2021. máj. 10.

Gyermek és hang


Az életünkben fontos szerepük van a hangoknak. Mi mindent hallunk és hallunk meg magunk körül? – Helyfüggetlen sétalap hangokra fókuszálva. Fedezzétek fel a fületekkel az iskolátok vagy lakóhelyetek környékét!

A sétalapot összeállította: Guba Anna, Rozgonyi Sarolta

A séta lapot a képre kattintva tölthetitek le: 


2021. máj. 3.

Gyermek és hang


 A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése

Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára.

A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tanár beszédjének maximum csak a fele érthető  (HUSZTY 2018). A jövőben azért is kell nagyobb figyelmet szentelni a témának, mert az alternatív pedagógiai gyakorlatok elterjedése az egy térben egymással párhuzamosan zajló szóbeli kommunikáció miatt tovább fokozza a zajterhelést az iskolákban.

Az alábbiakban saját építész praxisomból mutatok be egy olyan kisebb iskolabővítést, amelynek során pedagógiai szempontból előremutató téri megoldások valósulhattak meg a székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnáziumban az új gondolatokra nyitott iskolavezetésnek köszönhetően. Ahogy látni fogjuk, a tervezés közben a megbízói igények miatt a zajterhelés szempontjai is előtérbe kerültek. Az alkalmazott téri innovációk pedagógiai szerepe mellett az akusztikai komfort kérdésére is kitérek, illetve szót ejtek majd a megvalósulás óta eltelt évek térhasználó tapasztalatairól is.

A székesfehérvári iskola vezetése egy olyan téregyüttest akart kialakítani az épület addig beépítetlen tetőterében, amely egyrészt otthont ad az iskolai rádiósklub számára, másrészt közösségi és oktatási térként is működik. A gimnázium tanulóiból és külsős fiatalokból álló hetven fős rádióskör két eltérő méretű hangstúdiót, egy vezetői irodát és hat-hét szerkesztőségi munkaállomást igényelt. A rádiósok szükségletei mellett ugyanakkor fontos szempont volt az iskola egészére vonatkozó térigény is. Az épületben ugyanis ekkor még egyedül a földszinti előcsarnokban lehetett nagyobb létszámú összegyűléseket tartani, de csendet igénylő tevékenységekre ez a tér nem igazán alkalmas. A főbejáraton és a lépcsőházon át közlekedő emberek ugyanis folyton megzavarják az itt zajló eseményeket. A rádióskör által kezdeményezett tetőtér-beépítés alkalmat kínált arra is, hogy a stúdiók előterében új közösségi tér szülessen.



A Lánczos gimi padlásklubjának funkcionális programja és a megbízók által elképzelt térkapcsolatok kitűnő kiindulási alapot jelentettek, és már a tervezés elején megelőlegezték egy olyan téregyüttes megszületését, amely sok tekintetben a fejlettebb országok legújabb iskolaépítészeti mintáit követi.

Ezen előremutató kezdeti elvárások közé tartozott, hogy a rádióskör felségterületét olyan két-három osztálynyi diák befogadására alkalmas önálló tanulási egységként képzelte el Ollerinyi Tamás, a rádióskör vezetője, amelyekhez hasonlók már a kezdetektől fogva működtek az intézményben. Bár ez az „iskola az iskolában” elven működő szervezeti felépítés Magyarországon még kivételesnek számít, s inkább csak a magániskolákra jellemző, a fejlettebb országokban egyre inkább normává kezd válni. (HAMMERER 2017) A siker oka az, hogy míg a nagyobb létszámú iskolákban, ahol nem ismerik egymást annyira a diákok, könnyebben megjelenhet a társas elszigetelődés és a névtelenség érzése, addig kisebb létszámú tagozatokra bontva bizalmi alapon működő valódi közösségek jöhetnek létre. Ezeknek a „kisiskoláknak” a legfontosabb jellemzői közé tartozik, hogy egy-egy privát zsibongóként is működő közösségi tér köré szerveződnek, valamint térileg és szervezetileg is saját vezetői csapat tartozik hozzájuk. Pontosan ezek azok a jellemzők, amelyeket a fehérvári tetőtérbeépítésnél is igényként fogalmaztak meg a megbízóink.

Számomra örvendetes elvárás volt az is, hogy a stúdiók és a vezetői szoba is nagy üvegfelületekkel kapcsolódjon az előtérhez, és hogy a fél tucat számítógépes munkaállomás nyitott módon, ebben az előtérben kapjon helyet. Az ehhez hasonló téri megoldások a jövő iskolájában azért válnak egyre fontosabbá, mert az öntevékenységre épülő tanulás és a csoportmunka felértékelődése az „összekapcsoltság” érzetének biztosítását, vagyis a térhasználók egyszerű vizuális és akusztikai „hozzáférhetőségét” igényli. Ez a transzparencia másrészt az eltérő téri helyzetek átláthatóságát is segíti. Az önállóan dolgozó diákok számára láthatóbbá teszi a közvetlen környezetükben rendelkezésre álló védettebb, nyitottabb, vagy kényelmesebb helyeket, így ösztönözve a személyre szabott, ezáltal hatékonyabb tanulási szituáció megteremtését.

A megszülető új padlásklub legfontosabb eleme a stúdiók előterében kialakított lépcsőzetes pódium lett. Az amfiteátrumszerűen körbeforduló térbútor a tér körbeülését, az egy pontra fókuszálást teszi lehetővé. A pódiumhoz kapcsolódó galériát azonban nemcsak lelátóként, hanem „elvonulós” pihenőhelyként is használhatják a diákok és a tanárok. A bejáratot kissé leválasztó, ezáltal előteret képező faltest hátoldala prezentációs felületként működik, a falra digitális kijelző került. A galéria-lépcső alatti kisebb térrészt raktár funkciót lát el, a pódiumot pedig fiókszerűen kihúzható tárolókkal alakítottuk ki. A többfunkciós térhez hátul nyitott módon még egy védettebb „téröböl” kapcsolódik, ide kerültek a már említett számítógépes munkaállomások. 



Az intenzívebb térkapcsolatok ugyanakkor akusztikai kihívást is jelentenek. Egyrészt a kemény üvegfelületek jobban zengenek, visszhangoznak, másrészt az egyterű, összenyitott tanulási környezetekben az egymással párhuzamosan zajló projektmunkák, konzultációk és megbeszélések miatt is kritikusabb a jelentősége az adott tér akusztikai adottságainak. A magas zajszint nemcsak a kommunikáció minőségét rontja, de koncentrációs nehézségeket okoz, s mérhetően rontja a tanulás hatékonyságát (PUJOL et al. 2014) 

A fehérvári projektnél szerencsére akusztikailag kedvezőek voltak a nyeregtetős padlástér ferde tetősíkjai. Ha ugyanis kevesebb az egymással párhuzamos falfelület, akkor a visszaverődő hang jobban szétszóródik a tér minden irányába, s ezáltal a hangok eloszlása egyenletesebb lehet. A közelmúltban rangos nemzetközi díjat elnyert mosonmagyaróvári piarista iskola tervében is éppen ezt használták ki a tervezők, amikor többek között a kedvező akusztikai hatás érdekében derékszögű „tanterem-dobozok” helyett szabálytalan négyszög alaprajzú osztálytermeket alkalmaztak (CSEH et al. 2021). A fehérvári tetőtérbeépítésnél is ezért épültek meg végül a rádióstúdiók szabálytalan sokszög alaprajzzal. Bár már önmagában a tér geometriája is számít, azért az akusztikai komforthoz általában további eszközök szükségesek. A szabálytalan geometria csak abban segít, hogy a visszaverődő hangok ne erősítsék annyira fel egymást, de a visszaverődést nem akadályozza meg.



A visszhangok csökkentéséhez elengedhetetlenek a hangelnyelő felületek. A fehérvári padlásklubban nemcsak a stúdiókban kerültek fel hangelnyelő szivacsok a falakra, hanem az előtérben is évről évre egyre több falfelületet leptek be. Számos egyéb műszaki megoldás is igyekszik csendesíteni a tereket. A galéria és pódium acélszerkezetét gumialátétre tették, és a laminált padlóburkolat alá is került lépéshang-szigetelő lemez. A stúdiókat dupla vázas szerkezetű szerelt válaszfalak határolják. Ez azt jelenti, hogy a gipszkarton burkolat lapjait két különálló vázszerkezetre szerelik, így nincsenek akusztikai hidak. A tapasztalat azt mutatja, hogy mindez a gyakorlatban is jól működik: az előtérből semmi zaj nem szűrődik be.



Bár az új tetőtéri padlásklub elsősorban a rádióskör számára készült, de a galériát, valamint a nyitott előadó- és társalgóteret a többi diák is bármikor szabadon használhatja. A megvalósulás óta eltelt öt év tapasztalatai szerint gyakran szerveznek ide hatvan-hetven fős rendezvényeket és bemutatókat. Egyre több tanár veszi igénybe az új közösségi teret oktatási célra is, napi két-három tanórát tartanak itt. Csoportmunka esetén az egyes csapatok a galérián, a pódiumon és a hátsó munkaállomásos zónában úgy tudnak egymástól jól elkülönülve dolgozni, hogy közben a pedagógus az egész osztályt szemmel tudja tartani.


A rádióskört vezető Ollerinyi Tamás beszámolt róla, hogy mikor a csoportokban egyszerre sokan beszélnek párhuzamosan az egybenyitott térben, akkor még nem mindig tökéletes az akusztikai komfort. Ugyanakkor a tér egybenyitása sokkal nagyobb hozzáadott értéket jelent. Ezt azzal indokolta, hogy a padlásklub egy olyan sokoldalúan használható közösségi és oktatási tér lett, ahol az intenzív vizuális- és térkapcsolatok a közösség intenzívebb megéléséhez is hozzájárulnak.

Fentebb már említettem, hogy a legkorszerűbb iskolaépületek kivételével nem túl rózsás a helyzet akusztikai téren a legtöbb hazai iskolában. Ez összefüggésben van azzal, hogy csak a közelmúltban jelent meg hazánkban az épületek belső tereinek akusztikai minőségét meghatározó nemzeti szabvány (BERNÁTH - ZAJDON 2020), így a legtöbb ma működő iskola tervezésénél ez a téma még szinte egyáltalán nem kapott figyelmet. A több külföldi országban évtizedek óta jelen lévő szabványosításra hazánkban égető szükség volt. A szabvány bevezetésével reményeim szerint a jövőben javulni fog a hazai oktatási terek akusztikai színvonala.

Dr. Tánczos Tibor

Fotók: dr. Tánczos Tibor

Hivatkozott irodalom:

BERNÁTH Csaba – ZAJDON Anna (2020): Elkészült a magyar teremakusztika-szabvány. https://prod.mszt.hu/hu-hu/szabvanyositas/hirek/2020/09/elkeszult-a-magyar-teremakusztika-szabvany?fbclid=IwAR1EqpPOnyza4YqAk9irVb-JKPXCyjDCPQ3CdIT8yBxj72cgZvUhAtt2o_M (utolsó megtekintés: 2020.04.26.)

CSEH András – ÉLŐ József – KÖNINGER Szilárd – NÉMETH Dávid – TÁTRAI – Ádám (2021): Schoae Piae. A Mosonmagyaróvári Piarista Iskolaközpont tervezése. in: Iskolaépítészet Magyarországon – Örökség és megújítás. Szerk.: Dúll Andrea, Somogyi Krisztina, Tamáska Máté. Martin Opitz Kiadó

DR. HUSZTY Csaba (2018) https://acoustics.entel.hu/fazekas/  (utolsó megtekintés: 2020.04.26.)

HAMMERER, Franz (2017): Az iskolai terekről másképp. in: A tanulás helyei: iskolaépítészet. Szerk.: Sárkány Péter, Tamáska Máté. Martin Opitz Kiadó

PUJOL, S. – LEVAIN, J. P. – HOUOT, H. – PETIT, R. – BERTHILLIER, M. – DEFRANCE, J. – LARDIES, J. – MASSELOT, C. – MAUNY, F. (2014): Association between ambient noise exposure and school performance of children living in an urban area: a cross-sectional population-based study. Journal of Urban Health (91) 2: 256–271.