Ugrás a fő tartalomra

Gyermek és város blogsorozat

 
 
Gyermek és város. Sokan sokfélét gondolunk e két, valószínűleg a többségünk életét alapvetően befolyásoló „léfeltétel” kapcsolatáról. Van, akinek az előnyök – jó iskola, jó kapcsolatok, későbbi jó karrier lehetősége – jut eszébe, de legalább ennyien aggódnak a kevésbé egészséges körülmények, a zöld hiánya, a természet negligálása miatt. Kiindulásként szerintem leszögezhetjük, hogy a modern kori város alapvetően nem gyerekbarát képződmény. Létrejöttének korában a gyermek a társadalom alacsonyabb rendű tagjának számított, és hiába változott ez a szemlélet szinte az ellenkezőjére az eltelt évszázadok folyamán, maga a város sajnos egyre embertelenebbé vált. A gyerekek hosszú időn át vesztesei voltak annak a fejlődésnek, ami mára oda vezetett, hogy a világ lakosságának több mint a fele városokban él, és ez a szám meredeken emelkedik. Az idilli gyerekkorhoz viszont a mai szülők közül sokan még mindig a zöld mezőn szabadon szaladgáló, pillangókat kergető ártatlanságot asszociálják. A különféle monitorokhoz szegezett utódaink láttán azonban talán ideje belátni, hogy ez puszta ábránd. A „fekete tükör” generációjának természetes élettere ma már a város, még ha vidéken születik is, alig várja, hogy végre elkerüljön onnan.

Hogy boldogul egy gyerek a városban? Szülők nélkül aligha – amikor azon töprengünk, hogy miért nem akaródzik csemetéinknek felnőni, nem árt, ha arra is gondolunk, hogy kicsiként eleve esélyük sem volt az önálló létezésre, problémamegoldásra a városi közegben. Nem játszhatnak az utcán, nem mehetnek egyedül a boltba, az iskolába, és nem vághatnak át az erdőn a nagyihoz, mert a város tele van a farkasnál is nagyobb veszélyekkel, amik minden sarkon rájuk leselkednek.

A 21. század „jó” emberének legfontosabb tulajdonsága a felelősség. Töméntelen területen kellett ráébrednünk, hogy nem nézhetjük tétlenül a pénz és az üzlet által alakított folyamatok spontán alakulását. Meg kell tanulnunk kompenzálni a negatív hatásokat, és ez a törekvés olyan új szempontoknak adott hangsúlyt, amelyek döntően befolyásolják az életünk megszokott menetét. A gyerekbarát városok általánossá válása ma még csak cél, de a törekvés már megszületett – sorozatunk 15 magyar építészeti példa kapcsán vizsgálja, mik ezek a szempontok és hogyan valósulnak meg a gyakorlatban. A minden második héten megjelenő játékos foglalkoztató lappal a kezünkben, gyermekeinket követve bebarangolhatjuk ezeket a helyeket.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

SAFECITY 1.0 konferencia – hogyan lehet a városokat építészeti eszközökkel biztonságossá tenni?

Hogyan lehet biztonságos tereket létrehozni, és hogyan tudjuk építészeti eszközökkel növelni a városlakók biztonságérzetét? A SAFECITY 1.0 konferencia ezeket a kérdéseket járta körül számos terület – építészet és várostervezés, oktatás és gyermekvédelem, szociológia és bűnmegelőzés – felől. Részletes beszámoló következik! Képzeld el, ahogy átvágsz egy téren. Biztonságban érzed magad, ha a terület kihalt és magas sövények, fák szegélyezik? Vagy inkább olyan helyet választanál, ahol sokan mozognak, és a terület átlátható? A válasz magától értetődőnek tűnik, mégsem az – többek közt erre is kézzelfogható példákkal szolgált a konferencia, amely egy, az építészek és urbanisták számára általában ismeretlen terület, az építészeti eszközökkel történő bűnmegelőzés témakörét járta körül. Mi az építészeti bűnmegelőzés? Egyszerű, kreatív eszközök tárháza, amelyeket tudatosan alkalmazva élhetőbb városokat hozhatunk létre. A világon már sok helyen sikeresen alkalmazott módszerrel a hazai sz

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan