Ugrás a fő tartalomra

Vitázunk vagy véleményt alkotunk

Már két éve Urbanityzünk. A játékban olyan mindennapi városi jelenségekről beszélgetünk, mint például, hogy elegendő szemetes van-e a városban, zavarnak-e a városi futóversenyek, vagy támogatjuk-e a gerillakertészetet. Így a játék lehetőséget teremt arra, hogy megfogalmazzuk, hogyan használjuk és szeretnénk használni a városi tereket. A játékot a Pillar Alapítvány által szervezett "Civilek az iskolában" workshopon is bemutattuk. 

Forrás: https://unibreeze.hu/images/event_images/11988.jpg
A rendezvény célja az ifjúsági munkát is végző civilek és pedagógusok összehozása volt, hogy megvitassák, miről lehet beszélni az osztályteremben, milyen témák foglalkoztatják ma a gyerekeket, és milyen válaszok lehetnek erre. A 45 perces tanároknak adott mintaórát az Urbanity rendőri jelenléttel kapcsolatos kérdése izzította fel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy biztonságban érzik-e magukat a játékosok azáltal, hogy egyre több rendőrt látnak a városban. Többen vidékről érkeztek és a metróból kilépve meglepődve tapasztalták a fokozott rendőri jelenlétet. És kiderült, hogy számukra a járőr autók látványa megnyugtató, míg a Budapesten tapasztalt készenlét kifejezetten nyugtalanító, mert azt üzeni, hogy valamitől tartani kell. A reakciót látva úgy döntöttünk, hogy ezentúl törekedni fogunk arra, hogy a gyerekek a számukra legizgalmasabb és legaktuálisabb kérdéseket vitassák meg, mert így indul be a vélemény megosztás és így tanulhatnak legtöbbet egymástól.



Az egyik legpozitívabb visszajelzés a játék után az volt, hogy a játék hiánypótló szerepű. Olyan témakörök is megjelennek benne, melyek az alaptantervben csak periférikusan vagy egyáltalán nem szerepelnek, pedig a diákok számára fontos területet érint. A városról, annak működéséről, szabályairól, mozgalmaktól keveset tanulnak a gyerekek, pedig ez mindennapjaik szerves része. Ez az a környezet, amiben mozognak, iskolába járnak, fociznak, együtt lógnak, ez az, amiben felnőnek. Ezért fontos az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása és tudatosítása. Ezzel újabb megerősítést kaptunk arra, hogy van igény az ilyen tematikájú iskolai foglalkozásra.

A játék után műhely vezetőből résztvevőkké váltunk és ellátogattunk a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány véleményalkotásról, vitamódszerekről szóló műhelyére. Különösen izgalmas tapasztalat volt ez nekünk, hiszen az Urbanity is vélemény alkotásra épül. Míg nálunk a cél az, hogy minél több nézőpontot megismerhessünk a játék során és támogassuk a kritikai gondolkodást, addig a DIA-s workshop a vita és vélemény alkotás módjára helyezte a hangsúlyt. Az első, bevezető feladatban például különböző szerepekbe bújva kellett érvelni a téma mellett vagy ellen. Az Urbanityben nincsenek szerepek, mindenki a saját véleményét képviseli, így véleményegyezés esetén az játékosok különböző minőségű érveket ütköztetnek (pl. gazdasági szempontból talán jobban megéri jegyautomata gépeket üzemeltetni, viszont társadalmilag talán hasznosabb embereket alkalmazni). Véleménykülönbség esetén pedig a játékosoknak lehetőségük van új érvek megismerésére és saját véleményük megváltoztatására. Ez a játék szempontjából nagyon fontos érték, hiszen mindenki számára lehetőség nyílik a nézőpont váltásra.


A további feladatok csoportban zajlottak. Az elhangzó tételmondatokra saját véleményünket úgy fejeztük ki, hogy a terem különböző vélemény-zónákat képviselő pontjain helyezkedtünk el. A négysarkos módszerben a terem négy sarka az egyetértek, nem értek vele egyet, illetve a két köztes álláspontot képviselte (inkább egyetértek, inkább nem értek egyet). A vonalas módszer esetében a véleményünket az igen-nem pólusok között vonal mentén elhelyezkedve tudtuk kifejezni. Az elhangzó érvek hatására változtathattuk teremben elfoglalt helyünket. Ez kifejezetten izgalmas megközelítés, mert a végletek helyett sokkal árnyaltabb képet ad az egyén véleményéről. A módszer az Urbanity számára is izgalmas lehet. Érdekes lenne nyomon követni, hogyan változik a játékosok véleménye egy-egy érv elhangzása után. Ezt a vélemény váltást ügyesen be lehetne mutatni egy ilyen mozgalmas módszerrel.

Így végül nem csak mi tartottunk továbbképzést, hanem mi is rengeteget tanultunk és inspirálódtunk a civilek az iskolában programon, melyet igyekszünk majd a játékfejlesztési tevékenységeinkbe illszteni. Köszönjük a Pillar alapítványnak a meghívást és reméljük, hogy meg sok ilyen sok ilyet kívánunk mindenkinek.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...