Ugrás a fő tartalomra

Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek

Szerző:

 A  projekt céljaként az épített környezet és ember kapcsolatának megismerését, ehhez kapcsolódóan pedig az épített környezeti nevelés fogalomkörének beemelését tűzte ki célul, kiemelve hazai jó gyakorlatokat, projekteket, módszertanokat, abból a célból, hogy gyakorlati példákon keresztül nyerjenek betekintést különböző szakterületen hallgató fiatalok a témakörbe.


Ennek keretein belül a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói (művészetmenedzsment, építész, vizuális tanár) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- ás Óvóképző Karának hallgatói is bele láthattak az épített környezeti nevelés mibenlétébe különböző mélységben és keretek között.


Az egyik, legintenzívebben bevont csoport Moholy-Nagy Művészeti Egyetem végzős Design- és Művészetmenedzsment szakos hallgatói, akik egy 2023. tavaszi, egész féléves tárgy keretében különféle projektekbe, módszertanokba kaptak betekintést, elméleti megalapozást követően. Az óra keretében számos vendégelőadóval találkozhattak, akik mind a téma szakértői. A kurzust Mihály Regina a kultúrAktív Egyesület tagja vezette és igyekezett minél szélesebb, témához kapcsolható projektet, szakértőt, területet megismertetni a hallgatókkal.


A kurzushoz többek között a kultúrAktív Egyesület elnöke, Szilágyi-Nagy Anna is csatlakozott, aki a közösségi tervezés fogalomkörébe, a fiatalok/ gyerekek korcsoportjával alkalmazható módszertanok lehetőségeibe adott elméleti betekintést. Ezután gyakorlatban próbálták ki a kultúrAktív Egyesület által fejlesztett társasjátékokat, melyeket iskolaudvarok átalakításához terveztek általános- és középiskolás korosztály számára.

A társasjátékok már több körben tesztelésre kerültek kisdiákok és egyetemisták által módszertani szempontból. Ezen az alkalmon a megjelenésen, a design olvashatóságán, az elemek használhatóságán és a játék érthetőségén volt a hangsúly. Erre gyűjtöttek össze meglátásokat, ötleteket a játék grafikai véglegesítéséhez, használatának egyszerűsítéséhez.




Az óra a kultúrAktív Egyesület „Így látjuk mi - épített környezeti nevelés mindenkinek” projektjén belül valósult meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Szerző:
Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form
Megjegyzés küldése
További információk

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Szerző:
Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer
Megjegyzés küldése
További információk

Gyermek és hang

Szerző:
  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan
Megjegyzés küldése
További információk