Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Közösségi terek

A közösségi kertek egyre népszerűbbek. Hogyan tehetjük vonzóbbá a gyerekek számára közösségi kerteket, mire jó a közösségi tér és mire használjuk őket? A következő módszertani feladatunk erről szól.


Veteményes


Téma: közösségi terek és kertek kialakítása
A témával kapcsolatos tartalmak: a közösségi terek típusai és jellemzői, a közösségi kertek fogalma

Kompetenciák:
  • a terek közösségteremtő erejének felismerése
  • közösségi tér kialakítása
  • környezettudatos szemlélet
  • önellátás és tudatos fogyasztás
Módszerek: ötletgyűjtés, helyszínek bejárása, térátalakítás, bemutató

Feladat: A gyerekek a foglalkozás kezdetén gyűjtsenek példákat a közösségi terekre. A foglalkozásvezető segítse irányított kérdésekkel a fogalom tisztázását. Hol folytatnak közösségi tevékenységet? Hol tudnak a barátaikkal találkozni? Hol játszanak velük? Az elhangzott ötleteket csoportosítsuk külső (parkok, játszóterek, padok, közösségi kertek) és belső terek (pl. az iskola aulája, művelődési ház, cserkészház, stb.) szerint.
Ezután keressünk fel közeli közösségi tereket (amennyiben lehetséges, közösségi kerteket is) és figyeljük meg, hogy mi jellemzi ezeket, milyen tevékenységeket folytatnak itt az emberek. A gyerekek vitassák meg egymással, hogy ők milyen közösségi tereket használnak, és hogyan értékelik ezeket. Mit nyújtanak nekik ezek a terek a hétköznapokban? Milyen lenne az élet a közösségi terek nélkül?


A következő foglalkozáson a csoport alakítson ki egy saját közösségi teret, egy veteményes kertet az iskola vagy a foglalkozást lebonyolító szervezet területén, vagy egy ezekhez közel eső közterületen. Ez utóbbi esetben az engedélyeket előzetesen biztosítani kell. A vetőmagot ültessék a gyerekek előre megvásárolt, vagy saját készítésű növényládákba. A vetőmagokat, palántákat osszuk fel a gyerekek között. Mindenki készüljön fel egy-egy zöldség, gyümölcs vagy fűszernövény tulajdonságaiból. Milyen gyakran kell öntözni? Mikor hoz termést? Milyen ételeket lehet belőle készíteni? A növényládákba helyezzenek saját készítésű címkéket a növények nevével és rajzával. Végül locsolják meg az elültetett növényeket és takarítsák fel a helyszínt. Ezután mutassák be a szülőknek a közösségi kertet.


Megjegyzés: A közösségi kertek célja egyfelől a közös termesztés, az önellátásra és tudatos fogyasztásra való ösztönzés, másfelől legalább ennyire fontos cél a közösség fejlesztése. Ezért a veteményes kialakítása és művelése hosszú távon nyújt alapot a foglalkozásokhoz. A gyerekek találkozzanak rendszeresen és gondozzák együtt a növényeket. Emellett a kert egyéb foglalkozásoknak, játékoknak is nyújtson helyszínt. A növények fejlődéséről, a kerti munkáról a gyerekek vezessenek közös naplót. A termények learatása óriási sikerélményt jelent, ebből az alkalomból szervezzünk kisebb ünnepséget és közös főzést a csoporttal.

Életkor: 12 éves kortól
Időtartam: 4 x 180 perc + a kert gondozása hosszú távon
Anyagszükséglet: növényládák, föld, vetőmag, gumikesztyű, talajlazító, címke, színes ceruza, papír, locsolókanna

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...