Ugrás a fő tartalomra

Közösségi tervezés fiatalokkal 2. rész - online térben működő módszerek

Hogyan lehet az online közösségi tervezési folyamatot izgalmassá tenni a fiatalok számára? Pótolható-e a helyszín felfedezése és bejárása közben szerzett élmény az online bejárással? Léteznek-e kreatív térképezési, elemzési lehetőségek online térben, amelyben mi alkothatunk kategóriákat, jeleníthetünk meg szubjektív élményeket? Vannak-e olyan alkotásra, közös rajzolásra, makettezésre és tervezésre alkalmas szoftverek, amelyeket alkalmazhatunk ilyen helyzetben? A cikksorozat előző részében bemutattuk a LED2LEAP online kurzus során az 1. Számú Budaörsi Általános Iskolában megvalósított közösségi tervezés folyamatát és az online folyamatot támogató főbb eszközöket a Zoomot és a MURAL-t. Most a kedvenc, online térben is bevált módszereinkre koncentrálunk.

Módszertani börze


A következőkben bemutatjuk a közösségre jellemző erőviszonyok és értékek feltérképezéséhez alkalmazott Történetfolytatás módszerét, a problémák priorizálását és a kreatív döntéshozatalt segítő Névleges Csoport Módszert, és a (beavatkozási) ötletelést ösztönző 635-ös módszert.

Történetfolytatás (The Story Completion Method)

A történetfolytatás írásos módszer (fiatalabb korosztály esetében szóban is játszható), amelyben bemutatunk egy vagy több fiktív szereplőt, aki(k) egy dilemma, kihívás előtt áll(nak). Egy közösségre vagy célcsoportra jellemző erőviszonyok, értékrendek, szerepkörök feltérképezésére, megismerésére alkalmas módszer. Olyan kérdésekre keressük a választ ezzel a módszerrel, amelyekhez a történeteket nem szükséges interpretálni, saját személyes értelmezésünkkel kiegészíteni.

A fiatalokat megkérjük, hogy folytassák a történetet szabadon, meséljék el, hogy a felvázolt kiinduló helyzetet követően, szerintük hogyan alakul a történet. Itt kérhetjük a résztvevőket bizonyos szabályok figyelembevételére (pl. a történet nem tartalmazhat varázslatot), de teret engedhetünk a teljesen szabad mesének is. A módszer keretén belül lehetséges több (5-10) történetcsírát is folytatni, ebben az esetben csak rövid, pár mondatos lezárásokat kérjünk.

Életkor: 8 éves kortól

Időtartam: 30-45 perc

Anyagszükséglet: papír és toll vagy digitális íróeszköz

Előkészítés: annak alapján, hogy mire szeretnénk választ kapni egy vagy több történetkezdemény megfogalmazása, karakter(ek) kidolgozása, a kiinduló helyzet(ek), problematika leírása. Az értékelés szempontjainak átgondolása.

Online adaptáció: A feladat kiadható e-mailben, amelyet otthon mindenki önállóan elvégez. A visszacsatolás érdekében a beérkezett anyagok alapján érdemes online beszélgetést kezdeményezni.

Értékelés: A beérkező narratívák elemzése jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy felmérjük milyen viszony- és értékrendszerek köszönnek vissza egy adott közösségben, milyen vágyak és álmok fogalmazódnak meg a történetekben.

Forrás: https://www.psych.auckland.ac.nz/en/about/story-completion.html

Névleges Csoport Módszer (NCM)

Az NCM a brainstorming gyakorlat egyik leginkább elterjedt eljárása, amelyben nagy teret kap a szóbeli munka, ám törekszik az egzakt írásbeli döntés-előkészítési eljárások alkalmazására. Nyílt problémák kutatására, valamint kreatív döntések demokratikus meghozatalára alkalmas módszer. A csapatmunkát moderáló személy(ek) 5 lépcsős folyamaton vezetik végig a résztvevőket. A fő probléma és/vagy kérdés ismeretését követően minden résztvevő lejegyez két javaslatot a probléma orvoslására (1). Az összegyűlt ötleteiket a résztvevők röviden bemutatják (2), majd egy moderált beszélgetés során ezeket csoportosítják és átfogóbb témakörökbe rendezik (3). Ha valami nem csoportosítható, az önálló témaként megmarad. Ennél a lépésnél fontos szempont, hogy az átfogó témakörök oly módon kerüljenek megfogalmazásra, hogy azok ne általánosítsanak, a javaslatokban megjelenő konkrétumokat ne homályosítsák el. Ezt követően minden résztvevő 3 szavazatot adhat a számára legszimpatikusabb javaslatokra (4), majd egy moderált beszélgetés keretében megbeszélik (5), hogy egyetértenek-e a megszületett eredménnyel. Konszenzus esetén itt még lehetőség van finomhangolni, pontosítani.

A LED2LEAP online kurzusa alkalmával az NCM segítségével a “Hogyan tudja az iskolaudvar jobban kiszolgálni a használókat?” kérdésre kerestük a választ. A beérkezett javaslatok bemutatását követően a beszélgetésben három átfogó témakör és néhány önálló, nem csoportosítható javaslat rajzolódott ki (időjárásérzékeny megoldások kialakítása; korosztályoknak megfelelő, változatos játszóeszközök; egyértelmű iskolaudvari szabályok; stb.). A szavazás eredményét közösen megbeszéltük, a nyertes időjárásérzékeny megoldások témakör jó kiindulási pontot biztosított a tájépítész hallgatóknak a további ötleteléshez.
  
A MURAL-felület, ahol a NCM technikát használtuk. 

Életkor: 10 éves kortól

Időtartam: 60-90 perc (létszámfüggő)

Létszám: 12-15 fős csoportok

Anyagszükséglet: flipchart/tábla, post it, írószer VAGY internetkapcsolat, számítógép/laptop (zoom és mural applikációk)

Előkészítés: A téma kiválasztását követően egy releváns probléma vagy alapkérdés megfogalmazása szükséges. A résztvevők és egy számukra alkalmas időpont egyeztetését követően, online vagy offline alkalom szervezésétől függően különböző előkészületekre van szükség. Offline esemény esetén biztosítani kell a helyszínt és a tárgyi feltételeket. Online esemény esetén fontos a résztvevők pontos tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy milyen elérési útvonalon tudnak bekapcsolódni. Emellett elő kell készíteni a módszer lépéseit rögzítő MURAL (vagy más hasonló) felületet.

Online adaptáció: mivel az NCM csoportos foglalkozás, amelyben a szóbeliség illetve írásbeliség egyarát nagy szerepet kap, nagyon fontos az online tér megfelelő előkészítése, a beszélgetést és ezzel párhuzamosan történő jegyzetelést lehetővé tévő felületen (mi erre a Zoom és Mural párosítást ajánljuk). A Mural felületét az alábbi ábrához hasonlóan strukturáljuk: felvázoljuk a lépéseket, amennyiben szükséges egyes lépéseknek külön felületet jelölünk ki, előkészítjük a résztvevők kártyáit, amelyekre a javaslataikat írhatják, lehorgonyozzuk azokat az elemeket, amelyeket nem szeretnénk, hogy a műhelymunka során elmozduljanak (a MURAL-ban alapvetően minden résztvevő minden elemet mozgathat, a káosz elkerülése érdekében nagyobb csapat esetén fontos erre figyelni).

635-ös módszer

A 635-ös módszer egy kreatív, brainstormingon alapuló technika, előnyei közé tartozik, hogy nem igényel moderálást és hogy minden résztvevőt azonos mértékben bevon. A módszer nagyon hatékonyan, rövid idő alatt, sok javaslat és ötlet begyűjtésére alkalmas. Kiindulópontként egy kihívás szolgál, amelyre egy 6 fős csapat minden tagja 3 megoldást fogalmaz meg 5 perc alatt. Ezt követően a lapot, amelyen a megoldásaik szerepelnek, továbbadják a mellettük ülőnek . Mindenki megkapja egy másik csapattag ötleteit, amelyeket a következő 5 percben elkezd kiegészíteni, pontosítani, csiszolni. Összesen 6 kör alatt így 18 viszonylag jól kidolgozott ötletet gyűjthetünk össze, amelyeket ezt követően megvitathatunk.

Életkor: 10 éves kortól

Időtartam: 30 perc + beszélgetés

Anyagszükséglet: papír és toll vagy digitális íróeszköz

Előkészítés: A kérdés megfogalmazása, amelyre javaslatokat várunk.

Online adaptáció: Az online ötleteléshez már kész google docs template-ek is elérhetők, de amennyiben színesebb, vizuálisan izgalmasabb felületen szeretnénk dolgozni a ZOOM + MURAL párosítás itt is segítségünkre lehet. Az alábbi minta ezt jól illusztrálja:

A Phil Gough vezette Biodesign Studióban készült MIRO felület, ahol a 8 résztvevő (színkóddal jelölve) 6 körben fejenként 2 ötlettel járul hozzá terméshez - mint látszik a résztvevők száma, ötletek mennyiségének meghatározása rajtunk múlik. 

Forrás: http://designthinkmakebreakrepeat.com/methods/brainwriting-6-3-5/

Tanácsok és tippek az online tervezési alkalmak lebonyolításához

Azt láttuk, hogy míg a hagyományos műhelymunka formátum és a flip chart helyettesítése az online térben megoldható, a kreatív közös munkára jelenleg nincsenek igazán kényelmes és ingyenesen elérhető megoldások. Nálunk a hibrid módszerek váltak be leginkább: pl. online egyeztetünk a kreatív feladatról, a résztvevők házi feladatban vagy saját otthonukban a találkozóval párhuzamosan alkottak (szubjektív térképek rajzolása), és ezt megosztottuk.

Az online facilitálás külön szakma!

Mindkét korosztálynak kényelmes volt a kerekasztal-beszélgetés formátum, mindenki bátran szólalt meg az online térben. Általános tapasztalat volt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani online térben a személyesség megőrzésére, például a résztvevők keresztnevét használva vagy körbe menni, és mindenkit megszólaltatni. Ha pezsgő beszélgetést akarunk kezdeményezni, akkor praktikus kis 2-3 fős csoportokban úgynevezett break out roomokba menni, így a résztvevők rövid idő alatt több lehetőséget kapnak a megszólalásra és a véleményük megosztására.

Legyen technikai asszisztens!

Mindenképpen érdemes a beszélgetést irányító személy mellé egy technikai asszisztenst kijelölni, aki segít megoldani a felmerülő technikai problémákat pl. beállítani a kamerát vagy a mikrofont, vagy ha kell, akkor a zoom szoba chatjéből bemásolja a válaszokat és véleményeket a mural felületre. Érdemes az online programokat ugyanarról az eszközről indítani (vagy számítógépről vagy mobil eszközről), így biztosítható a programok közötti átjárás. Résztvevőink jellemzően az asztali verziót kényelmesebbnek tartották a telefonon elérhető mobil verzióknál.

Legyen forgatókönyved!

Ha már látod a teljes folyamatot, tervezd meg az egyes tervezési alkalmakat. Hasonlóan a hagyományos közösségi tervezési folyamatokhoz, fontos szempont, hogy amennyiben komplexebb, többlépcsős munkafolyamatot tervezünk, jól készítsük elő a találkozó menetrendjét: forgatókönyvben fogalmazzuk meg, hogy mire hány percet szánunk, ki-milyen folyamatot vezet, érthető és követhető instrukciókat fogalmazzunk meg a résztvevők számára.

Szilágyi-Nagy Anna, a kultúrAktív Egyesület elnöke és Demény Ilka, a kultúrAktív Egyesület tagja

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan