Ugrás a fő tartalomra

Könyvajánló: Bánki I. - Munkácsy L.: Petőfi Pest-Budája, Pest-Buda Petőfije


Rékától "kaptuk" a könyvet, akinek tanárai voltak a szerzők, és akik ezek szerint örömmel használták is saját könyvüket irodalom óráik színesebbé tételéhez. Sajnos nem találtam túl sok részletet a könyvről. Annyit lehet tudni, hogy 1998-ban a Flaccus Kiadó adta ki puha kötésben, 88 oldalas. Jó hír, hogy a könyv még most is beszerezhető, ráadásul elég olcsón! 400 és 800 ft körül mozog az ára. A bookline is több megvásárolható példányt jelez.

Megjegyzések

  1. Kiderül a könyv előszavából, hogy a Budapest modulfüzetek első darabja és célja a főváros, lakóhelyünk múltjának és jelenének megismerése. A reformkor társasági és irodalmi életéhez és Petőfi Sándor alakjához kerülünk közelebb. Itt most az építészeti sajátosságokat emelném ki.

    Ízelítő (kérdések-feladatok - a kötetből, középiskolás korosztály számára):

    - Gyűjtsd össze, kiknek állítottak emléket a Nemzeti Múzeum kertjében, és nézz utána, mivel érdemelték ki?

    - Hol alapítottak és milyen néven Pest területén hajógyárakat? Keress képet a hajógyár valamelyik híres termékéről - folyami, tengeri hajókról, darukról!

    - Mi őrzi ma Budapesten az első hidat építő mérnök emlékét?

    - A Lánchídhoz a mai pesti ember szemében szorosan hozzátartozik az Alagút. Nézz utána, hogy mikor épült, milyen céllal, milyen közlekedési igény kielégítésére!

    - A Nemzeti Színház épülete a mai Astoria Szállóban szemben állt 1839-től. Keressétek meg a helyét jelző táblát a Múzeum körút és Rákóczi út kereszteződésében, a Rákóczi úton! Milyen épület áll ott ma? Mi lett az egykori épület sorsa?

    - Keressétek fel az egykori Pilvax kávéház épületét! Milyen “intézmény” működik ott ma?

    - Miről kapta a Vérmező a nevét? Vajon miért állítottak itt szobrot Petőfinek?

    - Petőfi Irodalmi Múzeum. Olvasd le az épület bejárata mellett elhelyzetett tábláról, hogy mikor épült, kinek a tulajdonában volt a palota! Keresd meg az épület oldalfalán elhelyzett emléktáblát, és olvasd le róla, mi történt ott 1949-ben!

    - Belvárosunkban számos emlékhely őrzi Petőfi pesti tartózkodásának nyomát. Deák tér, Veres Pálné utca 24., Királyi Pál utca 18. Mikor épültek, mikor nyerték el mai külsejüket az épületek? Hogyan kapcsolódnak Petőfi életútjához? Milyen intézmények működnek ma bennük?

    A kötetben található egy városi séta, mely a Belvárost mutatja meg korabeli utcanevekkel és a Petőfi korában jelentős épületekkel. Ezekhez feladatok is kapcsolódnak.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremti...

Így látjuk mi! És te hogyan látod?

  Így látjuk mi - épített környezeti nevelés című projektünk lezárult.  Mégis folytatódik tovább a Ti segítségetekkel! Interaktív kiadványunkkal mindenkit meghívunk egy közös játékra, gondolkozásra, mert kíváncsiak vagyunk Ti hogyan látjátok a környezetet, amely körülvesz titeket! Kiadványunkban röviden szemezgettünk azoktól, a különböző szakterületeken tanuló az egyetemistáktól, akikkel együtt dolgoztunk a folyamat során. Az ő történeteikbe kaphattok betekintést. Mindenkinek meg van a saját története, a saját lakókörnyezetében. Mindenkinek sajátos és egyben hasonló. Számos egyszerűen megragadható érzetet tapasztalhatunk, ha megfigyeljük a minket körülvevő részleteket. Tedd próbára te is magad! Meglátod milyen egyszerűen fedezhetsz fel új dolgokat, vagy jöhetsz rá arra hogyan viselkedsz nap, mint nap ugyanazon az útvonalon, séta közben, pusztán a környezeti körülmények miatt.  Gyere és fedezz fel velünk az alábbi füzetke segítségével: Így_látjuk_mi.pdf A kiadvány nyomta...

A készítés szerepe és formái a gyermekközösségekkel történő közösségi tervezésben

Szondacsomagok, eszközkészletek és prototípusok az Alakítsd az iskolád Veszprém! projektben Szilágyi-Nagy Anna, tájépítész, kultúrAktív Egyesület elnöke, Tübingeni Egyetem Jákli Eszter, tájépítész, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Mihály Regina, pedagógus, óraadó, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Absztrakt A kultúrAktív Egyesületnél az elmúlt években egyre többet foglalkozunk olyan szabadterek közösségi tervezésével, amelynek résztvevői gyermekközösségek. Cikkünkben először bemutatjuk a közösségi tervezés folyamatának lépéseit (Szilágyi-Nagy & Mihály, 2021) és az épített környezeti neveléssel ötvözött gyermekbarát módszertanunk megfontolásait, majd kitérünk a különböző készítési és alkotási folyamatok jelentőségére a gyerekek szabadtérrel kapcsolatos tapasztalatainak és tudásának szintetizálásában, a fejlesztési ötleteik bemutatásában és finomításában. Ezután Sanders és Stappers (2014) modellje alapján három, a közösségi tervezésben gyakran alkalmazott készítési formát mutatunk b...