Ugrás a fő tartalomra

Épület - Tér és tömeg

Húsvét alkalmából egy újabb játékos építészeti feladatot osztunk meg veletek! A 'Tömegmodell' feladat során a gyerekek számukra ismerős, érdekes formájú épületeket dolgoznak fel: bejárják, megmérik, lerajzolják és megépítik dobozokból. A cél a tömegérzékelés és a tömegalkotás fejlesztése - és természetesen az, hogy a gyerekek élvezzék a feladatot és felkeltsük az érdeklődésüket az építészet iránt! További módszertani példákat az 'Épített környezeti nevelés' c. kiadványunkban találtok.



Tömegmodell


Téma: Épületek alaprajzának és tömegének ábrázolása
A témával kapcsolatos tartalmak: Az építészeti tér és tömeg fogalma

Kompetenciák:  
  • épületek alaprajzának ábrázolása és olvasása 
  • épülettömegek érzékelése és ábrázolása
  • tömegalakítás előre gyártott elemekből 
  • távolságok mérése, méretarányok érzékelése

Módszerek: mérés, rajzolás, építés

Feladat: A feladathoz válasszunk ki egy helyi épületet, amely egyfelől könnyen megközelíthető és körbejárható, másrészt változatos, összetett formával és tömeggel rendelkezik. Jó példa lehet a helyi templom, a városháza vagy akár az iskola. A gyerekek járják körbe kisebb, 3-4 fős csoportokban a kiválasztott épületet és közben jegyezzék fel a fontosabb részleteket és jellegzetességeket illetve az épület lényeges méreteit. Mértékegységként használják a saját testük méreteit (lépés, karnyújtás). Ezek alapján még a helyszínen rajzolják le az épület alaprajzát egy kartonlapra, majd a helyszínen készítsék el az épület arányos tömegmodelljét dobozokból, bejelölve rajta a legfontosabb építészeti elemeket. Végül a csoportok nézzék meg egymás tömegmodelljeit és vitassák meg a különbségeket. 

Életkor: 8 éves kortól
Időtartam: 45 perc
Anyagszükséglet: papír, ceruza, kartonok, különböző méretű dobozok, olló, ragasztó



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan