Ugrás a fő tartalomra

ParticiPécs – hatodik workshop

Februárban ismét találkozott a ParticiPécs csapat. Most már azzal a céllal jöttünk össze, hogy véglegesítsük a városfejlesztő játékunk prototípusát. Néhány bemelegítő játék után bele is vágtunk a munkába…


Erre az alkalomra összesen három különböző prototípus készült. Katona Réka prototípusa volt az eddigi legszínesebb terv. Szokásához híven Réka most is igyekezett megbontani a játéktábla merevségét, és egy folyamatosan alakuló absztrakt városi teret mutatott be nekünk. A kezdetben üres térben lóugrással haladhattak és foglaltatnak teret a játékosok, a térfoglalás során pedig apró beavatkozásokat valósíthattak meg a városban. A cél természetesen az volt, hogy egy négyzetcentiméter se maradjon szabadon!


Plutzer Anikó és Gyergyák Jani prototípusa is ezt a kreatív vonalat képviselte. A játéktáblájukon látható organikus forma a várost szimbolizálja. A képzeletnek és a kreativitásnak az ő játékukban sem szabott semmi határokat: a játékosok a forma belsejében bármilyen fejlesztést végrehajthattak: utakat építhettek, parkosíthattak, építhettek és befektethettek. A cél pedig az volt, hogy minél több, és minél előnyösebb fejlesztéseket hajtsunk végre, a játékot pedig természetesen a legjobb fejlesztő nyerte!


Az új prototípusok mellett megszületett az eddigi eredmények összegzése is. Íme a ParticiPécs játék:

A JÁTÉK TÖRTÉNETE
A játék egy nem szokványos pécsi hétvégét mesél el. Egy szombati napon a város lakosai, vagyis a játékosok, megpróbálnak minél többet tenni a városukért, és minél több városi közösségi programon részt venni. Elmehetnek szemetet szedni a Mecsekre, vidám graffitiket készíthetnek legálfalakra, beiratkozhatnak a Tudásközpontba, elmehetnek egy Kaukázus koncertre, vagy részt vehetnek közterületek átalakításában. Vajon mennyi mindent tudnak tenni együtt a játékosok a saját városért?


A JÁTÉK CÉLJA
A játék célja a város élhetőbbé tétele. A játékosok ezért egyénileg, vagy spontán szerveződő csapatokban tehetnek kisebb beavatkozásokat, vagy vehetnek részt közösségi programokon. A cél, hogy minél több beavatkozás, illetve program valósuljon meg.
Erre egy szombati nap, összesen 16 óra (16 kör) áll a rendelkezésükre.
A beavatkozásokhoz, és a programokon való részvételhez a játékosoknak el kell látogatniuk az adott helyszínekre és ezeken fejlesztési elemet kell elhelyezniük. A hangsúly a többi játékossal való együttműködésen van, ugyanis egyedül nehéz bármit is megvalósítani. Minél többen működnek közre egy-egy fejlesztés vagy program megvalósításában, annál több pontot szereznek.
A játékosok közös célért küzdenek, így közösen gyűjtik a pontokat. Minél több fejlesztést tudnak megvalósítani, és minél jobban együtt tudnak működni, annál több pontot tudnak együtt megszerezni. És természetesen annál jobb eredményt érnek el a játék végén!



A JÁTÉK MENETE
A prototípus már tartalmazza a szabályok nagy részét, a játékmenet kezd kirajzolódni. Minden játékos más mezőről (a saját „otthonából”) indul. Az együttműködés ezért komoly kommunikációs erőfeszítést igényel, hiszen a játékostársaknak külön útvonalakon kell eljutniuk a fejlesztési helyszínekre. Útközben betérhetnek lobbizni a városházára, a szerencsekártya mezőkön pedig vicces kártyákat húzhatnak, amiken egy-egy történet olvasható. Ezeknek mindig következménye van a játékra (pl.: „Választások voltak és átalakult az önkormányzat. Minden lobbiból nyert építőelemet vissza kell adni…”, vagy: „Részt vettél egy aláírásgyűjtési akcióban, ezért kapsz egy tetszőleges építőelemet”, stb.).
A prototípust a csapat egyhangúan elfogadta. Mindenki nagyon boldog volt, hiszen mindenki felismerhette egy-egy ötletét a játékban – és végre, a ParticiPécs történetében először, sikerült valamit egyhangúan megszavazni!



Ezután Pécs főépítésze, Csaba Ders jött el hozzánk, hogy megnézze a játékot, kiegészítse az ötleteivel és elmesélje nekünk saját városfejlesztési vízióját. Rendkívül inspiráló volt a főépítész előadása, nagyon sok mindent megtudtunk a városról, rengeteg ötletet kaptunk a játékunkhoz, és ami talán a legfontosabb, ráébresztett minket a kreatív tér fontosságára.


A beszélgetés végére egyetértettünk abban, hogy az elkészült prototípus nagyon hasznos abból a szempontból, hogy a téma iránt érzékenyítheti a fiatalokat és fontos alapinformációkhoz juthatnak a játék során. Ezt azonban mindenképp ki kell egészíteni egy kreatív résszel, amiben a játékosok teret kapnak arra, hogy a saját igényeikre reflektálva ötleteket fogalmazzanak meg. A ParticiPécs játék tehát két részből fog állni: egy kalandtúrás alapozó részből és egy kreatív kiegészítőből.
Ez a kompromisszum mindenkinek nagyon tetszett, úgyhogy ennek megfelelően folytatjuk a munkát. Februárban az alap verziót készítjük el, hogy azt március elején bemutathassuk a nagyközönségnek, utána pedig folytatjuk a munkát a kreatív rész tervezésével!

Folyt. köv. 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését,  ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen egyetemista fiatalok a témakörbe. Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészhallgatóinak korábban bemutatott projektje egy napos június eleji napon zárult, ahol felhelyezésre került a közösségi térre a ponyva is, amely enyhe árnyékot ad az erősen benapozott teraszon. Ez az a nap egy salátázós, limonádézós alkalommal egybekötött esemény volt, ahol a gyerekek bi...