Ugrás a fő tartalomra

Gyermek és város blogsorozat

 
 
Gyermek és város. Sokan sokfélét gondolunk e két, valószínűleg a többségünk életét alapvetően befolyásoló „léfeltétel” kapcsolatáról. Van, akinek az előnyök – jó iskola, jó kapcsolatok, későbbi jó karrier lehetősége – jut eszébe, de legalább ennyien aggódnak a kevésbé egészséges körülmények, a zöld hiánya, a természet negligálása miatt. Kiindulásként szerintem leszögezhetjük, hogy a modern kori város alapvetően nem gyerekbarát képződmény. Létrejöttének korában a gyermek a társadalom alacsonyabb rendű tagjának számított, és hiába változott ez a szemlélet szinte az ellenkezőjére az eltelt évszázadok folyamán, maga a város sajnos egyre embertelenebbé vált. A gyerekek hosszú időn át vesztesei voltak annak a fejlődésnek, ami mára oda vezetett, hogy a világ lakosságának több mint a fele városokban él, és ez a szám meredeken emelkedik. Az idilli gyerekkorhoz viszont a mai szülők közül sokan még mindig a zöld mezőn szabadon szaladgáló, pillangókat kergető ártatlanságot asszociálják. A különféle monitorokhoz szegezett utódaink láttán azonban talán ideje belátni, hogy ez puszta ábránd. A „fekete tükör” generációjának természetes élettere ma már a város, még ha vidéken születik is, alig várja, hogy végre elkerüljön onnan.

Hogy boldogul egy gyerek a városban? Szülők nélkül aligha – amikor azon töprengünk, hogy miért nem akaródzik csemetéinknek felnőni, nem árt, ha arra is gondolunk, hogy kicsiként eleve esélyük sem volt az önálló létezésre, problémamegoldásra a városi közegben. Nem játszhatnak az utcán, nem mehetnek egyedül a boltba, az iskolába, és nem vághatnak át az erdőn a nagyihoz, mert a város tele van a farkasnál is nagyobb veszélyekkel, amik minden sarkon rájuk leselkednek.

A 21. század „jó” emberének legfontosabb tulajdonsága a felelősség. Töméntelen területen kellett ráébrednünk, hogy nem nézhetjük tétlenül a pénz és az üzlet által alakított folyamatok spontán alakulását. Meg kell tanulnunk kompenzálni a negatív hatásokat, és ez a törekvés olyan új szempontoknak adott hangsúlyt, amelyek döntően befolyásolják az életünk megszokott menetét. A gyerekbarát városok általánossá válása ma még csak cél, de a törekvés már megszületett – sorozatunk 15 magyar építészeti példa kapcsán vizsgálja, mik ezek a szempontok és hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. A minden második héten megjelenő játékos foglalkoztató lappal a kezünkben, gyermekeinket követve bebarangolhatjuk ezeket a helyeket.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomtatott formában