Épített környezeti nevelés

Budapesten és a többi nagyvárosban is egyre több az olyan köztér, park és útvonal ahol, ha nem is kifejezetten törekedtek játszható terek kialakítására, de legalább egy-egy kőbuckára fel lehet mászni, vagy fogócskázni lehet a tereptárgyak között, és különböző nézőpontokból tudjuk megfigyelni az épített környezetünket. A gyermekek szabad játékával kapcsolatos megfigyelések alapján tudjuk, hogy egy tér bárhol, és bármely időpontban játéktérré alakulhat és a gyerekek tértől és időtől függetlenül játszani kezdenek, amint a körülmények adottak hozzá. A Gyermek és város című cikksorozatban a KultúrAktív Egyesület erre az alapvető gyermeki viselkedésformára építve tizenöt, többségében városi helyszínt mutat be, egyéni megközelítésben, nem kizárólag az építész, hanem a gyerekek szemszögéből is ránézve a helyekre. A cikksorozat 15 egységének mindegyike két részből épül fel. Egy, a helyszíneket különböző megközelítésekben bemutató cikkből és a hozzá kapcsolódó sétalapból . A cél az volt, hogy

A ti osztálytermeteknek milyen a hangulata? Jó bejárni? Szünetben is jól érzitek magatokat benne? Öröm bent tanulni? Néha apró Néha apró változtatások csodát tesznek a környezetünkkel, és nem is kell hozzájuk sok pénz, csak elhatározás, jó ötletek és egy közösség, egy csapat. Belevágnátok?  Ez a sétalap segít nektek abban, hogy közösen kellemesebbé tegyétek az osztálytermeteket. A sétalapot a képre kattintva tölthetitek le: 

A város középpontjában húzódó, az Erzsébet-híd pesti hídfőjét körülölelő Március 15. tér idén éppen egy évtizede éve újult meg. 2010 körül a „Budapest szíve” és a „Belváros főutcája” programok keretében a rendszerváltás óta nem látott léptékben és mértékben alakították át a pesti centrum köztérhálózatának fontosabb tengelyeit és pontjait. A projekt több ütemben valósult meg, ugyanakkor a tervezés hálózatos jellege előrelépést jelentett a korábbi szigetszerű rehabilitáció patchwork-jellegéhez képest. A cél ezeknél a projekteknél az „élhető város” azóta is konszenzuális jelszava jegyében a városi tér gyalogosbarát és élményorientált átalakítása volt. Utóbbi szempontok alapján szabták át Pest városmagjának az államszocializmus technokrata és gépjárműközpontú modernizációs beruházásai óta érintetlen térszerkezetét és közlekedési hálózatát. A főutca-projekt egyik szatelitjeként valósult meg a Március 15-e tér is. A fejlesztés addig egymással kevésbé egyértelmű összefonódásban lévő utcák, te

Kevés fogalom tartozik jobban össze. Gyereket azért szólítunk a világra, mert bízunk a jövőben, hiszünk a folytatásban, és jó kezekben szeretnénk azt tudni. Két-három évtizeden keresztül – de valójában szülőként életünk végéig – azon fáradozunk, hogy átadjuk mindazt, amit mi annak idején megtanultunk, megtapasztaltunk; hogy felkészítsük gyermekeinket arra az időre, amikor mi már nem leszünk mellettük. Egyszerre felemelő és eleve kudarcra ítélt próbálkozás. Előbb-utóbb minden generáció kénytelen szembesülni azzal, hogy utódainak már nem csak a válaszait, de a kérdéseit sem érti. Azt állítják, ez fokozottan igaz a mai, felgyorsult világban – én úgy sejtem, hogy mindig is így volt. A fizikai körülmények folytonos változásban vannak, és minden új nemzedéknek egy új világban kell boldogulnia. Az oktatás, nevelés célja nem lehet és nem is volt soha más, mint hogy erre felkészítse a még serdületlen ifjakat. A szükséges tudás és ismeretek koronként eltérőek, ahogy a tudás átadásának módszerei

  A Varázshegy a Budapesti Állatkert különleges része: nem valódi, hanem műszikla, amelyen állatok élnek, a hegy belsejében pedig kiállítótér található. A Nagysziklát 1902–12 között építették, a rekonstrukciója 2012-ben, a Kis Péter Atelier tervei alapján készült el, ekkor alakították ki a belső tereket. Álljátok ki a próbákat, amelyek a sétalapon szerepelnek, és hódítsátok meg a Varázshegyet! A sétalapot összeállította: Guba Anna, Borsos Levente, Rozgonyi Sarolta A sétalapot a képre kattintva tölthetitek le: