Ugrás a fő tartalomra

Safecity a Vécseyben- középiskolai mintaprojekt 1. rész


A kollégiumi nevelés programjában a bűnmegelőzés fontos témakörként jelenik meg. A biztonságos környezet egy jó kollégiumi közeghez elengedhetetlen. Az építészeti bűnmegelőzés ennek ellenére még olyan módszer, amely nem került be a középiskolai nevelés eszköztárába Magyarországon. A Safecity programközépiskolai mintaprojektje ennek kezdeményezésére tesz kísérletet.

A Vécsey János Középiskolai Leánykollégiummal való együttműködés eredményeképpen 10 alkalommal, 10 különböző módszerrel dolgoztunk a kollégium diákjaival és a nevelőtestülettel közösen azért, hogy biztonságosabb és élhetőbb tereket hozzunk létre. A kollégium építészetileg, illetve az építészeti bűnmegelőzés szempontjait tekintve is különleges intézmény. Egyszerre iskola, a nevelés színtere és élettér, lakóhely a diákok számára. A publikus, közösségi terekről a legintimebb funkciókig minden megtalálható benne. Kifejezetten izgalmas téma a tulajdonviszony kérdése a kollégiumban, főként a többágyas szobákban, ahol privát szférájukban is osztoznak - például a közös asztalon - a lányok. A közösségben való létezés a kollégiumi nevelés talán legfontosabb tanítanivalója. A nevelőtanárok valahol a szülő és a tanár között félúton helyezkednek el. Éppen ezért az identitás, a hovatartozás, a közösségfejlesztés és a felelősségvállalás kérdése kiemelt figyelmet kapott a Safecity programjaiban is. A kemény iskolai terhelés után a kollégiumok kizárólag az élménypedagógia eszközeit használhatják sikeresen. Persze vannak itt is kötelező programok, de főkent kiscsoportos, műhely jellegű foglalkozások segítségével tágítják a nevelők a gyerekek érdeklődését, egyengetik útjukat. A Safecity csapata a nevelőkkel és a diákönkormányzattal közösen állította össze a programokat és törekedett arra, hogy a lehető legjobban szolgálja a fenti szempontokat. Emellett fontos cél volt az is, hogy a mintaprojekt utat mutasson és az innovatív foglalkozások bármilyen más nevelő, illetve oktatóintézmény számára könnyen átvehetők és alkalmazhatók legyenek Magyarországon.


A foglalkozások során az építészeti bűnmegelőzéshez kapcsolódó témákat jártuk körül különböző élménypedagógiai módszerek, akciók, játékok alkalmazásán keresztül. A kultúrAktív Egyesület hármas szempontrendszerét a foglalkozássorozat felépítésekor, kidolgozásakor is szem előtt tartottuk: megismerés, megértés, részvétel. Így a Safecity középiskolai mintaprojektje során kidolgozott és megvalósított foglalkozások, akciók, játékok is e három tematikai csoportba sorolhatók.

Megismerés

Az első csoportba a térérzékeléssel, észleléssel kapcsolatos foglalkozások tartoznak. A játék nagyszerű módszer arra, hogy új dolgokat próbáljunk ki, ismeretlen szituációkba kerüljünk, kimozduljunk a komfort zónánkból. A játék erejét felhasználva izgalmas, újszerű helyzetekbe kerülnek a gyerekek, illetve rákényszerülnek a környezetük alaposabb megfigyelésére. Persze valódi kényszerről legkevésbé sem beszélhetünk, hiszen a játék öröme és élménye mozgatja a diákokat. Izgalom, szokatlanság és megfigyelés a három kulcsszó. Ide kapcsolódó foglalkozások: Fantom Terek, Szalag-teszt, Városi szuperhős.

 

Megértés

A második csoportba tartoznak azok a foglalkozások, melyek hatására a gyerekek elkezdenek kritikusan gondolkodni olyan dolgokról, mint a szubjektív biztonságérzetük, a közösség identitása vagy akár a nők elleni erőszak és a tér kapcsolata. Ezeknél a foglalkozásoknál kiemelten figyelmet kap az utóélet, vagyis nagyon fontos, hogy legyen lehetőség tovább beszélgetni a témáról a nevelőkkel, tanárokkal az intézményben. Jellemző, hogy drámás és alkotóművészeti eszközöket alkalmaztunk, hiszen itt az a cél, hogy kizökkentsük a diákokat, illetve elérjük, hogy megnyíljanak egy-egy témában. Új nézőpontokat keressünk közösen, az egyén, az érzelmek és az alkotás van fókuszban. Ide kapcsolódó foglalkozások: „Neked mit jelent a Vécsey?” című pályázat, Minden út a Vécsey-be vezet 1 és 2, Vitaszínház, Storytelling.


Részvétel

A harmadik csoport a közösségben való gondolkodásról és a részvételről szól. A foglalkozások célja a valódi fizikai átalakítás, a tényleges környezetalakítás. Hangsúlyos a demokratikus döntéshozatal (hogy mindenkinek van joga és lehetősége beleszólni), hiszen csak úgy fogják a gyerekek magukénak érezni az új környezetet, ha tevékeny részesei a változás folyamatának. Közösség, kommunikáció, változás a foglalkozások kulcsszavai. Ide kapcsolódó foglalkozások: Koli-fórum, Brainstorming, Átalakítások.


A kollégiumi foglalkozások tesztelése során felmerült fejlesztési javaslatok beépítését követően a foglalkozások leírása és a lebonyolításhoz szükséges információkból összeállított kiadvány online, minden magyarországi pedagógus és nevelési-oktatási intézmény számára elérhető lesz a programsorozat honlapján.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan