Ugrás a fő tartalomra

SAFECITY 1.0 konferencia – hogyan lehet a városokat építészeti eszközökkel biztonságossá tenni?


Hogyan lehet biztonságos tereket létrehozni, és hogyan tudjuk építészeti eszközökkel növelni a városlakók biztonságérzetét? A SAFECITY 1.0 konferencia ezeket a kérdéseket járta körül számos terület – építészet és várostervezés, oktatás és gyermekvédelem, szociológia és bűnmegelőzés – felől. Részletes beszámoló következik!

Képzeld el, ahogy átvágsz egy téren. Biztonságban érzed magad, ha a terület kihalt és magas sövények, fák szegélyezik? Vagy inkább olyan helyet választanál, ahol sokan mozognak, és a terület átlátható? A válasz magától értetődőnek tűnik, mégsem az – többek közt erre is kézzelfogható példákkal szolgált a konferencia, amely egy, az építészek és urbanisták számára általában ismeretlen terület, az építészeti eszközökkel történő bűnmegelőzés témakörét járta körül.

Mi az építészeti bűnmegelőzés? Egyszerű, kreatív eszközök tárháza, amelyeket tudatosan alkalmazva élhetőbb városokat hozhatunk létre. A világon már sok helyen sikeresen alkalmazott módszerrel a hazai szakemberek először találkozhattak ilyen mélységben. Ez egy jellemzően olyan terület ahol számos tudományág képviselőinek kell együttműködnie a siker érdekében, ezt a 140 résztvevő és az előadók szerteágazó professzionális háttere jól illusztrálta. A nemzetközi konferencia első napján neves külföldi és magyar szakértők tartottak előadást a hazai szakembereknek. A második napon három interaktív, gyakorlatorientált workshop nyújtott lehetőséget az ismeretek elmélyítésére. 

A téma aktualitását és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, Dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke, és Dr. Molnár István Jenő az NBT Stratégiai Osztályának főosztályvezető-helyettese. 


A KIEMELT TÉMÁK
A biztonságos városok témáján belül két kiemelt szempont állt a fókuszban: egyfelől az építészeti bűnmegelőzés gyakorlati módszertana és nemzetközi tapasztalatai, másfelől a gyerekbarát városok. A két bevezető előadás ezeket a kiemelt területeket kívánta megalapozni.
 
Hogyan lehet biztonságos városokat, városi tereket építeni? Az építészeti bűnmegelőzés (CPTED) alapelvei a hazai településtervezési és építészeti szakma számára gyakorlatilag ismeretlenek, holott a kilencvenes évek elején létrehozott standardról van szó, amelyet az angolszász világban és Európában egyaránt sikerrel alkalmaztak az elmúlt két évtizedben. A nyitóelőadásban Gregory Saville kanadai születésű kriminológus és várostervező, a nemzetközi építészeti bűnmegelőzési szervezet (ICA) alapítója ismertette az általa kidolgozott, nagy sikerű SafeGrowth módszert, amely gyakorlati útmutatást nyújt a CPTED elvek alkalmazásához. Szemléletes példákon keresztül beszélt arról, hogyan és milyen eredménnyel lehet ezeket az eszközöket alkalmazni a településfejlesztés gyakorlatában. A legkézenfekvőbb eszköz talán a közvilágítás, ami az emberek biztonságérzetét is nagyban befolyásolja, azonban ennél sokkal szubtilisebb „taktikákkal” is lehet eredményt elérni. Például ATM automaták elé felfestett színes csíkokkal, amelyek távolságtartásra ösztönzik az embereket pénzfelvétel során. Hangsúlyozta, hogy az építészeti bűnmegelőzés végzése során mindig területre és közösségre szabottan kell egyedi megoldásokat megfogalmazni, az ott élők bevonásával, aktivizálásával, mert ahogy ő fogalmazott: az építészeti bűnmegelőzés nem aspirin, ami tüneti kezelésre alkalmas csak, hanem olyan gyógymód, amely a valós, kiváltó okokat is képes kezelni.
 
 
Gregory Saville előadása
Részlet Marguerite Hunter Blair prezentációjából

„Hunyják be a szemüket, és gondoljanak arra a helyre, ahol gyerekként a legjobban szerettek játszani!” ezzel a kérdéssel indította a második bevezető előadást Marguerite Hunter Blair, a Play Scotland elnevezésű skóciai szervezet ügyvezető igazgatója, majd megkérte a közönséget, hogy álljanak fel azok, akiknek egy külső helyszín jutott az eszükbe. A 140 fős közönségből szinte mindenki kivétel nélkül felállt.  Hunter Blair azzal folytatta, hogy ezt a kérdést évtizedek óta felteszi a fiataloknak, akikkel együtt dolgozik, és helyzet drámaian változik. Az elmúlt 15 évben a gyerekek a belső terekbe szorultak vissza, a játék a „biztonságos” négy fal között zajlik, és egy komplett generáció nem tudja már, hogy milyen a kinti szabad játék, milyenek a jó, játékra és társas interakciókra ösztönző terek. (Vagyis mára felnőtt egy generáció, akinek nincs tapasztalata arról, hogy milyen a köztereken, természetben játszani és időt tölteni.) Pedig ők fogják tervezni, és tervezik már most a jövő városait. Ezért Hunter Blair szervezete a gyermekek játékhoz való jogait népszerűsíti, valamint települések, önkormányzatok számára kidolgozott egy sikeres programot, mely biztonságos, gyermekközpontú köztér-és településtervezési stratégiákat tartalmaz. Az ingyenesen letölthető program részletes gyakorlati útmutatást nyújt települések és tervezők számára. Mellesleg, Hunter Blair a magyarországi nézőpontból szürreálisnak tűnő Skót Játék Tanács Stratégiai Csoportjának elnöke ezen kívül részt vesz a Skót Nemzeti Játék Stratégia bevezetésében, amely szintén arra utal, hogy érdemes ezen a területen figyelni a nemzetközi példákra. 
SZEKCIÓ: ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
 
 A konferencia második szekciója az építészeti bűnmegelőzés európai és magyarországi helyzetét ismertette. Paul van Soomeren, az ICA európai regionális igazgatójaként, és a hivatalos Építészeti Bűnmegelőzési Európai Szabvány egyik kidolgozójaként (CEN szabvány 14382-2) az elmúlt évtizedek tapasztalatairól, az európai hálózatról beszélt. Dallos Endre, a magyarországi építészeti bűnmegelőzés úttörője pedig azt mutatta be, milyen megkötésekkel és kiegészítésekkel alkalmazható a nemzetközi gyakorlat Magyarországon. Valamint beszélt egy új fogalomról is: a környezet-szenzitív megelőzésről, amely meglátása szerint talán jobban kifejezi az építészeti bűnmegelőzés lényegét. Dallos alapította a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesületet (BEVE), és részese volt 2011-ben a Belügyminisztérium és a VÁTI kooperációjában megvalósult „Biztonságos város - Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeirőlc. kézikönyv elkészítésének. 
 


SZEKCIÓ: GYEREKBARÁT VÁROSOK
 
Külön szekcióba került a gyermekek és fiatalok által használt terek biztonságos kialakításának megvitatása. Ankita Chachra New Yorkban élő várostervező, urbanista videóról vetített előadásában azzal foglalkozott, milyen tértervezési eszközökkel érhető el, hogy köztereink minden generáció számára élhetőek és biztonságosak legyenek, sőt, mindezeken túl inspiratív környezetként funkcionáljanak –a fiatal generációnak is. Előadása kiemelten felhívta a figyelmet arra, ami a résztvevők szerint az egész konferencia legfontosabb tanulsága volt: a biztonságos város megteremtése nem elsősorban mérnöki, vagy rendészeti probléma; az utcát használó ember, a közösség kell, hogy a figyelem fókuszában álljon. Ennek hazai gyakorlatára Benedek Mátyás, UNICEF Gyerekbarát Település program és az UNICEF Ébresztő-óra gyerekjogi oktatási program vezetője hozott példát, aki politológusként és nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként került a területre. Idáig 11 település nyerte el az előadásban ismertetett szigorú kritériumok alapján a Gyermekbarát Település címet: 2015-ben Óbuda, Cigánd, Hódmezővásárhely; 2016-ban Alsómocsolád, Bordány, Hajdúnánás; 2017-ben Budaörs, Orosháza, Zalaegerszeg; 2018-ban Belváros-Lipótváros, Zalaszentgrót.  Beleznay Éva, az épített környezeti nevelés szakembere, számos gyerekeknek szóló oktatási program szülője és megvalósítója két saját projektjén keresztül mutatta be, hogyan vonhatók be a gyerekek szempontjai a környezet megtervezésére. Az ő előadásában hangzott el a meglepő válasz a bevezetőben feltett kérdésre: a preferenciájukat firtató képsorozatból a gyerekek jellemzően azokat a területeket választották, ahol kevés ember volt, nem volt tömeg, gyalogos forgalom, és legalább minimális szinten jelen volt a zöldfelület, hacsak egy kiszáradt fűcsomó formájában is. Ez is azt mutatja, hogy nem elég szakmai szempontokból átgondolni a lehetőségeket, tanulmányozni a szakirodalmat. Ki kell merészkedni a terepre, és aktívan bevonni a használókat, hogy az épített környezet az azt használó közösség valós igényeire és problémáira reflektáljon.

Részlet Benedek Mátyás prezentációjából


SZEKCIÓ: CPTED AZ EGYETEMEN

Ennek tudatosítása a felsőoktatás és a szakemberek képzése, ennek lehetőségeiről szólt a konferencia negyedik szekciója.  Ewa Klima földrajztudós, a Lodzi Műszaki Egyetem Területrendezési Intézetének docense előadásában egy lakótelepi esettanulmányt ismertetett, amely témájában különösen releváns a közép-európai régióban. Az egyetem bevonásával létrejött kutatás kiváló példáját adta az építészeti bűnmegelőzés tudományágakon átívelő megközelítésének. Gyergyák János, a PTE Műszaki És Informatikai Kar, Építészeti és Várostervezési Tanszék adjunktusa, a kultúrAktív Egyesület tagja a SafeCity projekthez kapcsolódó törökbálinti felsőoktatási mintaprojektet mutatta be előadásában, amelyhez a pécsi egyetemen kívül budapesti építészképzések is csatlakoztak, többek között a BME és az Ybl Építéstudományi Kara. Prof. Dr. Barabás Tünde, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminológiai Tanszékének vezetője a kriminológusképzésbe és kutatásba nyújtott betekintést.
 
Gyergyák János előadása

ZÁRÁS: CPTED A JÖVŐ SZEMSZÖGÉBŐL
 
Bo Grönlund építész és urbanista, a Dán Királyi Szépművészeti Akadémia Építészeti Iskolájának prof. emeritusa, a szakterületre vonatkozó dán szabvány és az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) Településtervezésre vonatkozó Bűnmegelőzési Szabványának társszerzője foglalta össze a megváltozott társadalmi feltételek, például az újkori népvándorlás teremtette helyzet kihívásait. A konferenciát Bálint Imre zárta, aki a gyerekek és a nevelés kiemelt szerepére, az ebben rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Az építészet megváltozott szerepével, növekvő társadalmi felelősségvállalásával nő az esély arra, hogy a világ népességének már több mint felét tömörítő városok alakítása nem pusztán építőművészeti szempontok alapján fog zajlani.
 
Az előadásokat követő második napon a gyakorlati workshopoké volt a főszerep, melyekről részletesen a következő bejegyzésünkben olvashattok majd.
 
A konferencia a SAFECITY projekt részeként valósult meg. A SAFECITY projekt az első átfogó kezdeményezés Magyarországon, amelynek célja a környezet alakításával segített bűnmegelőzési eszközök népszerűsítése. A Safecity - Biztonság. Város. Közösség a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a kultúrAktív Egyesület, és a Lechner Tudásközpont közös projektje. 






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer