Ugrás a fő tartalomra

DANUrBanity társasjáték "turné"

A DANUrBanity az Urbanity elnevezésű közösségi társasjáték egyik tematikus verziója, amely a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) megbízásából kifejezetten az általuk koordinált DANUrB projekthez lett kifejlesztve. A játék célja, hogy a Duna-menti kis- és középvárosokban élőket összehozva párbeszédet indítson a helyi értékekről (elsősorban a Dunához kapcsolódóakról), azok megőrzéséről és fejlesztéséről. A játék első változatát (még az eredeti Urbanity játéktáblával) a Paksi Városi Napokon teszteltük 2018. május 19-én. Az itt gyűjtött tapasztalatokat figyelembe véve egy közel egyéves fejlesztőmunka eredményeként elkészült a játék végleges, egyedi formája, amelyet most egy "turnéval" fejlesztettünk még tovább és mutattunk be. 



Ráckeve -2019. május 22. 

Majdnem napra pontosan egy évvel az első, paksi tesztjáték után elkészült a DANUrBanity társasjáték saját, még azonban csak ideiglenes játéktáblája. Ezt vittük Ráckevére, az Árpád Múzeumba, ahol a helyi Árpád Fejedelem Általános Iskola egyik harmadikos osztályával játszottunk. Kiderült, hogy a gyerekek nagyon kötődnek a Dunához és érzékenyek a környezetük állapotára. Tőlük tudtuk meg például, hogy Ráckevén is van egy Senki szigete, amelyet csak csónakkal lehet megközelíteni és amely nagyon sokat jelent számukra. A játék végén egyenként felolvastuk a háromszögekre írt válaszokat és közösen beszélgettünk arról, hogy milyennek látják a városukat. Ugyanebben az iskolában zajlott a második játék az egyik másodikos osztállyal, de itt mi már csak megfigyelők voltunk. Előtte ugyanis betanítottuk az érdeklődő tanárokat a játékvezetésre, így már ők látták el ezt a feladatot, méghozzá nagyon is jól. Látszott, hogy sokkal jobban megy nekik a fegyelem fenntartása, főleg mert a saját tanítványaikkal volt dolguk. Viszont ez a fegyelem sajnos egyúttal meg is nehezítette a gyerekek kibontakozását. A tanáraik által vezetett játék során túlságosan is tartottak attól, hogy esetleg rossz választ adnak (holott ebben a játékban nincs rossz válasz). A tanároknak komoly kihívást jelentett, hogy ne tereljék a diákokat az általuk kizárólagosan helyesnek vélt válaszok irányába, hiszen ez nem erről szól. Minden nehézség ellenére azonban a játék olyannyira elnyerte a tanárok tetszését, hogy az ideiglenesnek szánt papír játéktáblát és a kérdéskártyákat (mivel még azok is javításra szorultak) végül az iskolának ajándékoztuk. Ezen a napon számos olyan tapasztalatra tettünk szert, ami még utoljára szükségessé tette a játék módosítását, de az ezt követő alkalmakkor már a végleges verzióval játszottunk.



Vidin (Bulgária) és Calafat (Románia) - 2019. június 1. 

Ezen a napon mindkét városban gyereknapi programokat tartottak, ebből az alkalomból vittük el a KÉK-el közösen a játék immár végleges verzióját ezekbe a Duna-menti városokba. Vidinben kezdtünk, ahol az egyik helyi múzeumban részt vettünk a DANUrB projekt kiállításának megnyitóján, majd mi is felállítottuk a standunkat a Duna-parti parkban megrendezett gyermeknapi fesztiválon. Mivel nem volt állandó bolgár tolmácsunk, ezért az egyik helyi partnerünkkel leírattuk a játékszabályokat bolgárul és a játékosokat az erre az alkalomra nyomtatott bolgár nyelvű kérdéskártyákkal is segítettük. A kártyák színe és száma segítette a játékvezetőket abban, hogy éppen hol tartanak a játékosok Ilyen körülmények között nem tudtunk úgy csapatokat szervezni, mint az iskolai verziónál. Egyszerre egy, ritkán két csapat volt játékban, de egymástól függetlenül és külön játékvezetővel. A csapat ez esetben egy-egy családot jelentett. Az angolul nem beszélők esetén sajnos a helyszínen nem derült ki, hogy milyen válaszokat írtak a háromszögekre, erre majd az eredmények későbbi feldolgozása során derül csak fény. Délután átautóztunk a túlparti, romániai Calafat-ba, ahol a helyi könyvtár előtti járdán alakítottuk ki a játékteret, hogy a gyerekek néptánc műsoruk után csatlakozni tudjanak. Az egyszerre érkező csoportból már lehetett több csapatot szervezni és így nekünk is könnyebb dolgunk volt. A nyelvi nehézségeket itt is a bolgárhoz hasonló módon hidaltuk át. A játék után a polgármester és felesége vendégszeretetét is élvezhettük a városházán, akik utána még az éppen zárva tartó, a város legfőbb nevezetességének számító palotát (Művészeti Múzeum) is kinyittatták nekünk.
 


Szob -2019.06.22. 

Az utolsó játékalkalmat Szobon, az Ipoly Feszt-en tartottuk. Pest megye sátrában kaptunk helyet, közvetlenül a parkon átvezető Széchenyi sétány mellett, így leszólítható fesztiválozókból nem volt hiány. Helyi lakosból viszont annál inkább. Szob a maga 2500 fős népességével messze a legkisebb város azok közül, ahol eddig játszottunk, ugyanakkor itt szereztük az egyik legizgalmasabb történetünket. Az első játékunk kétszemélyes csapattal zajlott, akiknek annyira felkeltettük az érdeklődését, hogy véletlenül a szóróanyagokkal együtt a két helyszínválasztó kérdéskártyát is magukkal vitték, de ezt mi a nagy játékostoborzásban csak később vettük észre. Az volt a szerencsénk, hogy elköszönéskor mondták, milyen programra mennek. Miután kiderítettük, hogy hol és mikor lesz a program és hogyan jutunk oda a Duna-partról, meg is találtuk őket és az elveszett kérdéskártyákat is! :) Még jó, hogy Szob ilyen kisváros. Ezután még egy játékot sikerült összehozni, szintén két csapattal, ráadásul közvetlenül a Duna-parton, hegyekkel a háttérben. Ennél jobban nem is zárhattuk volna ezt a "turnét"! 



Zárókonferencia - Révkomárom (Szlovákia)-2019. június 28. 

A DANUrB projekt zárókonferenciája a szlovákiai Révkomáromban (Komárno), a Duna Menti Múzeumban került megrendezésre, ahol egyesületünk képviseletében Ádám László a nemzetközi közönségnek egy 5 perces angol nyelvű prezentációval mutatta be a KÉK-kel közösen kifejlesztett DANUrbanity társasjátékunkat, a játék menetét és a játékalkalmak során szerzett legfontosabb tapasztalatainkat. A visszajelzések alapján az előadás nagy sikert aratott és később többen is megkeresték a játékkal és a fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseikkel. Időközben maga a játék is megérkezett az Esztergomi Duna Napokról, így a díszteremben kiterítve a közönség élőben is "megcsodálhatta".


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan