A DANUrBanity az Urbanity elnevezésű közösségi társasjáték egyik tematikus verziója, amely a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) megbízásából kifejezetten az általuk koordinált DANUrB projekthez lett kifejlesztve. A játék célja, hogy a Duna-menti kis- és középvárosokban élőket összehozva párbeszédet indítson a helyi értékekről (elsősorban a Dunához kapcsolódóakról), azok megőrzéséről és fejlesztéséről. A játék első változatát (még az eredeti Urbanity játéktáblával) a Paksi Városi Napokon teszteltük 2018. május 19-én. Az itt gyűjtött tapasztalatokat figyelembe véve egy közel egyéves fejlesztőmunka eredményeként elkészült a játék végleges, egyedi formája, amelyet most egy "turnéval" fejlesztettünk még tovább és mutattunk be.
Ráckeve -2019. május 22.
Majdnem napra pontosan egy évvel az első, paksi tesztjáték után elkészült a DANUrBanity társasjáték saját, még azonban csak ideiglenes játéktáblája. Ezt vittük Ráckevére, az Árpád Múzeumba, ahol a helyi Árpád Fejedelem Általános Iskola egyik harmadikos osztályával játszottunk. Kiderült, hogy a gyerekek nagyon kötődnek a Dunához és érzékenyek a környezetük állapotára. Tőlük tudtuk meg például, hogy Ráckevén is van egy Senki szigete, amelyet csak csónakkal lehet megközelíteni és amely nagyon sokat jelent számukra. A játék végén egyenként felolvastuk a háromszögekre írt válaszokat és közösen beszélgettünk arról, hogy milyennek látják a városukat. Ugyanebben az iskolában zajlott a második játék az egyik másodikos osztállyal, de itt mi már csak megfigyelők voltunk. Előtte ugyanis betanítottuk az érdeklődő tanárokat a játékvezetésre, így már ők látták el ezt a feladatot, méghozzá nagyon is jól. Látszott, hogy sokkal jobban megy nekik a fegyelem fenntartása, főleg mert a saját tanítványaikkal volt dolguk. Viszont ez a fegyelem sajnos egyúttal meg is nehezítette a gyerekek kibontakozását. A tanáraik által vezetett játék során túlságosan is tartottak attól, hogy esetleg rossz választ adnak (holott ebben a játékban nincs rossz válasz). A tanároknak komoly kihívást jelentett, hogy ne tereljék a diákokat az általuk kizárólagosan helyesnek vélt válaszok irányába, hiszen ez nem erről szól. Minden nehézség ellenére azonban a játék olyannyira elnyerte a tanárok tetszését, hogy az ideiglenesnek szánt papír játéktáblát és a kérdéskártyákat (mivel még azok is javításra szorultak) végül az iskolának ajándékoztuk. Ezen a napon számos olyan tapasztalatra tettünk szert, ami még utoljára szükségessé tette a játék módosítását, de az ezt követő alkalmakkor már a végleges verzióval játszottunk.
Vidin (Bulgária) és Calafat (Románia) - 2019. június 1.
Ezen a napon mindkét városban gyereknapi programokat tartottak, ebből az alkalomból vittük el a KÉK-el közösen a játék immár végleges verzióját ezekbe a Duna-menti városokba. Vidinben kezdtünk, ahol az egyik helyi múzeumban részt vettünk a DANUrB projekt kiállításának megnyitóján, majd mi is felállítottuk a standunkat a Duna-parti parkban megrendezett gyermeknapi fesztiválon. Mivel nem volt állandó bolgár tolmácsunk, ezért az egyik helyi partnerünkkel leírattuk a játékszabályokat bolgárul és a játékosokat az erre az alkalomra nyomtatott bolgár nyelvű kérdéskártyákkal is segítettük. A kártyák színe és száma segítette a játékvezetőket abban, hogy éppen hol tartanak a játékosok Ilyen körülmények között nem tudtunk úgy csapatokat szervezni, mint az iskolai verziónál. Egyszerre egy, ritkán két csapat volt játékban, de egymástól függetlenül és külön játékvezetővel. A csapat ez esetben egy-egy családot jelentett. Az angolul nem beszélők esetén sajnos a helyszínen nem derült ki, hogy milyen válaszokat írtak a háromszögekre, erre majd az eredmények későbbi feldolgozása során derül csak fény.
Délután átautóztunk a túlparti, romániai Calafat-ba, ahol a helyi könyvtár előtti járdán alakítottuk ki a játékteret, hogy a gyerekek néptánc műsoruk után csatlakozni tudjanak. Az egyszerre érkező csoportból már lehetett több csapatot szervezni és így nekünk is könnyebb dolgunk volt. A nyelvi nehézségeket itt is a bolgárhoz hasonló módon hidaltuk át. A játék után a polgármester és felesége vendégszeretetét is élvezhettük a városházán, akik utána még az éppen zárva tartó, a város legfőbb nevezetességének számító palotát (Művészeti Múzeum) is kinyittatták nekünk.
Szob -2019.06.22.
Az utolsó játékalkalmat Szobon, az Ipoly Feszt-en tartottuk.
Pest megye sátrában kaptunk helyet, közvetlenül a parkon átvezető
Széchenyi sétány mellett, így leszólítható fesztiválozókból nem volt
hiány. Helyi lakosból viszont annál inkább. Szob a maga 2500 fős
népességével messze a legkisebb város azok közül, ahol eddig
játszottunk, ugyanakkor itt szereztük az egyik legizgalmasabb
történetünket. Az első játékunk
kétszemélyes csapattal zajlott, akiknek annyira felkeltettük az érdeklődését, hogy
véletlenül a szóróanyagokkal együtt a két helyszínválasztó kérdéskártyát
is magukkal vitték, de ezt mi a nagy játékostoborzásban csak később vettük észre. Az volt
a szerencsénk, hogy elköszönéskor mondták, milyen programra mennek. Miután
kiderítettük, hogy hol és mikor lesz a program és hogyan jutunk oda
a Duna-partról, meg is találtuk őket és az elveszett kérdéskártyákat
is! :) Még jó, hogy Szob ilyen kisváros. Ezután még egy játékot sikerült
összehozni, szintén két csapattal, ráadásul közvetlenül a Duna-parton,
hegyekkel a háttérben. Ennél jobban nem is zárhattuk volna ezt a "turnét"!
A DANUrB projekt zárókonferenciája a szlovákiai Révkomáromban (Komárno), a Duna Menti Múzeumban került megrendezésre, ahol egyesületünk képviseletében Ádám László a nemzetközi közönségnek egy 5 perces angol nyelvű prezentációval mutatta be a KÉK-kel közösen kifejlesztett DANUrbanity társasjátékunkat, a játék menetét és a játékalkalmak során szerzett legfontosabb tapasztalatainkat. A visszajelzések alapján az előadás nagy sikert aratott és később többen is megkeresték a játékkal és a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseikkel. Időközben maga a játék is megérkezett az Esztergomi Duna Napokról, így a díszteremben kiterítve a közönség élőben is "megcsodálhatta".
Megjegyzések
Megjegyzés küldése