Ugrás a fő tartalomra

Februári Klub - Térelmélet az iskolában Mészáros Zsuzskával

Zsuzska építész tervezőművész és vizuális nevelés és környezetkultúra tanár. Az építész főállás mellett a tanítás kezdetben csak hobbi volt, mára azonban hivatássá vált a számára.

“A tanítás azért jó, mert egyelőre a rendszer és a személyesen befektetett energia viszonya kedvezőbb, mint az építészetben: ha a felkészülést és a tantermi munkát jól csinálom, akkor a gyerekek egészen biztosan fejlődnek, és erről rögtön visszajelzést is kapok”. Ez a közvetlen kapcsolat inspirálja és hajtja Zsuzskát, hogy tanárként megismertesse a gyerekekkel a tér, az építészet és a design alapjait.
Tensegrity testek
A hagyományos iskolarendszerben megszokott 45 perces órák és a teljesítménycentrikus követelményrendszer valódi kihívás.
“Sokszor feledésbe merül, hogy nem a látványos végeredmény a fontos, hanem a kreatív folyamat, melyben a hibázás és az újrakezdés megengedett, és ahol az a fontos, hogy a gyerekek felfedezzék az alkotás örömét.” 

Szubjektív térélmények
De azért erre is van megoldás: a többszöri 45 percekre bontott feladatok, esetlegesen az óracsere. Így rajzórák keretében is lehet gyakoroltatni a nézőpontváltást, a térbeli kapcsolatok felfedezését és a tervezést. A bevált gyakorlatok között szerepel szubjektív térélmények személyes iskolatérképpé alakítása (4x45 perc); a térlátás fejlesztése tensegrity szerkezetekkel; tartószerkezet és burkolat logikájának megtapasztalása tetőszerkezet építése közben; rácsos tartók felfedezése, tervezése és építése; vagy a tanárok számára is izgalmas lézertorna.

Tetőszerkezet építés
A lézertornán a gyerekeknek tükrök segítségével kell egy lézersugarat egy kihelyezett almára irányítaniuk. Az egyszerűtől a bonyolultig három különböző nehézségű pályán haladnak a csapatok. Először alacsony tereptárgyak között haladnak, felülről megfigyelik az alaprajz és szögek kapcsolatait. Majd a szemmagasságig érő zsámoly-rendszerben és végül a függönylabirintusban megtapasztalják, hogy az alaprajz eltűnésével egyre komolyabb tervezésre, a nézőpont képzeletbeli áthelyezésére, s nem utolsósorban szorosabb együttműködésre és intenzívebb kommunikációra van szükségük, hogy eltalálják az almát.

Lézertorna
Kevés szó esik róla, de a gyerekek fejében a tantárgyi struktúra által felszeletelt világkép meglepően korán kialakul. A rajzóra a rajzról szóljon ceruzával, papírral, festékkel, az olló technika órára való, pláne ne kérdezzen a tanár irodalmi, történelmi, matematikai stb. dolgokat, az informatikai ismeretek bevetése pedig aztán tényleg fura.  A kívánatos interdiszciplináris megközelítés nagyobb teret kaphat a 45 perces tantárgyi környezeten kívül a napköziben vagy szakkörön, ott nem csak több idő jut a térbeliség tanulmányozására, de a gyerekek jobban el tudnak mélyülni a tevékenységekben és szabadabban használják a különböző tudástartalmakat és eszközöket. 

Rácsos tartók felfedezése és építése
Zsuzska ezért beindította saját design szakkörért, ahol a 16 éves gyerekeket először különböző pályázatokra készítette fel. Mára a design szakkör is átalakult. Most TérKommandó néven fut, és a csapat fő célja a kiüresedett iskolai terek közösségi célú fejlesztése.

A design szakkörösök egyik pályázati anyaga
Rendkívül izgalmas és összetett kihívás a közös téralkotás! A gyerekek közösen kutatják fel azokat a helyeket, melyeket megújítanának. A gyerekek közösen mérik fel, tervezik meg és alakítják ki a közösségi tereket. A közös akciókba pedig a kiválasztott tér szomszédságában élő osztályokat is bevonják. Így lesz a rideg folyosóból otthonos és izgalmas kuckó vagy találkozó tér. A fundraising is izgalmas kérdés. Az alacsony költségvetésű projektekhez a gyerekek animációs kisfilmet és marketing stratégiát is gyártanak, hogy megteremtsék az alapvető anyagi feltételeket..

Akcióban a TérKommandó
Zsuzska a tudását nem csak magának tartogatja. Kipróbált módszereit folyamatosan megosztja a deisgnped.com oldalon, hogy olyan eszköztár jöhessen létre, mely a 45 perces órák keretében is hatékonyan közvetíti a térrel kapcsolatos elméleteket és fejleszti a gyerekek térbeli képességeit.

Köszönjük Zsuzskának a tanulságos bemutatót és a csodaszép képeket, és sok sikert kívánunk neki az előtte álló feladatokhoz!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer