A gyermekek szabad játékával kapcsolatos megfigyelések alapján tudjuk, hogy egy tér bárhol, és bármely időpontban játéktérré alakulhat és a gyerekek tértől és időtől függetlenül játszani kezdenek, amint a körülmények adottak hozzá. A Gyermek és város című cikksorozatban a KultúrAktív Egyesület erre az alapvető gyermeki viselkedésformára építve tizenöt, többségében városi helyszínt mutat be, egyéni megközelítésben, nem kizárólag az építész, hanem a gyerekek szemszögéből is ránézve a helyekre.
A cikksorozat 15 egységének mindegyike két részből épül fel. Egy, a helyszíneket különböző megközelítésekben bemutató cikkből és a hozzá kapcsolódó sétalapból. A cél az volt, hogy a helyszínek építészeti bemutatásán túl ezekhez a terekhez igazodóan olyan vizsgálódási, megfigyelési módokat találjanak, amelyek a gyerekek számára játékosan, a szabad mozgás és gondolkodás lehetőségét meghagyva adnak lehetőséget és szempontokat az adott terek bejárására, a helyszíneken való időtöltésre, illetve játékos tanulásra, információszerzésre is.
A cikkekből megláthatjuk, hogy hogyan teheti szimplán a nyitottság és maga a megfigyelés módja érdekessé a gyerekek számára azokat tereket is, amikben elsőre talán nem nyilvánvaló, hogy különösebb látnivaló vagy játszanivaló található.
Az egyes helyszínekről szóló írások megvizsgálják a helyek felépítésének sajátosságait, és lehetőséget adnak a szakmabelieknek, hogy különböző helyszíneken hasonlítsák össze, vajon egy tér kialakításakor meglévő szándékok hogyan tudtak megvalósulni a kivitelezés során, de a laikus olvasónak is új szempontokat adnak egy-egy hely megfigyeléséhez.
Ezekből néhány példát emelnék ki ízelítőiül: A Gyermek és intézmény cikkből megtudhatjuk, hogy a legújabb nézeteknek megfelelően most már az óvodákban javasolt a letisztult terek, harmonikus formák és színvilág használata, nem feltétlenül a minél több inger, szín és forma megjelenítése a cél. A Győri Mobilis tudományos játékteréről szóló írásban az infokommunikációs és digitális eszközök oktatásban való felhasználási lehetőségeiről olvashatunk, egy konkrét példán is bemutatva. A Gyermek és hely cikkben pedig olvashatunk a placemaking „helykészítés” folyamatáról, amikor egy adott, már meglévő, általában eredetileg nem túl barátságos térből közösségi összefogással olyan teret alakítanak ki, ami egy kisebb vagy nagyobb közösség számára szívesen látogatott hellyé teszi azt.
Ezek a példák a konkrét helyek bemutatásán túl a helyhez és térhez való hozzáállást is tükröznek.
A helyszínekhez kapcsolódó sétalapok a helyek játékos megfigyelésének adnak irányt és konkrét szempontokat, illetve arra inspirálják a használóikat, hogy a gyakorlatokat akár más helyszíneken, azokra adaptálva is kipróbálják.
Ha gyerekcsoporttal szeretnénk majd bejárni a helyszíneket, akkor is érdemes a cikkekből tájékozódnunk, hiszen sok olyan információt tudhatunk meg a helyekről, ami nem feltétlenül látszik elsőre, illetve ami új szempontokat adhat a megfigyeléshez és segítheti a csoport vezetőjét, hogy a sétalapokat minél jobban tudja hasznosítani. Amennyiben nem készülünk térbejárásra, a cikkeket önálló írásokként is olvashatjuk.
A sétalapok a következő helyszíneket mutatják be – amelyekhez egyben kapcsolódnak a bemutatás szempontjai is. Narancssárga betűvel vannak kiemelve azok a helyek, amelyeknek sétalapjai a helyszín bemutatásán és megfigyelésén túl általánosan, bármely helyszínen végezehető játékos gyakorlatokat tartalmaznak.
Nézzük meg a Kultúraktív által bejárt tereket a játékos pedagógia eszköztárának használhatósága szempontjából. Hogyan támogatják a különböző szempontokkal és a sétalapokkal az egyszerű, mindennapi helyszíneken a gyerekeket és kísérőiket a játékos információszerzésben és a szabad játékában.
A következő felosztásban azt mutatom be, hogy a különböző területeket érintő gyakorlatok – amik akár pedagógia célokat is szolgálhatnak –, hogyan jelennek meg az egyes sétalapokon. Ezen szempontokból is lehet szemezgetni egy-egy sétához.
A gondosan összeállított sétalapok számos készségfejlesztő gyakorlatot és elsajátítható ismeretanyagot sorakoztatnak fel, figyelmet fordítva arra, hogy a fókusz a közös tevékenységen, a játékosságon legyen, és sok helyen ösztönzik a gyerekeket az érzelmeik megjelenítésére és kifejezésére is, mindezekkel közvetetten fejlesztve a gyerekek érzelmi intelligenciáját.
Amennyiben pedagógusként egy-egy területre, készségre szeretnénk fókuszálni, segítségül hívhatjuk az alábbi csoportosítást. Itt csak a hangsúlyosabban megjelenő szempontokat emelem ki, ezeken kívül még rengeteg kisebb témakör előkerül
A sétalapok csoportosítása korosztály szerint:
Ha adott életkorú gyerekcsoporttal, osztállyal szeretnénk bejárni a helyszíneket, választhatunk ennek megfelelően. A sétalapok használata készítőik szerint a következő korcsoportok számára ajánlott.
Ha adott életkorú gyerekcsoporttal, osztállyal szeretnénk bejárni a helyszíneket, választhatunk ennek megfelelően. A sétalapok használata készítőik szerint a következő korcsoportok számára ajánlott.
Választhatunk sétalapot aszerint is, hogy melyik helyszínt tudjuk legkönnyebben megközelíteni. Ehhez adnak segítséget az alábbi térképek
A cikkekben bemutaott helyszínek az ország területén:
Egy pedagógus, vagy túravezető segítségével akár az összes gyakorlaton végigmehet egy csapat sétalaponként, de ha kevesebb az időnk, kisebb gyerekekkel vagyunk, vagy úgy látjuk, hogy a hosszú ideig tartó koncentráció nehéz lehet számukra, lehetséges az is, hogy kisebb csapatokra osztjuk őket és csak néhány megfigyelést végez el minden csapat, aminek az eredményét utána körbe ülve, vagy más módon megosztják egymással. Vagy akár egy nagy lapon összegyűjtjük, hogy ki mit csinált a séta alatt. Vannak olyan gyakorlatok is, amelyek kifejezetten kisebb csoportokra lettek kitalálva.
A séták legnagyobb része a 8–12 éves korosztály számára van összeállítva, de szinte mindegyik sétalapon találhatók gyakorlatok, amik pár évvel fiatalabb, vagy idősebb gyerekekkel, esetleg egy kis átalakítással, átfogalmazással használhatók.
Biztos vagyok benne, hogy mindenki talál kedvére való témát, sétalapot és gyakorlatokat érdeklődés, helyszín, témakör, megközelíthetőség, pedagógiai cél, korcsoport szerint.
Szerző: Halász Dóra Vera, Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány
A cikk a Gyermek és Város blogsorozat keretében, az NKA támogatásával jött létre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése