Ugrás a fő tartalomra

Önirányított karácsonyi klubozás

A klub napon az éves önkéntesség eredményeit és egyre gazdagodó tudásunkat is ünnepeltük. Nincs is annál jobb, mint közösen készülni a karácsonyra és közben együtt fejlődni. Íme az önirányított tanulás egy új példája.



Az önirányított tanulás lényege, hogy magunk határozzuk meg, mit szeretnénk tanulni és hogyan. A Tempus alapítvány Hozd ki te is - benned van! képzésének inspiráló hatására egy kis tanulásmódszertant csempésztünk a karácsonyi készülődésbe. A klubon színes karácsonyfa díszeket készítettünk. Kitűzött célunk az volt, hogy helyesen hajtogassuk meg a metszett drágakövekre emlékeztető térbeli formákat. Ennek érdekében több megoldási lehetőség közül választhattunk:
  1. Kis csoportban együtt dolgozunk;
  2. Videóról nézzük meg, hogyan kell a díszt hajtogatni;
  3. Követjük a hajtogatási útmutatót.

Mivel karácsony volt és klubnap, ezért alapvetően mindenki a közösségi élményért érkezett a Fugába. Így végül mindenki a csoportos foglalkozást választotta. Hajtogatás közben azonban nemcsak forralt borozásra volt időnk, hanem arra is, hogy átbeszéljük, ki mit gondol az önirányított tanulás során felkínált különböző megoldási lehetőségekről.
  • Csoportban dolgozni azért is jó, mert mindig akad valaki, aki tud segíteni, ha elakadunk, és mi is tudunk segíteni a másiknak. Kérdezhetünk, beszélgethetünk közben. Viszont nem mindig van kedvünk csoportban dolgozni, mert sokszor előfordul, hogy nehéz követni azt, aki bemutatja a feladatot, vagy akadnak olyanok a csoportból, akik más tempóban haladnak, lemaradnak, így az idő többsége azzal telik, hogy valakire várunk. 
  • Videót nézni azért jó, mert bármikor leállíthatom, a saját tempómban haladhatok és gyakran a saját szemszögemből látom a dolgokat, mert úgy rögzíti a kamera. A zene jó hangulatot teremt, sokszor a készítők tanácsot is adnak felvétel közben. Vissza lehet térni bizonyos részekhez, gyorsítani-lassítani tudom a felvételt. Viszont ha más kezdi el kezelni a lejátszás gombot, egyből elveszik a magabiztosság érzése.
  • Használati útmutatót olvasni magányos tevékenység. Egy jó útmutatót is többször át kell futni. Az a jó, ha részletes ábra van, akkor könnyen lehet követni. Csak szöveges instrukcióknál sokkal tovább tart a folyamatot megérteni, mert először el akarjuk képzelni a folyamatot, elkezdjük tesztelni a hajtogatás módját. Útmutató használatakor a szórakozás is munkának tűnik. Nehezebben lehet a szövegben visszakeresni, ha elvesztettük a fonalat. Viszont biztonságosan a kezünkben van, nem idegesítő a hangja. Tárgyilagosan írja le a folyamatot.

Az önirányított tanulás (self directed learning) módszere kapcsán arra jutottunk, hogy alapvetően jó érzés volt, hogy van választási lehetőségünk, milyen módon érjük el a számunkra kitűzött célt (jelen esetben karácsonyfadísz hajtogatás). Az is pozitívuma az ilyen tanulási helyzetnek, hogy az ember a saját személyiségéből, hangulatától és képességeitől függően szabadon határozhatja meg, mi számára az éppen megfelelő módszer.

Ha te éppen olyan hangulatban vagy, hogy kipróbálnád a módszert, vagy csak egyszerűen kicsit hajtogatnál, akkor a drágakő formájú díszek template-jeit letöltheted itt

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...