Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Utca, tér, park

Az odafigyelés fontos része a proaktív magatartásnak. Ebben a feladatban a gyerekek gyakorlatot szerezhetnek környezetük értékelő elemzésében és részletes megfigyelésében. A vizsgálódás során megfigyelik, hogy megfelelőképpen működik-e az adott közterület, majd javaslatokat tesznek azok használhatóbbá és élhetőbbé tételére. 


Lesben


Téma: a köztérhasználati szokások megfigyelése és elemzése 
A témával kapcsolatos tartalmak: köztérhasználat szabályai, közterek minőségét meghatározó tényezők ismerete

Kompetenciák:  
  • megfigyelőképesség 
  • köztérhasználat különböző formáinak ismerete, elemzése és alkalmazása
  • a köztérhasználattal kapcsolatos problémák felismerése és megoldási javaslatok kidolgozása 

Módszerek: megfigyelés, rajz, drámajáték, építés

Feladat: A gyerekek három csoportra osztva vizsgáljanak meg egy utcát, egy teret és egy parkot a köztér használatának szempontjából. Minden csoport töltsön fél órát a kiválasztott helyszínen és készítsen leltárt az ott található elemekről (padok, kukák, ösvények, asztalok, szobrok, kirakatok, stb.). Jegyezzenek fel 5-6 dolgot, amit az adott helyszínen találnak. Ezután figyeljék meg, hogyan használják ezeket az emberek.


Segítségképpen a foglalkozásvezető osszon szét feladatlapokat a csapatok között az alábbi kérdésekkel: Milyen köztéri elemeket találtatok? Mi ezeknek a rendeltetése? Mit használnak, mit nem használnak az emberek? Mit használnak rendeltetésszerűen? Mit használnak a rendeltetésével ellentétesen? Mennyi időt töltenek az emberek az adott helyszínen? Láthatóan szívesen időznek ott, vagy inkább csak áthaladásra használják? Mi az, ami rögtön feltűnt nektek a teret használó emberekkel kapcsolatban? Kapcsolatba lépnek az emberek egymással? Ha igen, hogyan? A különböző korosztályok egyformán, vagy különbözőképpen használják az adott teret? A téren található dolgok közül mi segíti, és mi akadályozza a kapcsolatteremtést? Hogyan értékelitek összességében a helyszínt a térhasználat szempontjából? 
Miután a csapatok megvizsgálták a helyszíneket a különböző szempontok szerint, dolgozzanak ki stratégiát arra, hogyan tudnák azt élhetőbbé, használhatóbbá varázsolni. Milyen problémákat fedeztek fel a megfigyelés alatt és mivel lehetne ezeken változtatni? A beavatkozás lehet egy új utcabútor elhelyezése, valamilyen tevékenységforma bevezetése, vagy már meglévő elemek átalakítása. Az ötletet rajzolják le, modellezzék meg, vagy egy rövid performansz keretében adják elő a helyszínen a társaiknak.

Forrás: doctordisruption.com


Életkor: 12 éves kortól
Időtartam: 90 perc
Anyagszükséglet: feladatlapok a megadott kérdésekkel, papír, színes ceruza, dobozok, ragasztószalagok az építkezéshez

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer