Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Köztér és magántér

Idén az 'Épített környezeti nevelés' című könyvünk köztér tematikájú módszertani feladatait osztjuk meg veletek, melyek a köztérrel kapcsolatos fogalmakra és jelenségekre fognak fókuszálni. Az első ezek közül olyan kérdéseket feszeget, mint hogy mi a különbség a magán és a köztér között, vagy hogy mit szabad csinálni és mit nem a közterületen. A foglalkozás során irányított beszélgetéssel és drámajátékkal segítjük megfogalmazni, melyek az együttélés szabályai a különböző tértípusokban.

Hol vagyunk?


Téma: a közterek és a magánterek jellemzése és használata
A témával kapcsolatos tartalmak: a köztér és a magántér fogalma

Kompetenciák:
  • a közterek és a magánterek megkülönböztetése
  • a köz- és magánterekben elfogadott magatartás- és tevékenységformák ismerete
  • történetek elbeszélése drámajátékkal

Módszerek: irányított beszélgetés, ötletgyűjtés, drámajáték

Feladat: A foglalkozásvezető kezdeményezzen irányított beszélgetést a gyerekekkel. Mi a különbség a közterek és a magánterek között? A gyerekek soroljanak fel különböző tértípusokat, és rendeljék ezeket közösen hozzá az egyik vagy a másik kategóriához (pl. játszótér, utca, park, tér, illetve lakóház). Az összegyűjtött helyszíneket jegyezzék fel egy-egy kis kártyára.
Ezután vitassák meg, hogy mi a különbség a köztér és a magántér között. Milyen tevékenységeket végzünk a különböző helyeken? Mit szabad és mit nem szabad csinálni a köztereken? Egy nagyméretű papírra jegyezzék fel a tér-kategóriákat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységi formákat.


A gyerekek 3-4 fős kis csoportokban húzzanak egy-egy kis kártyát. A nagyméretű papírra feljegyzett tevékenységformák alapján találjanak ki egy rövid történetet, ami a kártyán lévő helyszínhez kötődik. A csoportok külön-külön adják elő a történetet, a többiek pedig találják ki, hogy melyik helyszínen játszódik. Ezután beszéljék meg közösen, hogy a bemutatott történetek cselekménye valóban végbe mehet-e az adott helyszínen, a szereplők az elfogadott magatartásformáknak megfelelően viselkedtek-e.

Életkor: 8 éves kortól
Időtartam: 60 perc
Anyagszükséglet: kártyák, papír, ceruza

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer