Ugrás a fő tartalomra

Köztér - Főtér

Felismernéd a város főterét hangok, szagok és felületek alapján? Következő módszertani kalandunk az általunk gyakran használt tereket kevésbé gyakran használt érzékszerveinkkel fedezteti fel. 


Érzékkutatók



Téma: a település főterének felfedezése a különböző érzékszervekkel

A témával kapcsolatos tartalmak: az érzékszervek által a városi térben megtapasztalható jelenségek 


Kompetenciák

  • a tér, a színek, a formák, az anyagok és a fények tudatos érzékelése 
  • az érzékszervi tapasztalatok képi kifejezése 

Módszerek: a helyszín bejárása, érzékszervi felfedezés, rajz

Feladat: A feladatot végezzük a település főterén, vagy egy jellegzetes, a gyerekek által ismert és rendszeresen használt téren. A gyerekek a helyszínen húzzanak egy-egy cédulát. A cédulákon egy-egy érzékszervhez kapcsolódó megismerési forma (tapintás, hallás, szaglás, látás, ízlelés) olvasható. A gyerekeknek a cédulán lévő szempont alapján figyeljék meg és derítsék fel a teret. Ahhoz, hogy valóban csak az adott érzékszervi megfigyelésre tudjanak koncentrálni, a többi érzékszervet tompítsuk el: például a látást kendővel, a hallást füldugóval, a szaglást orrcsipesszel, a tapintást kesztyűvel. Ezután mindenki járja körbe a teret, majd a gyerekek a tapasztalataikat rajzolják egy-egy kis kártyára (ez lehet például egy különleges felület átsatírozása, egy konkrét tárgy vagy esemény ábrázolása, vagy az érzéki benyomások absztrakt megjelenítése). Végül vitassák meg egymással az eredményeket. Milyen zajokat, szagokat, felületeket, ízeket, színeket és formákat fedeztek fel? Melyik volt kellemes és melyik kellemetlen? 

Megjegyzés: A feladatot követően a gyerekek csapatokban elkészíthetik a tér szag-, zaj-, szín-, forma- és felülettérképét. Hol vannak a legkedveltebb helyek? Mennyire egyeznek vagy különböznek ezek a különböző érzékszervek tekintetében? A kellemes és kellemetlen tapasztalatokat különböző színekkel jelöljük a térképen. Készíthetünk egy közös térképet is a tér alaprajzával, amelyre a különböző érzékszervi tapasztalásokat más-más színnel jelöljük, illetve készíthetünk öt különböző térképet az egyes érzékszervi tapasztalásoknak. 

Életkor: 6 éves kortól
Időtartam: 30 perc
Anyagszükséglet: kendő, füldugó, orrcsipesz, kesztyű, a gyerekek számával megegyező érzékszerv-kártya, színes ceruza

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

  A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését,  ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen egyetemista fiatalok a témakörbe. Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építészhallgatóinak korábban bemutatott projektje egy napos június eleji napon zárult, ahol felhelyezésre került a közösségi térre a ponyva is, amely enyhe árnyékot ad az erősen benapozott teraszon. Ez az a nap egy salátázós, limonádézós alkalommal egybekötött esemény volt, ahol a gyerekek bi...