2016 december 9-e fontos dátum volt a kultúrAktív Egyesület és Törökbálint fiataljai számára. Az újító szándékú Köztérfejlesztési Nap keretében fiatalok és felnőttek oszthatták meg véleményüket, fejlesztési ötleteiket Törökbálint tervezés alatt, előtt álló közterei kapcsán. Az egyesület örömmel vágott bele a fiatalok bevonását célzó módszertan kialakításába, amely a közösségi szolgálat és a közösségi tervezés gyakorlatának kombinációjával jött létre. A módszertant a „Segítő diákok” 2017 - Fogadó intézményi jó gyakorlat pályázatán második díjjal jutalmazták.
 |
| Bálint Márton Általános és Középiskola diákjainak munkája |
A program és az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében megoldandó feladat, cél, probléma, leírása
A városfejlesztésben való részvétel időigényes, hagyományos formátuma (pl. lakossági fórum, közmeghallgatás, stb.) nem enged elég teret a kreativitásnak és a konstruktív párbeszédnek, a fiatalok véleményének megismerése és képviselete kihívás a városvezetők számára. Ezt felismerve Törökbálint Város Önkormányzata egy úgynevezett Köztérfejlesztési Napot hirdetett, amelynek keretében a lakosságot és a fiatalokat újszerű módon kívánta bevonni a városfejlesztési folyamatokba. A nap keretében megrendezett kiállítás témája Törökbálint köztereinek fejlesztése, a már tervezés alatt álló́ terek bemutatása és a tervezés előtt álló́ Kálvária domb alatti köztér jövőjének közös meghatározása volt.
A kultúrAktív Egyesület által megfogalmazott négy alkalmas közösségi szolgálat célja az volt, hogy a szorosabban bevont fiatalok ne csak pontszerűen találkozzanak a részvétellel, hanem a folyamat tervezésébe és kialakításába is be legyenek vonva, lehetőségük legyen megtapasztalni a részvétel kihívásait és annak lényegét. A fiatalok számára megoldandó feladat tehát saját kortársaik és szorosan vett környezetük elérése és igényeinek felmérése, valamint a kiállítás szervezése és lebonyolítása volt. A tervezésbe bevont fiatalokkal együtt lehetőségük volt beavatkozási ötleteket megvitatni, valamint a fiatalok fejlesztési javaslatait eljuttatni a döntéshozók számára. Így a közösségi szolgálatban résztvevő fiatalok saját kortársaik városfejlesztésben való részvételét és véleményalkotását segítették elő, amelyek így a park tervezése és egyéb várostervezési feladatok során meg tudnak jelenni.
 |
| Forrás: Törökbálint Város Önkormányzata |
A pedagógiai cél és a hozzá kapcsolódó felkészítés módszertani leírása
Az Önkormányzat kérésére a kultúrAktív Egyesület hidat képezett a döntéshozók és a törökbálinti fiatalok között. Az önkormányzat célja minél több diák elérése volt, a felkeresett iskolák számára pedig a diákok fejlődése volt elsődleges szempont. A közösségi szolgálat tervezésében fontos volt, hogy rugalmasan reagáljunk a partnerek igényeire, és hogy a fiatalok számára egy izgalmas és kreatív folyamatot biztosítsunk, amely végül a közösségi tér kialakulását és ezzel a törökbálinti lakosok jólétét szolgálja.
A közösségi szolgálat tervezése során igyekeztünk a fenti célokat a megfelelő élmény pedagógiai eszközökkel és pedagógiai célokkal párosítani. Fontosnak tartottuk, hogy a fiataloknak ne csak egy egyszeri bevonási alkalomban legyen részük, hanem többször és mélyebben találkozzanak a témával. Ezért kétféle programot alakítottunk ki:
- Egy több alkalmas szolgálatot öt érdeklődő diák számára, akik a részvételi folyamat szervezésébe is be voltak vonva
- Valamint egy intenzív workshopot, amelyben a fiatalok konkrét beavatkozási ötleteket tervezhettek.
Pedagógiai céljaink mindkét esetben a következők voltak:
- részvételi folyamatokkal kapcsolatos tudás bővítése: folyamat tervezése és szervezése, részvétel
- kritikus gondolkodás városi terekről: saját lakóhely változásával kapcsolatban saját és mások véleményének megismerése és értékelése
- kezdeményezőképesség kialakítása: kortársak mozgósításán keresztül, saját vélemény és beavatkozási ötlet kialakításán és megosztásán keresztül
Az épített környezeti nevelés módszertanát alkalmazva a szolgálat mindkét esetben - a több lépcsős és az egyszeri közösségi szolgálat esetén is - a tapasztalás, megértés és részvétel hármasára épült. A diákok felkészítésénél is ezt tartottuk szem előtt. A kiállítással kapcsolatos információk átadása után arra koncentráltunk, milyen ötleteik vannak a környezetük elérésére. Kiket ismernek? Milyen eszközökkel lehet őket elérni? A megbeszélés végére mindenki kitalálta, hogy kivel és hogyan veszi fel a kapcsolatot és kérdezi meg a park fejlesztésével kapcsolatos igényeit. Fontos volt, hogy a diákok az általuk ismert eszközökkel és kapcsolatokkal kezdjék az adatgyűjtést és mások bevonását a tervezési feladatba.
 |
| Forrás: Törökbálint Város Önkormányzata |
A projekt teljes életciklusa alatt megvalósult főbb tevékenységek bemutatása
A közösségi szolgálat a következő tevékenységekből állt:
- A következő lépés egy önálló kutatómunka volt, amelyben az öt fiatal felmérte a park alakításával kapcsolatos igényeket. Gondolataikat és tapasztalataikat lejegyzetelték, szóban ismertették. Volt, aki személyes interjút készített a szüleivel vagy a kosárlabda edzőjével, más az egész iskola bevonását célozta meg egy online kérdőív segítségével, amit az iskola rádión keresztül hirdetett meg.
- A következő alkalmon átbeszéltük, milyen tapasztalatokat szereztek a diákok az igény felmérések terén. Majd a fiatalok előkészítették a kiállítást. A kiállítótér berendezésén keresztül olyan dolgokat gondoltak át, minthogy kinek szól a kiállítás, milyen tartalmakat mutat be, milyen interakcióra és véleményalakításra ad lehetőséget az adott médium, hogyan érdemes elhelyezni az adott objektumot, hogy elérje a célját.
- Végül elérkezett a kiállítás napja. Az öt fiatal közül volt, aki az általános és középiskolások számára rendezett workshopon, volt aki a lakosságnak szóló kiállításon vett részt. Ezek célja kettős volt: egyrészt megismerni és ösztönözni a megjelenteket a véleményalkotásra, másrészt a saját ötletek megfogalmazása és kifejezése a döntéshozók számára.
A workshop keretein belül a fiatalok bejárták a helyszínt és különböző aspektusait vizsgálták meg a tervezési területnek (bejáratok, funkciók, térhasználók). A bejárás után az Urbanity játék keretein belül beszéltek az általuk fontosnak tartott törökbálinti terekről és az azokkal kapcsolatos beavatkozási lehetőségekről alkottak véleményt. Ezután montázs technika segítségével fogalmazták meg fejlesztési javaslataikat a jövendőbeli park kapcsán. Az ötleteket ezután az elkészült posztereken keresztül ismertették a Polgármester Úrral és a Főépítész Asszonnyal, akik röviden értékelték az ötleteket.
A diákokkal, küldő iskola pedagógusával közösen szervezett reflexió bemutatása
A résztvevő diákoknak - beleértve a szorosan bevont öt diákot és a közösségi szolgálat eredményeképpen bevont fiatalokat - többször, többféleképpen biztosítottunk reflexiós lehetőséget a program során. A kiállítás napján csoportos reflexiót tartottunk, amely lehetőséget biztosított a közösségi tervezéssel kapcsolatos legfontosabb élmények tudatosítására, megosztására.
[...] olyan szemszögből és más gondolatokkal (találkozzunk), több olyan mindent össze tudunk gyűjteni, hogy mi legyen az átalakításokkal, mint hogyha egy ember eldöntené a képzeletében, hogy valami oda illik-e vagy sem.[...] Nehéz, hogy csak nekem legyen vagy a köznek is jó legyen.[...] kimondhatjuk a véleményünket!
A küldő iskola pedagógusaival is beszélgettünk a fiatalok szerepléséről és mi is elmondtuk, hogy külső szemlélőként hogyan láttuk a fiatalokat.
- A fiatalok nagyon odafigyeltek egymásra.
- Ügyesen és megfontoltan képviselték véleményüket, könnyen belehelyezkedtek mások szemszögébe és mondtak akár a saját érvükkel ellentétes érvet is.
- Nagyon jó, hogy a gyerekek azokról a helyekről beszélgetnek, amit ismernek, használnak, mert így a mindennapi élményeiket tudták behozni a tervezésbe.
- A fiatalok nagyon örültek, hogy valaki kíváncsi a véleményükre és, hogy meghallgatják őket.
- Nagyon fontos volt, hogy a fiatalok a döntéshozóknak bemutathatták a terveiket, ilyenkor nagyon komolyan vették a feladatukat.
Az érintettek számára elért hatás bemutatása
Személyes interjúk keretében arra voltunk kíváncsiak, milyen hatással volt a közösségi szolgálat és annak témája (a közösségi tervezés és a véleményalkotás) a fiatalokra, akik a közösségi szolgálat első számú célcsoportja voltak.
Fiatalok számára nagyon jó élmény volt a játék és a kiállítás:
[...] Tetszett nekem, hogy [...] az egész társaság így élvezte, meg hogy aktív volt benne. Meg úgy, nem tudom, az egész játék, hogy amiről szólt. Maga, hogy a városnak a fejlesztéséről, az is tetszett. Merthogy szeretnék én is érte tenni.
A program fő üzenete a fiatalok számára, hogy:
[...] tegyünk a városunkért. És hogy, hát szerintem, mindenből ki lehet hozni valami újat, és mindenből lehet valami jót csinálni.
A fiatalok olyan ötletekkel gazdagodtak, amelyek a tevékenységre ösztönzik őket:
[...] ez a kempinges dolog, ez most nagyon tetszik. És nem tudom, azért szeretem a sok zöld területet. Szóval, hogy nem biztos, hogy mindent be építenék azért. [...] Szóval így most ötletek vannak bennem, hogy így mit lehetne így még Törökbálintra csinálni.
 |
| Forrás: Törökbálint Város Önkormányzata |
A fiatalok bevonása a városvezetés számára is pozitív élmény volt. Olyan információkkal gyarapodott az Önkormányzat, ami a közösségi szolgálatot teljesítők aktív részvétele nélkül nem jutott volna tudomásukra. Az önkormányzatban megerősödött egy ifjúsági koncepció kidolgozása, ami a fiatalok döntésekbe való bevonását célozza meg. A fiatalok által kidolgozott 8 db ötletet és az ott elhangzottakat egyfelől a park tervezésénél veszik majd figyelembe, másfelől a felmerült igényeket az egyéb várostervezési programokba is beillesztik.
A fiatalok által elért eredmények:
- kiállítás az önkormányzati, hivatali szereplők és a lakosság számára 1 db
- közvetlenül bevont fiatalok száma 70 fő
- online kérdőív a fiatalok javaslatairól 1 db
- fejlesztési ötlet megfogalmazása és bemutatása a döntéshozók számára 8 db
- cikk Törökbálint honlapján és hírlevél a lakosság számára a nap eredményeiről 1-1 db
 |
| Vesztergom Krisztina, Zimándy Ignác Általános Iskola |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése