A kánikulában sem voltunk tétlenek: a júliusi klubnapon a klub jövő évi programja és a közösségi tervezés, vagyis a co-design volt a téma!
A gödöllői csapatépítésen kiderült, hogy az egyesület egyik kiemelt értéke az idén egy éves klubsorozat. A klubnapok erősségeit elemezve, kiderült, hogy a klubnapok több téren is hozzájárulnak az egyesület fejlődéséhez: nem csak személyes inspiráció forrás és közösségteremtő műhely, hanem egy olyan önképző kör, melynek az elmélet gyakorlatban való bemutatásán túl a hálózatosodásban és különböző diszciplínák bevonásában is szerepe van. Jövőre az épített környezeti nevelés fogalmára fogunk koncentrálni, és az egyesület projektjein keresztül mutatjuk majd be a TÉR és a PEDAGÓGIA fogalmához kapcsolódó különböző elméleteket, irányzatokat és módszereket! A részletes programot hamarosan a hírlevelünkben és a honlapon is olvashatjátok!
Az elméleti részben áttértünk a co-design témájára. Tóth Eszter beszélt az egyesület élőtársasait megalapozó módszer alapjairól és a ParticiPécs tervezése során szerzett tapasztalatairól. Kiderült, hogy a svédek nem csak bútor designban jeleskednek, hanem a probléma központú közösségi tervezésben: a skandináv országban nagy hagyománnyal bíró co-designban ugyanis a felhasználók már a tervezési folyamat kezdetétől részt vesznek a kreatív folyamatban.
Eszter szerint az az egyik legfontosabb, hogy a tervezés során a tervezői csapat összetétele sokszínű legyen: minél változatosabb hátterű egyének ülnek össze és gondolkodnak közösen, annál több társadalmi szempontot tudnak beépíteni a tervezésbe. A ParticiPécs esetében például a fiatal iskolás lányok és fiúk a város különböző kerületeiből érkeztek és különböző gazdasági, társadalmi és térbeli berendezkedési formákat képviseltek. A felnőttek közül pedig a városfejlesztés folyamatát átlátó szakemberek, döntéshozók és laikusok is csatlakoztak.
Érdemes arra is figyelni, hogy a résztvevők különböző háttere feszültséget okozhat a tervezési folyamat során, ezért kiemelten fontos a facilitátor szerepe, aki a folyamat koordinálásáért felelős, és a résztvevők közötti hierarchikus és tudásbeli különbségek kiegyenlítésével foglalkozik (főnök-beosztott, fiatal-idős, tapasztalt-tapasztalatlan, szakmabeli-laikus, stb). A ParticiPécs tervezése alatt két személy osztozott a facilitátor szerepen: Eszter foglalkozott a szakmai tartalommal, míg Katona Réka a csapatharmonizációs módszerek kidolgozását vállalta.
A résztvevők egyenlő partnerként vesznek részt a folyamatban, és a facilitátor és a tervező feladata, hogy mindenki egyenlő félként véleményt nyilváníthasson. A választott módszereknek ezért nagyon fontos szerepe van. Ha megfelelő módszereket választunk, amelyek figyelembe veszik a részvevők különböző képességeit, tanulási és kifejezési stílusait, akkor valóban mindenki érdemben tud hozzájárulni a tervezési folyamathoz. A ParticiPécs játék tervezése során a kooperatív módszerek, szerepjátékok, verbális és performatív eszközök, mentális térképek segítettek a felek közötti egyenlő kapcsolat megteremtésében, és biztosították a játéktervezés előremenetelét.
A design játékok rendkívül alkalmasak a tervezési folyamat élvezetessé tételére, így a tervezés is lehet játék! A pozitív élmények és a játék során szövődő személyes kapcsolatok pedig fenntartják a csoport érdeklődését és személyes motivációt, és így a kialakult bizalmi légkörben a reflexió során felmerülő problémák is gyorsabban orvosolhatók!
A közösségi tervezési folyamat alapja a folyamatos kommunikáció. A tartalmi munkát leginkább a személyes találkozások során lehet előremozdítani, azonban érdemes kihasználni az egyéb rendelkezésre álló kommunikációs csatornákat is. A közösségi hálózatokban, online fájlmegosztó rendszerek segítségével a tervező csoport a személyes találkozások között is folytathatja a közös gondolkodást.
Tóth Eszter co-designról szóló prezentációját itt olvashatjátok!
Köszönjük Eszternek a nyári előadást! Szeptemberben újra találkozunk, akkor a nyári táborokban használt módszerekről számol be Kern Orsolya!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése