Hogyan lehet biztonságos tereket
létrehozni, és hogyan tudjuk építészeti eszközökkel növelni a városlakók
biztonságérzetét? A SAFECITY 1.0 konferencia ezeket
a kérdéseket járta körül számos terület – építészet és várostervezés, oktatás
és gyermekvédelem, szociológia és bűnmegelőzés – felől. Részletes beszámoló
következik!
Képzeld
el, ahogy átvágsz egy téren. Biztonságban érzed magad, ha a terület kihalt és
magas sövények, fák szegélyezik? Vagy inkább olyan helyet választanál, ahol sokan
mozognak, és a terület átlátható? A válasz magától értetődőnek tűnik, mégsem az
– többek közt erre is kézzelfogható példákkal szolgált a konferencia, amely
egy, az építészek és urbanisták számára általában ismeretlen terület, az
építészeti eszközökkel történő bűnmegelőzés témakörét járta körül.
Mi az építészeti bűnmegelőzés? Egyszerű, kreatív eszközök tárháza,
amelyeket tudatosan alkalmazva élhetőbb városokat hozhatunk létre. A világon
már sok helyen sikeresen alkalmazott módszerrel a hazai szakemberek először
találkozhattak ilyen mélységben. Ez
egy jellemzően olyan terület ahol számos
tudományág képviselőinek kell együttműködnie a siker érdekében, ezt a 140
résztvevő és az előadók szerteágazó professzionális háttere jól illusztrálta. A nemzetközi konferencia első napján neves
külföldi és magyar szakértők tartottak előadást a hazai szakembereknek. A
második napon három interaktív,
gyakorlatorientált workshop nyújtott lehetőséget az ismeretek
elmélyítésére.
A téma
aktualitását és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta köszöntőjében Füleky
Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, Dr. Hatala József,
a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke, és Dr. Molnár István Jenő az
NBT Stratégiai Osztályának főosztályvezető-helyettese.
A
KIEMELT TÉMÁK
A biztonságos városok témáján
belül két kiemelt szempont állt a fókuszban: egyfelől az építészeti
bűnmegelőzés gyakorlati módszertana és nemzetközi tapasztalatai, másfelől a
gyerekbarát városok. A két bevezető előadás ezeket a kiemelt területeket
kívánta megalapozni.
Hogyan lehet biztonságos
városokat, városi tereket építeni? Az építészeti bűnmegelőzés (CPTED) alapelvei a hazai
településtervezési és építészeti szakma számára gyakorlatilag ismeretlenek,
holott a kilencvenes évek elején létrehozott standardról van szó, amelyet az
angolszász világban és Európában egyaránt sikerrel alkalmaztak az elmúlt két
évtizedben. A nyitóelőadásban Gregory Saville kanadai
születésű kriminológus és várostervező, a nemzetközi építészeti bűnmegelőzési
szervezet (ICA) alapítója ismertette
az általa kidolgozott, nagy sikerű SafeGrowth módszert, amely gyakorlati útmutatást nyújt a CPTED elvek
alkalmazásához. Szemléletes példákon keresztül beszélt arról, hogyan és milyen
eredménnyel lehet ezeket az eszközöket alkalmazni a településfejlesztés
gyakorlatában. A legkézenfekvőbb eszköz talán a közvilágítás, ami az emberek
biztonságérzetét is nagyban befolyásolja, azonban ennél sokkal szubtilisebb
„taktikákkal” is lehet eredményt elérni. Például ATM automaták elé felfestett
színes csíkokkal, amelyek távolságtartásra ösztönzik az embereket pénzfelvétel
során. Hangsúlyozta, hogy az építészeti bűnmegelőzés végzése során mindig
területre és közösségre szabottan kell egyedi megoldásokat megfogalmazni, az
ott élők bevonásával, aktivizálásával, mert ahogy ő fogalmazott: az építészeti
bűnmegelőzés nem aspirin, ami tüneti kezelésre alkalmas csak, hanem olyan
gyógymód, amely a valós, kiváltó okokat is képes kezelni.
Gregory Saville előadása
Részlet Marguerite Hunter Blair prezentációjából
„Hunyják be a szemüket, és
gondoljanak arra a helyre, ahol gyerekként a legjobban szerettek játszani!”
ezzel a kérdéssel indította a második bevezető előadást Marguerite Hunter Blair,
a Play Scotland elnevezésű skóciai szervezet ügyvezető igazgatója,
majd megkérte a közönséget, hogy álljanak fel azok, akiknek egy külső helyszín
jutott az eszükbe. A 140 fős közönségből szinte mindenki kivétel nélkül
felállt. Hunter Blair azzal folytatta,
hogy ezt a kérdést évtizedek óta felteszi a fiataloknak, akikkel együtt
dolgozik, és helyzet drámaian változik. Az elmúlt 15 évben a gyerekek a belső
terekbe szorultak vissza, a játék a „biztonságos” négy fal között zajlik, és
egy komplett generáció nem tudja már, hogy milyen a kinti szabad játék,
milyenek a jó, játékra és társas interakciókra ösztönző terek. (Vagyis mára felnőtt egy
generáció, akinek nincs tapasztalata arról, hogy milyen a köztereken,
természetben játszani és időt tölteni.) Pedig ők fogják tervezni, és tervezik már most a
jövő városait. Ezért Hunter Blair szervezete a
gyermekek játékhoz való jogait népszerűsíti,
valamint települések, önkormányzatok számára kidolgozott egy sikeres programot,
mely biztonságos, gyermekközpontú köztér-és településtervezési stratégiákat tartalmaz.
Az ingyenesen letölthető program részletes gyakorlati útmutatást nyújt települések
és tervezők számára. Mellesleg, Hunter Blair a magyarországi nézőpontból
szürreálisnak tűnő Skót Játék Tanács Stratégiai Csoportjának elnöke ezen kívül
részt vesz a Skót Nemzeti Játék Stratégia bevezetésében, amely szintén arra
utal, hogy érdemes ezen a területen figyelni a nemzetközi példákra.
SZEKCIÓ: ÉPÍTÉSZETI BŰNMEGELŐZÉS EURÓPÁBAN ÉS
MAGYARORSZÁGON
A konferencia második szekciója az építészeti
bűnmegelőzés európai és magyarországi helyzetét ismertette. Paul van Soomeren, az ICA európai regionális igazgatójaként, és a hivatalos Építészeti
Bűnmegelőzési Európai Szabvány egyik kidolgozójaként (CEN szabvány 14382-2) az elmúlt évtizedek tapasztalatairól, az európai
hálózatról beszélt. Dallos Endre, a magyarországi építészeti bűnmegelőzés úttörője
pedig azt mutatta be, milyen megkötésekkel és kiegészítésekkel alkalmazható a nemzetközi
gyakorlat Magyarországon. Valamint beszélt egy új fogalomról is: a
környezet-szenzitív megelőzésről, amely meglátása szerint talán jobban kifejezi
az építészeti bűnmegelőzés lényegét. Dallos alapította a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesületet (BEVE), és részese
volt 2011-ben a Belügyminisztérium és a VÁTI kooperációjában megvalósult „Biztonságos
város - Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről” c. kézikönyv elkészítésének.
SZEKCIÓ: GYEREKBARÁT VÁROSOK
Külön szekcióba került a gyermekek és
fiatalok által használt terek biztonságos kialakításának megvitatása. Ankita Chachra New Yorkban élő várostervező, urbanista
videóról vetített előadásában azzal foglalkozott, milyen tértervezési
eszközökkel érhető el, hogy köztereink minden generáció számára élhetőek és
biztonságosak legyenek, sőt, mindezeken túl inspiratív környezetként
funkcionáljanak –a fiatal generációnak
is. Előadása kiemelten felhívta a figyelmet arra, ami
a résztvevők szerint az egész konferencia legfontosabb tanulsága volt: a biztonságos
város megteremtése nem elsősorban mérnöki, vagy rendészeti probléma; az utcát
használó ember, a közösség kell, hogy a figyelem fókuszában álljon. Ennek hazai
gyakorlatára Benedek Mátyás, UNICEF Gyerekbarát
Település program és az UNICEF Ébresztő-óra gyerekjogi oktatási
program vezetője hozott példát, aki politológusként és nemzetközi
kapcsolatok szakértőjeként került a területre. Idáig 11 település nyerte el az előadásban
ismertetett szigorú kritériumok alapján a Gyermekbarát Település címet:
2015-ben Óbuda, Cigánd, Hódmezővásárhely; 2016-ban Alsómocsolád, Bordány,
Hajdúnánás; 2017-ben Budaörs, Orosháza, Zalaegerszeg; 2018-ban
Belváros-Lipótváros, Zalaszentgrót. Beleznay
Éva, az épített környezeti nevelés szakembere, számos gyerekeknek szóló
oktatási program szülője és megvalósítója két saját projektjén keresztül
mutatta be, hogyan vonhatók be a gyerekek szempontjai a környezet
megtervezésére. Az ő előadásában hangzott el a meglepő válasz a bevezetőben
feltett kérdésre: a preferenciájukat firtató képsorozatból a gyerekek
jellemzően azokat a területeket választották, ahol kevés ember volt, nem volt
tömeg, gyalogos forgalom, és legalább minimális szinten jelen volt a
zöldfelület, hacsak egy kiszáradt fűcsomó formájában is. Ez is azt mutatja,
hogy nem elég szakmai szempontokból átgondolni a lehetőségeket, tanulmányozni a
szakirodalmat. Ki kell merészkedni a terepre, és aktívan bevonni a használókat,
hogy az épített környezet az azt használó közösség valós igényeire és
problémáira reflektáljon.
Részlet Benedek Mátyás prezentációjából
SZEKCIÓ:
CPTED AZ EGYETEMEN
Ennek tudatosítása a felsőoktatás és a szakemberek
képzése, ennek lehetőségeiről szólt a konferencia negyedik szekciója. Ewa Klima földrajztudós, a Lodzi
Műszaki Egyetem Területrendezési Intézetének docense előadásában egy lakótelepi
esettanulmányt ismertetett, amely témájában különösen releváns a közép-európai
régióban. Az egyetem bevonásával létrejött kutatás kiváló példáját adta az
építészeti bűnmegelőzés tudományágakon átívelő megközelítésének. Gyergyák
János, a PTE Műszaki És Informatikai Kar, Építészeti és Várostervezési
Tanszék adjunktusa, a kultúrAktív Egyesület tagja a SafeCity projekthez kapcsolódó törökbálinti felsőoktatási
mintaprojektet mutatta be előadásában, amelyhez a pécsi egyetemen kívül
budapesti építészképzések is csatlakoztak, többek között a BME és az Ybl Építéstudományi
Kara. Prof. Dr. Barabás Tünde, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Rendészettudományi Kar Kriminológiai Tanszékének vezetője a
kriminológusképzésbe és kutatásba nyújtott betekintést.
Gyergyák János előadása
ZÁRÁS: CPTED A JÖVŐ SZEMSZÖGÉBŐL
Bo Grönlund építész és urbanista, a Dán Királyi Szépművészeti
Akadémia Építészeti Iskolájának prof. emeritusa, a szakterületre vonatkozó dán
szabvány és az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) Településtervezésre
vonatkozó Bűnmegelőzési Szabványának társszerzője foglalta össze a megváltozott
társadalmi feltételek, például az újkori népvándorlás teremtette helyzet
kihívásait. A konferenciát Bálint Imre zárta, aki a gyerekek és
a nevelés kiemelt szerepére, az ebben rejlő lehetőségekre hívta fel a
figyelmet. Az építészet megváltozott szerepével, növekvő társadalmi
felelősségvállalásával nő az esély arra, hogy a világ népességének már több
mint felét tömörítő városok alakítása nem pusztán építőművészeti szempontok
alapján fog zajlani.
Az előadásokat követő második napon a gyakorlati
workshopoké volt a főszerep, melyekről részletesen a következő bejegyzésünkben
olvashattok majd.
A konferencia a SAFECITY projekt részeként valósult meg. A SAFECITY projekt az első átfogó
kezdeményezés Magyarországon, amelynek célja a környezet alakításával segített
bűnmegelőzési eszközök népszerűsítése. A Safecity - Biztonság. Város. Közösség
a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a kultúrAktív Egyesület, és a Lechner Tudásközpont közös projektje.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése