Ugrás a fő tartalomra

Alakítsd a városod!

A diákok idejük egy jelentős részét városi terekben töltik. Használják, és a hétköznapi tevékenységeikkel alakítják is azokat, a városi terekhez kapcsolódó ismeretek, kompetenciák mégsem kapnak helyet az iskolai oktatásban. A fiatalok a hétköznapi környezetüket ezért legtöbbször adottságként fogják fel, kevéssé reflektálnak rá, a közterek alakításában pedig nem érzik magukat kompetensnek. Ezen kívánt változtatni az „Alakítsd a városod!” projekt. 


Pécsett, egy városszéli általános iskolában izgatottan rajzolnak és magyaráznak a gyerekek.  A hírhedt Hősök tere környékén nincs focipálya, nincs olyan szabad terület, ahol délutánonként játszhatnának - panaszolják. A legtöbb időt a György-akna bejáratánál található „kutyapályán” töltik, ahol hetente kétszer kutyaidomítás folyik, egyébként pedig üresen áll. A pálya borzalmas állapotban van, a problémákat egymás szavába vágva sorolják a gyerekek. A füves terület nincs elkerítve, csupán egy rendőrségi szalagkerítés jelzi a határait. A pálya szélén egy nagy lyuk tátong, amit a helyiek szemétlerakónak használnak. Csakúgy, mint a pálya másik szélén található romos épületet, amihez sárból döngölt lépcső vezet. Most azonban lelkesen gondolkodnak azon, hogyan lehetne ezt a helyet kellemesebbé és biztonságosabbá tenni. A tervük főként praktikus fejlesztéseket tartalmaz. Először betömnék a lyukat és virágokat ültetnének rá, majd rendbe hoznák a lépcsőt, felújítanák a romos épületet, és„igazi” kerítéssel vennék körbe a pályát. Még focikaput is készítenének.


A pécsi Pollack Mihály Szakközépiskola diákjai is lázasan terveznek: az alagút tetején alakítanának ki egy romantikus találkozóhelyet. Innen a legszebb kilátás, főleg naplementekor, amikor a székesegyház tornyai elmerülnek a vöröses fényben. Az alagút a várfal és a Kálvária domb között helyezkedik el, kelet felől széles lépcső vezet a kálváriához, innen lehet feljutni az alagút bokrokkal benőtt tetejére. Régóta titkos találkozóhelye ez a fiataloknak, itt általában zavartalanul romantikázhatnak. Mi lenne, ha kiépítenénk itt egy „igazi” találkozóhelyet? – tették fel a kérdést a középiskolások. Most olyan körülményes feljutni, veszélyes, hogy nincs korlát, nincs is hová leülni, rendezetlen a növényzet, a burjánzó fügefa pedig a kilátást is eltakarja. Egypáran közbevágtak: ha kiépítik az alagút tetejét, akkor mindenki oda jár majd, és vége a zavartalan romantikázásnak. Vajon meg lehet úgy oldani a felújítást, hogy barátságosabb hellyé váljon, de ne veszítse el az informális jellegét? A vita közben lelkesen tervezték a diákok, hogyan lehetne kisebb beavatkozásokkal kellemesebbé tenni ezt a helyszínt. Az alagút hátsó, keleti oldalán döngölt lépcsőt alakítanának ki, megnyesnék a bokrokat és a fákat, padokat helyeznének el és korlátot helyeznének ki a terület szélére, hogy biztonságos legyen.


Hasonlóan izgatott tervezés folyt 6 pécsi iskolában, összesen 180 diák gondolkodott azon, hogy miként tudnánk önerőből jobb hellyé tenni a városukat. Az inspirációt a ParticiPécs játék adta. A ParticiPécs társasjátékkal játszva a diákok különböző cselekvési mintákat ismerhettek meg, és a játék biztonságos keretein belül kipróbálhatták, hogyan alakíthatják át kis léptékű beavatkozásokkal a várost. Ezután ők maguk terveztek köztéri beavatkozást egy általuk választott helyszínre.


A diákok a társasjátékban kipróbálhatták, hogyan lehet aktívan formálni a városi környezet, hogy aztán a játékon túlmutató, a valós városi terekhez kapcsolódó ötleteket fogalmazzanak meg. A diákok ötleteit a Pécsi Civilek Házában rendezett kiállításon láthatta a közönség. A szakmai zsűri, Csaba Ders, főépítész, Horváth András, Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke és Gyergyák János, a PTE PMMIK, Urbanisztika Tanszék adjunktusa, összesen hét ötletet választott ki, aminek a megvalósításában támogatják a fiatalokat. A játékról és a foglalkozásokról részletesebben az Építészfórumon olvashattok.


Foglalkozásvezetők: Tóth Eszter, Tóthné Pfaff Éva
Önkéntes játékvezetők: Borbás Renáta, Borbás Réka, Divéki Lili, Gál Bence, Gyergyák János, Mózes Anett, Plutzer Anikó
Látványtervek: Borbás Renáta, Borbás Réka,
Installáció: Zilahi Péter
Szöveg: Tóth Eszter
ParticiPécs játékfejlesztők: Garamvölgyi Róbert, Gyergyák János, Herner Ákos, Ignácz Dávid, Katona Réka, Nagy Csilla, Németh Réka, Orcsik Dávid, Plutzer Anikó, Schillinger Laura, Tóth Eszter
ParticiPécs grafika: Sirály Dóri
Fotó: Hegyi Júlia Lili

Az Alakítsd a városod! program Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával valósult meg, „Városi civil pályázat 2015” keretében.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...