Ugrás a fő tartalomra

Tudat -törő

A Safecity bűnmegelőzési projektünk középiskolás ágában résztvevő Vécsey Lánykollégium egyik közelgő rendezvényére különleges programokat tervezünk, például szabadulós játékot. Ezért kipróbáltuk a világ első függőségi szabaduló szobáját, a Tudat-törőt a 13. kerületi Prevenciós Központban



A szobát első sorban fiataloknak hozták létre, akik általában iskolai foglalkozás keretében jönnek el. A játékot egyszerre maximum 4-5 ember tudja játszani, mert az a tapasztalat, hogy ennél több személynél mindig akad valaki, aki kivonja magát, vagy kimarad belőle. Így a foglalkozás mindig csoportokra osztva zajlik és a kijutás után beszélgetnek (szigorúan tanár nélkül) az itt megszerzett élményeikről és mindenről, amit csak a fiatalokból előhoz a téma. A feladat a következő: egy (nemcsak) drogfüggő fiatal srác elméjéből kell kiszabadulnunk. Az első helyiség, ahová belépünk, teljesen sötét, ahol egy videót vetítenek nekünk, amiben röviden megtudjuk, miért is lett a főszereplő - akinek éppen a tudatában vagyunk - különböző dolgoknak, például az alkoholnak a rabja. A lejátszás után az első küldetésünk bejutni a fiú szobájába, ahol egészen pici korától fiatal felnőtt koráig láthatjuk a számára kedves tárgyakat, vagy élete fontos eseményeiből részletet (például a szobában elhelyezett összetört autót, a barátai alakját a falon). A berendezésen kívül nagyon érzékletesek a fények és a hangbejátszások. A fiú időnként hozzánk szól, mesél nekünk, amire érdemes figyelni, hiszen szeretne segíteni annak érdekében, hogy sikerüljön kijutnunk a fejéből. A játékvezetők is ügyelnek arra, hogyha elakadtunk, akkor finoman rávezessenek minket a megoldásra, de az aha élményünk ne vesszen el. A feladatok logikaiak, változatosak, és mindegyik nagyon jól kapcsolódik a témához. Sok olyan feladattal találkoztunk, ahol hosszabb szövegeket kellett elolvasnunk a megoldáshoz (például különböző szerekről, szerepjátékos banda tagjairól), csak amint megtaláltuk a szükséges részleteket, nem olvastuk el, ami még le volt írva. Erre első adandó alkalommal rá is kérdeztünk, hogy célba érnek-e így a “tájékoztatók”, de megtudtuk, hogy a gyerekek mindet végigolvasnak, végignéznek, így erre lehet alapozni.














A beszélgetés kezdőpontja, hogy a csapat kijusson, ezzel szerezve egy pozitív sikerélményt. Ezért lényeges szempont volt a készítésnél, hogy (akár segítséggel, akár anélkül) mindenki ki tudjon szabadulni. Ez egyrészt azt sugallja, hogy van kiút, másrészről feloldja a diákokat is, így könnyebben megnyílnak. A foglalkozásnak ez a része nálunk inkább szakmai jellegű volt, de minket is megérintett a történet, így előkerültek személyes gondolatok is.



Mindent összevetve a Tudat-törő egy nagyon jó ötlet, aminek a megvalósítása is szuperül sikerült és egy remek példája egy olyan szabadulószobának, amilyet mi is szeretnénk létrehozni. Egyszerre szórakoztat, tanít és elgondolkoztat. A program ingyenes, mi csak ajánlani tudjuk, javasoljuk, hogy próbáljátok ki ti is!

Érdekel még több részlet? Várunk a klubnapunkra febr. 9-dikén a FUGA-ba!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...