Ugrás a fő tartalomra

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább? 

Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse. 

Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok

A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során. 

Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyerekeknek, mondják el, hogy ők melyik állat bőrébe bújnának, és hol laknának a legszívesebben.






Illusztrációk: Rekvényi Viola

Ezután beszéljük meg a képeket nézegetve, hogy melyik állat hogyan készíti a lakhelyét. Minden lakhely építéséhez találjunk ki közösen egy mozgásformát például a következőkre: 

gyík - követ rak 
róka - lyukat ás 
sün - falevelek alá bújik 
gólya - a csőrével fészket rak (imitálhatják a karjaikkal a hosszú csőrt) 
medve - barlangba kucorodik 
méhecske - fát rágcsál, majd abból építkezik 
hal - vízben úszik 
bagoly - odút váj 
csiga - a hátán viszi 
őzike - ágakat rendez 
nádirigó - fészket rak 



A mozgásokat többször elpróbáljuk, majd újra meghallgatjuk a verset. Amikor a gyerekek az állatok lakhelyéről hallanak a versben, akkor álljanak fel, és mutassák a megbeszélt jelet, mozgást. Változat a folytatásra: felkereshetjük az előző nap elkészített lakhelyeket, és beszélgethetünk arról, hogy azok a versből melyik állat számára felelnének meg leginkább, és mekkora méretben kellett volna elkészíteni? 

Szabó Magda: Ki hol lakik? 

Hátán tarka csíkocska, hol lakik a gyíkocska? 
Nem lakik az szobában, hanem kövek zugában, 
ki-kipislog, nézeget, lesi a szép kék eget, 
mert ha süt a napocska, napozik a gyíkocska. 

Hát a róka hol lakik? A lakása róka-lik. 
Oda búvik, ha esik, ha vadászok kergetik. 
Benn a lyukban megpihen, amikor elfárad, 
csirkehúsról mesélget három kisfiának. 

Hát a kis sün hol lakik? Falevél alatt. 
Be sötét a lakása, sosem éri nap. 
Hogyha álmos, lefekszik, van jó moha-ágya, 
álmos kis feje alatt falevél a párna. 

Hát a gólya hova fészkel? Kémény tetejére! 
Hogyha lenéz meglátja, mi fő lenn ebédre. 
Benn a házban levest esznek, meg túrós puliszkát, 
ő mást ad a két fiának: békát meg gilisztát. 

Hát a mackó hol lakik? Házát hol leled? 
Óriási kertje van: zúgó rengeteg. 
Télen, hogyha szél dudál, barlangjában szundikál, 
nyáron járja a hegyet, édes málnát szedeget. 



Hol lakik a méhecske? Háza be fura! 
Nincsen annak ablaka, csak egy kapuja! 
Úgy hívják, hogy méhkaptár, nemcsak ház, de mézraktár: 
amit hord a méhecske, ott gyűlik a mézecske. 

Hol lakik a halacska? A lakása tavacska, 
tenger, folyó, kék patak, lent lakik a víz alatt. 
Vízben alszik vízben kel, vízi nótát énekel, 
vízből van a párnája, buborék a labdája. 

Hát a bagoly lakása? Egy vén tölgyfa odvába’. 
Ott lakik a homályba’, nincsen neki lámpája. 
Akkor indul vadászni, ha eljő az éjjel, 
nézi-nézi az erdőt, óriás szemével. 

Hát a csiga hol lakik? Hátán a lakása, 
ha elindul sétálni, vele megy a háza. 
Kövön- földön gyalogol, fűszál a hintája, 
tapogatja az utat két kis szarvacskája! 

Az őzike merre él? Vajon hol lakik? 
Ágyát erdő közepén pázsitból vetik. 
Ha a tisztáson suhan, szél sem ér nyomába, 
Bársony füvön illan át barna kis patája. 

Hát a nádirigónak merre van a háza? 
Sűrű nádas rejtekén fészek a lakása. 
Hogyha szél fú, leng a nád, susog a sás nótát, 
s mint bölcsőben, rengenek a rigófiókák.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan