Ugrás a fő tartalomra

Gondolatok Bálint Imre tollából

„A környezetünk hatással van ránk.” Ennek az örökérvényű mondatnak a terjesztésén dolgozik folyamatosan Bálint Imre DLA, Ybl Miklós-díjas építész is, akit a magyarországi épített környezeti nevelés egyik úttörőjének is nevezhetünk. Most áldozatos munkájáról és annak továbbviteléről osztott meg velünk néhány gondolatot: miért fontos épített környezeti neveléssel foglalkozni, hogyan alakul a jövője itt Magyarországon és milyen szerepe van ebben a Magyar Építész Kamarának. 


Az emberré válás folyamata során alakult ki épített környezetünk. A barlang, a kunyhó, a vályogház, a kőház mind-mind az ember lakhelyéül, menhelyéül szolgáltak. 

Az idő múlásával fejlődő műszaki, gazdasági háttér új technikák, technológiák használatát tette lehetővé. Kialakultak a települések, az utcák, a terek, a középületek. Évszázadok hosszú során át a kor és a hely szellemét sugárzó környezet épült fel. Gondoljunk a régi kínai, egyiptomi, görög, római kultúrára, melyek alapjait képezik az újkori építészetnek. 

A környezet - amiben felnövünk és élünk - direkt és indirekt módon befolyásolja életérzésünket és hangulatunkat. 

Mindezeket előbocsájtva tudomásul kell vennünk, hogy a környezeti nevelés, a vizuális kultúra hallatlanul fontos eleme létünknek. Ezért igen fontos, hogy már gyermekkortól a felnövekvő nemzedékek olyan nevelésben részesüljenek, ami irányítja szemüket az őket körülvevő értékekre. 

Napjainkban sajnos ez az oktatásforma még nem terjedt el, de jónéhányan azon vagyunk, hogy pozitív irányban változzék. 

A Magyar Építész Kamara célkitűzései között a változás indikálása szerepel. Ennek érdekében országunk több megyéjében szakemberek bevonásával óvodai programokat szerveztünk, a Főváros XIII. kerületében óvodapedagógusok részesültek a vizuális kultúra terjesztésével kapcsolatos továbbképzésben. 

Mindkét eseménysorozat a kultúrAktív Egyesület és a Gyik Műhely hozzáértő, elkötelezett tagjainak közreműködésével zajlott le, hozzáteszem sikerrel. Mindez azért fontos, mert a vizuális kultúra hazánk társadalmának tudatában nagyon alacsony szinten van jelen. Ennek javítása érdekében a pedagógusok oktatása során is sort kellene keríteni a vizuális kultúra megjelenítésére és el kell érni annak befogadását. 

Ha ez megtörténik, oktatásunkon és értékrendünkön keresztül direkt és indirekt módon juttatjuk majd el az új generációnak mindazt, ami jelenleg hiányzik a társadalmi kultúránkból. A feladat hallatlanul fontos és igen nehéz.,. De ha nem kezdünk hozzá hittel és szívósan, akkor minden marad a régiben, amiért viszont mi kell, hogy felelősséget vállaljunk. Tehát folyatnunk kell a megkezdett munkát minél nagyobb társadalmi körben, melynek eredménye évtizedek múlva lesz érezhető.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan