellérthegyre megyünk néhány érdekes udvart és a Károlyi kertet érintve. A Gellérhegyi játszótéren csúszdázunk, de részt veszünk egy parkszépítési programban is (Főkert-tel egyeztetés alatt) Visszatérve városi zöldfelületet vagy virágágyat tervezünk – ki-ki érdeklődése szerint.

Csütörtök: Budai Vár
Egy 16.századi utazó szerint "Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen". Az évszázadok építészeti és kulturális emlékeivel ismerkedünk a palotanegyedben és a polgárvárosban, de a hegy gyomrában kialakult barlangrendszert is meglátogatjuk. (Témák: történeti kialakulás a tatárjárástól máig, polgárváros és palotanegyed, védelmi rendszerek, török kori Buda, stb.) Sétánk a Bécsi Kaputól a várfalakig tart érintve a Kapisztrán teret, Szentháromság teret, Budavári Palotát.  (Látogatás a labirintusban egyeztetés alatt.) Délután megépítjük a budai vár modelljét, mely során végigkísérjük a történeti átalakulás fő ütemeit.

Péntek: Budapest ma
Beszélgetünk arról, hogyan változott és hogyan működik ma a város. A házak lakóival és boltosaival beszélgetünk, de a közlekedést is megfigyeljük. (Témák: városi élet anno és ma, városi sűrűség egészségi és társadalmi feltételei, közlekedési eszközök használata, élet a bérházakban, stb.) A város új arcát ismerjük meg a Bazilika kupolájából lenézve. Majd megfigyeljük a közlekedést: milyen járműveket használunk, és milyen a különböző utcák hangulata a gyalogos szemszögébõl. Délután az utunk során megismert utcák képét meglakotjuk fényképekből, majd berendezzük járművekkel és emberekkel. Mindenki a hét élményét megörökíti egy mesében.

Irodalmi kaladozásunk kísérői:
Külföldi utazók leírásai Budáról és Pestről a XV. századtól, Lestyán Sándor: Pest-budai regélő, Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Szerb Antal: Budapesti kalauz marslakók számára és Száz éves dolgok, Karinthy Frigyes: Együgyű lexikon és Görbe tükör karcolatai, Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, Márai Sándor: A négy évszak, Jókai Mór: A hajdani hangos Budapest, Krúdy Gyula: Régi pesti históriák, Arany János: Hídavatás, József Attila: A Dunánál, Radnóti Miklós: A Duna partján, Ady Endre: A Duna vallomása, Csáth Géza: A Kálvin téren, Devecseri Gábor pesti és budai versei, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Pilinszky János versei, és a legkisebbeknek Mosonyi Alíz: Mesék Budapestről, Csukás István: Mirr-Murr nyomoz Budapesten és Pom-Pom meséi, Z. Tábori Piroska: Dugó Dani a nagyvárosban.

Zenei kalandozásunk kísérői:
Magyar népdalok, Mátyás-kori reneszánsz zene, Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, sanzonok és kuplék, Akkezdet Phiai: Budepesmód

Referencia:
Őszi gyermekprogramomról itt olvashat: http://epiteszforum.hu/node/20145
„Budapest. Országunk fővárosa nyilvánvalóan mindenki által ismert valamennyire. Ismétlem: valamennyire. Itt élünk csodás épületei között, naponta rójuk belvárosának romantikus utcáit, s mégsem egy valódi ékszerdobozra gondolunk nevének hallatán. Rohanunk, dolgozunk, intézzük családunk ügyes-bajos dolgait, s eközben nem nézünk sem felfelé, sem oldalra - pedig kellene.
2011 őszén néhány osztálynyi gyermek s mi, tanítóik más szemmel láthattuk a fővárost, s olyan tudásra és élményekre tehettünk szert, amely minden helybeli lakosnak csak előnyére válhatna. Amellett, hogy remek iskolára hangolódás volt ez az egy hét, még kiélvezhettük a nyár utolsó napjait is; s nem mellesleg rendkívül jó csapatépítésnek is bizonyult a túra. Köszönettel tartozunk a Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány és Tehetségműhely munkatársainak, valamint Beleznay Évának (Éva néninek) a szervezésért, idegenvezetésért és a rengeteg új információért. Jövőre, veletek, ugyanitt…” (Turbók Orsolya, osztályfőnök, 5-6.a)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan