Ugrás a fő tartalomra

Vizet!

Ki mire vágyik ebben a hőségben?
Gondolom, legtöbbünknek a víz szerepelne első helyen a kívánságlistáján...




















A bécsi gyerekek szerencsések, rendelkezésükre áll egy ingyenesen használható hatalmas területen (5000 m2) fekvő vizes játszótér. A helyszín a mesterségesen kialakított Duna-sziget, amely manapság a legnépszerűbb szabadidős helyszíne a bécsieknek: van itt strand, grillező helyek, bárok, lehet biciklizni, görkorcsolyázni, sétálni a természetben.























Több egymásra fűzött részből épül fel a terület. Áll egy domb tetején egy szélturbinával és meredek hegyi patak folyik le róla, messze ellátni innen a városba. Lejőve a dombról különböző vízzel kapcsolatos technikai eszközzel kísérletezhetnek a gyerekek. Lehet talajvizet szivattyúzni, van szökőkút ugráló, mely vizet permetez, bonyolult vályúszerkezetek. A hegyi patak lassú folyóvá terebélyesedik, melynek szabályozni lehet a vízáramlását, végül pedig egy nagyobb méretű tavat táplál. A dombról egy vízesés is aláhullik, efölött egy 15 m hosszú függőhídon lehet átkelni.





















A tavon egy kábellel húzható tutaj úszik, mellette egy bronzból készült pontyfej permetez vizet. A tó sekély és áramlása csekély, így az úszni nem tudó gyerekeket sem kell félteni. A vízfelület részben nádassal fedett.

A nagyobb medencében új partvonalat, szigeteket lehet létrehozni homokkal, kövekkel, és persze várat is lehet építeni.

A piciknek egy elkerített biztonságos vizes-homokos területet készítettek fajátékokkal, ez napellenzőkkel védett.
A szülőknek nyugágyak és padok állnak rendelkezésre, és azon sem kell izgulniuk, hogy sárosak lesznek a gyerekek, mert a zuhanyzókban és a lábmosóknál a játék végén meg lehet őket mosdatni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan