Ugrás a fő tartalomra

Nyomozás a városban

2014. június 16 – 20. között 7 gyermek részvételével ismét megrendezésre került a Pécs gyerekek könyv alapján felépített városismereti tábor. A program a kezdeti évekhez hasonlóan ezúttal is a Pécs-Normandia LIONS Club együttműködésével valósult meg. A városi nyomozást minden nap makettépítés egészítette ki, így Pécs játékos megismerése mellett a résztvevő gyermekek az ideális városukat is megalkothatták a hét folyamán.Újbudán szervezett táborunk legfőbb, rejtett célja az volt, hogy minél többet megtudjanak a résztvevő 7-12 éves gyerekek arról, ahol élünk, felnyissuk szemüket arra, mennyi érdekes tapasztalatszerzésre alkalmas városi terep van a közvetlen környezetünkben, melyet naponta érintünk anélkül, hogy felfigyelnénk rá és élnénk a beavatkozásra, továbbgondolásra kínálkozó lehetőséggel.



Az első nap délelőttjét még a tábor bázisán töltötték a gyermekek, játékos feladatokkal ismerkedtek egymással, a LIONS-házzal és egymás Pécsről alkotott elképzeléseivel. A szubjektív Pécs térképek megrajzolása után világossá vált, hogy az éppen zajló foci-világbajnokság a gyermekek épített környezethez való viszonyára is komoly ráhatással bír, hiszen a köztéri elnevezések között a C. Ronaldo utca, C. Ronaldo tér és a C. Ronaldo stadion is szerepelt. Emellett természetesen az is világossá vált, hogy mindannyiunk fejében más kép él a városról.


Még a városi térképeknél is nagyobb népszerűségnek örvendett a kincskeresés a LIONS-házban. A gyerekek kis csapatokban „kincseket” rejtettek el az épületben, majd megrajzolták az odavezető „kincses térképet”. A kincses térképek alapján kellett megkeresnie a többi csapatnak a kincset. Így a gyerekek egymást és a tábor helyszínét is alaposabban megismerhették.


Az eredetileg véletlenszerűen sorsolt csapatokat követően a közfelkiáltással megszavazott második körben már egyhangú igény mutatkozott a fiú-lány csapatokra és a trükkös kincsrejtést már a még trükkösebb térképrajzolás követte, így az amúgy kezdetben meglevő kooperatív elemek lassan kezdtek szertefoszlani. A második kört aztán a harmadik, a negyediket az ötödik kör követte, és a lehető legkülönbözőbb variációkat is a feladatba építettük a gyermekek spontán ötletelései mentén.


Az ebédet követően aztán a fiú-lány megosztottság a makettváros tervezésében is testet öltött, ahol az „atomerőművet és kommandósokat a városba” álláspont állt szemben „lovardát a városba pónilovakkal” igénnyel. (hogy melyik ötletet fogalmazták meg a fiúk és melyiket a lányok, nos talán különösebb kifejtésre nem szorul :) A makettváros körvonalait megalkotva vágtunk neki délután Uránvárosnak, ahol a lakótelepi interaktív beszélgetős sétát követően a Szilárd Leó játszótér szolgált a nap végállomásául.


Kedden a kis csapat már a belváros felé vette az irányt, Tóth Eszter a Pécs gyerekeknek című könyv szerzőjének kalauzolásával tekintettük meg a római városrészt, a Cella Septichorát és az Ókeresztény Mauzóleumot, valamint felsétáltunk a Székesegyházhoz, ahol az altemplom rejtett érdekességei mellett hazánk egyik legnagyobb templom-orgonája is megszólalt. Délután a törökfürdő romjai között kalandoztunk, a romok előtt a Pécsett már szintén történeti értékű villamossal „utaztunk”, sétánkat pedig a Jakováli Hasszán Dzsámiban folytattuk, mely tükörterme és belső tere mindenki számára sok izgalmat rejtett. A nap végére visszatérve a LIONS-házba, folytattuk, illetve érdemben elkezdtük a makettépítést, ahol ugyan konszenzus született, hogy az ideális városunknak nemcsak, hogy vízpartja lesz, de egyenesen egy szigetre fog épülni. A fő vitás kérdés (atomerőmű és kommandósok kontra lovarda és pónik) azonban továbbra is nyitva maradt... :)


A szerdai nap a még meg nem ismert vallási helyekhez barangoltunk. Bejártuk az épp felújítás alatt álló Zsinagógát, megfigyeltük a restaurátorok munkáját és megismerkedtünk az evangélikus egyházközösséggel is, ahol amellett, hogy a lelkész minden gyermeket megáldott, az udvaron levő trambulin, játszótér, és focipálya is osztatlan sikert aratott. Délután a kulturális intézményekkel ismerkedtünk.  A Vasarely múzeum megtekintése előtt a múzeum kertjében optikai játékokat próbálhattak ki a gyerekek, a múzeum után pedig az északi várfalsétány labirintusában fogócskázhattak.  Délután aztán ismét a makettezés vette át a főszerepet. A sziget homokos partja mellett mindenki megépítette saját házát, mely számos színes egyéniség és gyermeki lélek visszatükröződése volt.


Csütörtökön a Széchenyi térrel és a Városháza működésével ismerkedtek meg a gyermekek. Az év utolsó közgyűlésére is betekintettünk a karzatról, ahol a döntéshozók a város legfontosabb kérdéseit vitatták meg. Ezután a Városháza tornyára is felsétáltunk, ahol egyedi belvárosi kilátás tárult elénk, és Pécs azonnal egy új perspektívába helyeződött. A belvárosi ebédet követően a városnéző kisvonat felé vettük az irányt. Az utazás azonban, az élet rendezése és különösen a kisvonat kuplung-problémája következtében sajnos meghiúsult, így a Király utcán gyalog közelítettük meg az újjáépült Zsolnay-negyedet, ahol a Művészeti Kar zenés berkeibe tekinthettünk be. A gyermekek itt több hangszert is kipróbálhattak. Az egész negyedre kiterjedő játékos vetélkedő végpontja pedig a csokibolt ezerízű csokikóstolója volt.


A pénteki nap témája a zöld város volt, így nyakunkba vettük a Mecseket. A Misinatető 535 méterére épült TV-tornyában emelkedtünk 600 méterrel a tengerszint fölé! A busszal való felfele-menetet erdei túrás visszaereszkedés követte, közbeiktatva egy Mecseki erdei kisvasutas zakatolást. A gyermekek a túrát végül a tettyei játszótéren fejezték be. A LIONS-házba visszatérve a hét fő műve – az ideális város megépítése – a szülőknek is bemutatásra került. A városban végül sem atomerőmű nem pöfékelt, sem lovarda nem díszelgett, hiszen az időközben megépített épületek és egy viszonylag nagy kiterjedésű zöldfelületű domb a várost nélkülük is teljessé tették.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan