Ugrás a fő tartalomra

Épület - Anyag és szerkezet

Épített környezeti nevelés c. könyvünk egy újabb feladatát szeretnénk megosztani veletek, mely az épületek témakör 2. feladata! Az építészeti témájú mintafeladatok célja, hogy a gyerekek új szemmel tekintsenek a saját szobájukra, az otthonuk belső tereire, a saját lakóházukra, a foglalkozás helyszínére, vagy bármely általuk ismert épületre. Az anyag és a szerkezet összefüggéseit a falról szóló feladat kapcsán dolgozhatjuk fel a gyerekekkel.


        

A fal

Téma: a falak anyagának és szerkezetének vizsgálata 
A témával kapcsolatos tartalmak: építészeti anyagok és a falak szerkezettípusainak ismerete

Kompetenciák:  

  • a falak térhatároló és téralkotó szerepének megértése
  • építőanyagok tulajdonságainak érzékelése
  • tipikus építészeti szerkezetek megértése és alkalmazása
  • önálló gyűjtés és kutatás 

Módszerek: irányított beszélgetés, anyaggyűjtés, gyűjteményrendszerezés

Feladat: A foglalkozást kezdjük irányított beszélgetéssel: tűnődjünk a gyerekekkel közösen a fal mibenlétéről, tulajdonságairól. Mi a fal szerepe? Miből és hogyan építünk falakat? Az ötleteket jegyezzük fel egy nagyméretű papírra, majd később rögzítsük ezt egy jól látható helyen. 
A következő lépésben a gyerekek gyűjtsenek különböző építőanyagokat: kő, fa, tégla, gipsz, farostlemez, vályog, üveg, acél, műanyag, stb. 


A résztvevők alkossanak párokat, és páronként egy-egy anyagot részletesen vizsgáljanak meg az alábbi szempontok szerint: felület, alakíthatóság, ütésálló és tűzálló képesség, hőszigetelés, vízszigetelés, hangszigetelés, fényáteresztés. A foglalkozásvezető segítse kérdésekkel és eszközökkel (kalapács, gyufa, csiszolópapír, szög, stb.) a vizsgálatot. Próbálják ki közösen, hogy melyik anyag hogyan reagál a különböző felületi behatásokra. Lehet őket csiszolni? Könnyen lehet őket formálni? Be lehet verni a szöget? Gyúlékonyak? Milyen a hőmérsékletük? Átengedik a vizet? Át lehet látni rajtuk? A gyerekek jegyezzék fel a tapasztalataikat előre elkészített kártyákra. A kártyákon szerepeljenek a felsorolt vizsgálati szempontok, a gyerekek egészítsék ki ezeket saját megfigyeléseikkel. 


Ezután a párok mutassák be egymásnak a kutatás eredményeit, majd a csoport készítsen közösen kiállítást, amely az egyes építőanyagokat és azok tulajdonságait mutatja be. 
A foglalkozásvezető mutasson képeket különböző anyagokból készült épületekről és a csoport vitassa meg, hogy a bemutatott példák esetében vajon miért ezeket az anyagokat választották az építészek.  

Megjegyzés: Egy következő foglalkozás keretében a gyerekek a gyakorlatban is kísérletezzenek a különböző építőanyagokkal. Hogyan befolyásolja az anyag kiválasztása az építés módját és a szerkezetet? A gyerekek építsenek hurkapálcából, fanyesedékből, előre gyártott kartonelemekből, építőkockából, átlátszó plexilemezből maketteket, hogy megtapasztalják, hogyan lehet dolgozni a különböző építőanyagokkal. 

Életkor: 10 éves kortól
Időtartam: 2 x 60 perc
Anyagszükséglet: papír, ceruzák, előre legyártott kártyák (az alábbi minőségi szempontok feltüntetésével: felület, alakíthatóság, ütésálló és tűzálló képesség, hőszigetelés, vízszigetelés, hangszigetelés, fényáteresztés), dobozok vagy tárlók a kiállításhoz, vetítő, építészeti példák fotói a vetítéshez

Az illusztrációkat Natasa Makarihina készítette a Kudimkar gyerekeknek c. könyvhöz

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer