Gyerek_szemmel: építészet gyerekekkel és gyerekeknek

A Gyerek_szemmel a kultúrAktív Egyesület gondozásában megjelenő Gyermek – Város – Építészet sorozat első kötete. Könyvsorozatunk célja, hogy az épített környezeti nevelés elméletét és gyakorlatát megismertessük a hazai szakmai közönséggel. A Gyerek_szemmel című kiadvány az első átfogó ismeretterjesztő kiadvány ebben a témában, amelyet magyar nyelven is olvashatnak az érdeklődők. A sorozat Épített környezeti nevelés címmel megjelenő következő kötete ezt egészíti ki oly módon, hogy a témakör magyarországi vonatkozásait, történetét, lehetőségeit, illetve a módszerek hazai adaptálhatóságát tárgyalja.

A Gyerek_szemmel magyarországi megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap és a Goethe Intézet támogatta. Szeretnénk külön köszönetet mondani Zöldi Anna építésznek, aki a fordítást szakmai szempontból lektorálta és segítséget nyújtott a magyar terminológia megalkotásában. 

A Gyerek_szemmel: építészet gyerekekkel és gyerekeknek 2009-ben került először a kezünkbe, amikor a Pécs gyerekeknek című városismereti kiadványunkhoz gyűjtöttünk anyagot. Mindketten Németországban tartózkodtunk éppen a Robert Bosch Alapítvány Kulturális menedzserek Közép- és Kelet-Európából programjának ösztöndíjasaiként, ezért úgy adódott, hogy a német szakirodalomban kezdtük a keresgélést. A Gyerek_szemmel az elsők között került a kezünkbe, és egy teljesen új világot nyitott meg előttünk. Mindketten művészettörténészek vagyunk, és bár jelentős pedagógusi és múzeumpedagógusi gyakorlattal rendelkeztünk, ekkor szembesültünk azzal, hogy létezik olyan szakmódszertan, amely kifejezetten az építészet gyerekeknek és fiataloknak való oktatásával foglalkozik, sőt olyan is, amely lehetővé teszi bevonásukat a várostervezésbe. Így találkoztunk az épített környezeti neveléssel és a részvételi tervezéssel. Ennek a könyvnek egy speciális módszertan megismerésénél, amit felhasználhattunk a Pécs gyerekeknek, majd a Tiéd a város sorozathoz tartozó további városismereti gyerekkönyveink írásakor – sokkal többet köszönhetünk.

 A Gyerek_szemmel német, francia, ír, holland, finn és svéd szerzői arról számolnak be, hogyan vált országaikban az épített környezeti nevelés, valamint a gyerekek és fiatalok bevonása a tervezésbe egyre fontosabbá az elmúlt évtizedek során. Nagy hatással volt ránk, hogy Finnországban az épített környezeti nevelés önálló tantárgy, hogy Németországban van építészeti gyerek-egyetem, Svédországban pedig gyerekbizottságok is részt vesznek a városfejlesztésben, és még sorolhatnánk a kötetben bemutatott példákat. Emellett gyakran forgattuk a kiadványhoz tartozó módszertani gyűjteményt, amely a hasznos gyakorlati megjegyzésekkel ellátva ismerteti a korábban bemutatott projektek során használt módszereket. Az elmúlt évek során több alkalommal tértünk vissza ezekhez a módszerekhez, amelyek önállóan is alkalmazhatóak, de átfogó projektek is épülhetnek rájuk. 

A Gyerek_szemmel több azonban egy releváns törekvéseket bemutató nemzetközi körképnél és praktikus módszertani gyűjteménynél. Ráébresztett minket arra, hogy Európa szerte civilek és szakmai szervezetek dolgoztak ki és kínáltak először az épített környezettel kapcsolatos oktatási ajánlatokat és ők ismerték fel annak a szükségességét is, hogy a legfiatalabb polgárok is részt vehessenek a városfejlesztésben. Ezekből az alulról jövő kezdeményezésekből nőttek ki később a legtöbb esetben átfogó, országos oktatási programok, valamint ezeknek köszönhetően válhatott számos helyen az épített környezeti a nevelés a formális oktatás részévé és kaphatott a részvételi tervezés támogató törvényi kereteket. Bár legtöbb országban nő az állami szerepvállalás, a civil kezdeményezések szerepe a mai napig meghatározó. Ezekből a példákból nyertük a kellő önbizalmat a kultúrAktív Egyesület megalapításához, amely Magyarországon elsőként foglalkozik épített környezeti neveléssel. A 2010-es alapítás óta felvettük a kapcsolatot számos olyan szakmai szervezettel és szakértővel, akiknek a nevével a Gyerek_szemmel lapjain találkoztunk először, a többi között a kötet szerkesztőivel is, így jöhetett létre a magyar fordítás. 

Meggyőződésünk, hogy a könyv szellemisége hasonlóan nagy hatással lehet a magyarországi szakemberekre és szakmai szervezetekre, akik a gyakorlati példákból inspirációt meríthetnek saját munkájukhoz. Ezért döntöttünk a könyv magyar nyelvre történő fordítása mellett, hogy a kiadványt elérhetővé tegyük a hazai szakemberek számára is. A könyv első fejezetében bemutatott oktatási projektek különösen az építészeti és városi témák iránt érdeklődő pedagógusok, nevelők, ifjúsági munkások és múzeumpedagógusok számára lehet hasznos és érdekes. A könyv második felében tárgyalt részvételi projektek az építészek, a várostervezők, ifjúsági munkások, valamint a szakmai és politikai döntéshozók munkájához nyújthatnak ötleteket és segítséget. A módszertani példatárat pedig bárki könnyedén tudja alkalmazni saját területén – legyen az szabadidős, oktatási vagy tervezési terület - aki gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozik.

Sebestyén Ágnes és Tóth Eszter