Ugrás a fő tartalomra

Júliusi kultúrAktív Klub

A kánikulában sem voltunk tétlenek: a júliusi klubnapon a klub jövő évi programja és a közösségi tervezés, vagyis a co-design volt a téma!



A gödöllői csapatépítésen kiderült, hogy az egyesület egyik kiemelt értéke az idén egy éves klubsorozat. A klubnapok erősségeit elemezve, kiderült, hogy a klubnapok több téren is hozzájárulnak az egyesület fejlődéséhez: nem csak személyes inspiráció forrás és közösségteremtő műhely, hanem egy olyan önképző kör, melynek az elmélet gyakorlatban való bemutatásán túl a hálózatosodásban és különböző diszciplínák bevonásában is szerepe van. Jövőre az épített környezeti nevelés fogalmára fogunk koncentrálni, és az egyesület projektjein keresztül mutatjuk majd be a TÉR és a PEDAGÓGIA fogalmához kapcsolódó különböző elméleteket, irányzatokat és módszereket! A részletes programot hamarosan a hírlevelünkben és a honlapon is olvashatjátok!


Az elméleti részben áttértünk a co-design témájára. Tóth Eszter beszélt az egyesület élőtársasait megalapozó módszer alapjairól és a ParticiPécs tervezése során szerzett tapasztalatairól. Kiderült, hogy a svédek nem csak bútor designban jeleskednek, hanem a probléma központú közösségi tervezésben: a skandináv országban nagy hagyománnyal bíró co-designban ugyanis a felhasználók már a tervezési folyamat kezdetétől részt vesznek a kreatív folyamatban.


Eszter szerint az az egyik legfontosabb, hogy a tervezés során a tervezői csapat összetétele sokszínű legyen: minél változatosabb hátterű egyének ülnek össze és gondolkodnak közösen, annál több társadalmi szempontot tudnak beépíteni a tervezésbe. A ParticiPécs esetében például a fiatal iskolás lányok és fiúk a város különböző kerületeiből érkeztek és különböző gazdasági, társadalmi és térbeli berendezkedési formákat képviseltek. A felnőttek közül pedig a városfejlesztés folyamatát átlátó szakemberek, döntéshozók és laikusok is csatlakoztak.


Érdemes arra is figyelni, hogy a résztvevők különböző háttere feszültséget okozhat a tervezési folyamat során, ezért kiemelten fontos a facilitátor szerepe, aki a folyamat koordinálásáért felelős, és a résztvevők közötti hierarchikus és tudásbeli különbségek kiegyenlítésével foglalkozik (főnök-beosztott, fiatal-idős, tapasztalt-tapasztalatlan, szakmabeli-laikus, stb). A ParticiPécs tervezése alatt két személy osztozott a facilitátor szerepen: Eszter foglalkozott a szakmai tartalommal, míg Katona Réka a csapatharmonizációs módszerek kidolgozását vállalta.


A résztvevők egyenlő partnerként vesznek részt a folyamatban, és a facilitátor és a tervező feladata, hogy mindenki egyenlő félként véleményt nyilváníthasson.  A választott módszereknek ezért nagyon fontos szerepe van. Ha megfelelő módszereket választunk, amelyek figyelembe veszik a részvevők különböző képességeit, tanulási és kifejezési stílusait, akkor valóban mindenki érdemben tud hozzájárulni a tervezési folyamathoz.  A ParticiPécs játék tervezése során a kooperatív módszerek, szerepjátékok, verbális és performatív eszközök, mentális térképek segítettek a felek közötti egyenlő kapcsolat megteremtésében, és biztosították a játéktervezés előremenetelét.


A design játékok rendkívül alkalmasak a tervezési folyamat élvezetessé tételére, így a tervezés is lehet játék! A pozitív élmények és a játék során szövődő személyes kapcsolatok pedig fenntartják a csoport érdeklődését és személyes motivációt, és így a kialakult bizalmi légkörben a reflexió során felmerülő problémák is gyorsabban orvosolhatók!


A közösségi tervezési folyamat alapja a folyamatos kommunikáció. A tartalmi munkát leginkább a személyes találkozások során lehet előremozdítani, azonban érdemes kihasználni az egyéb rendelkezésre álló kommunikációs csatornákat is. A közösségi hálózatokban, online fájlmegosztó rendszerek segítségével a tervező csoport a személyes találkozások között is folytathatja a közös gondolkodást.


Tóth Eszter co-designról szóló prezentációját itt olvashatjátok!

Köszönjük Eszternek a nyári előadást! Szeptemberben újra találkozunk, akkor a nyári táborokban használt módszerekről számol be Kern Orsolya!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...