Ugrás a fő tartalomra

Design Award

A hg.hu csapata által idén elindított Design Award önmagában véve izgalmas és professzionális kezdeményezés hazánkban, mely a hazai dizájn, építészeti és tervező grafikai munkákat 5 kategóriában értékeli. A zsűri tagjait elismert magyar és külföldi szakemberek alkotják, így egyszerre érvényesül a hitelesség, szakmaiság, elfogulatlanság, a hazai és a nemzetközi körülmények figyelembevételének szempontja. A Design Award gondolom, nem csak a szakmának, hanem a laikusoknak, döntéshozóknak is szól: íme, itt vannak a tehetséges tervezőink, lám mennyi értékes munka. Nem csak a Nyugat-Európában tervezett-gyártott dizájn termékekre lehet gazdaságot alapozni.

A Design Award díjazottjai között számunkra is találni néhány figyelemre méltót.
Ilyen például a Naphegy Kiadó által 2011-ben kiadott, Finy Petra - Herbszt László szerző-illusztrátor páros A csodálatos szemüveg című mesekönyve, melyben egy kisfiú, Kovács Áron egy teljesen átlagos külsejű szemüveget kap 5 éves korában, amelyet mikor az orrára biggyeszt, a város hirtelen életre kel, és mindenféle csoda dolog történik a város gyerekek számára néha unalmas helyszínein. Az Erzsébet híd dinoszaurusz csontvázzá változik, a Toldi utcai szökőkút egy bálna légzőnyílása és még azok is mosolyra kényszerülnek, akiktől korábban féltünk. Ez egy igazi budapesti mese budapesti helyszíneken. Az illusztrációk pedig igazán igényesek és egyediek. Kicsit retro és poszter hangulatuk van, ami, Herbszt László bevallása szerint, a történet 20-30 évvel ezelőtti szájízének köszönhető. Ez a könyv egyébként Herbszt, aki főleg reklámgrafikusként dolgozik, első gyerekkönyv illusztrációja - talán ennek köszönheti a könyv az egyedi hangulatát. Kovács Bálint a Magyar Narancs hasábjain eképpen ír a könyvről: "Kevés mese hathat annyira a gyerekek fantáziájára, mint ez, mivel a hatása nemcsak addig tart, ameddig a mesekönyv, hanem akkor kezdődik csak igazán, amikor az ember fia-lánya először megy ki az utcára az esti mese után. És rájön, hogy talán szemüveg sem kell ahhoz, hogy úgy lásson, mint a kis Kovács Áron."

A könyv keménytáblás, cérnafűzött
58 oldal
a Pozsonyi Pagony oldalán kedvezményesen itt megvásárolható 2423 Ft-ért




Egy másik érdekes munka a COCODICE, sarok-kapcsolati dobókocka, amely a Design Award leírása szerint egy logikai rendszer újgenerációs dobókocka. A játékot a Co&Co tervező csapat tervezte. A kockák a bemetszéseknek köszönhetően látók és mozgássérültek számára is könnyen felismerhetőek. A termék olyannyira jól sikerült, hogy idén elnyerte a világszinten legrangosabb Red Dot Design díjat. Nekem a fotók alapján nem teljesen sikerült megérteni a dobókockák lényegét, ezért lehet, hogy érdemesebb inkább kipróbálni őket. Azt hiszem, talán ebből a fotóból derül ki a legtöbb (további fotók a Design Award honlapján):


És végül, ami még az épített környezethez köthető, az a Submap, amit Bujdosó Attila, Feles Dániel, Gergely Krisztián és Hajdu Gáspár fejlesztettek ki a Kitchen Budapestben. A Submap földrajzi és időbeli adatok vizualizációja térképtorzítással, és az Interaktív kategóriában bemutatott alkotás. A 4 alkotó szeméyles élméyneinekk a lenyomatát követhetjük nyomon a térképen. Talán ez a munka sokaknak ismerős lehet a Szubjektív Budapest-térképek kiállításról, amit a Centrális Galériában szerveztek 2010-ben. Ott számomra még érdekes felvetésnek tűnt, de most nem igazán látom, hogy azóta miben fejlődött ez a projekt, és hogy hol mutat újat vagy hasznosat, illetve hogy önmagában megállná a helyét. Felmerül bennem, hogy az alkotóknak nem volt-e fontosabb a technikai vagy az esztétikai bravúr öncélúsága a tartalomnál. Persze az érdekes, ahogy, tulajdonképpen a 4 tervező mentális térképe egy grafikai képpé, illetve kicsit 3 dimenzióssá (de igazából megmaradva a 2D-nél) alakul, de ettől még sem válik szükségszerűbbé a projekt. Bár azt el kell ismerni, hogy a létrejött képek valóban igen esztétikusak.




További információ a Design Awardról itt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A geometriai formák bevezetése óvodásoknak 30 percben

Életkor: 4-6 éves kor Időtartam: kb. 30 perc Anyagszükséglet: 1. olló, cellux, filctoll, pausz papír 2. kép az egyszerűbb geometrirai formákról az összehasonlításhoz (1. kép - a képre kattintva letölthető) 3. fotók épületekről, amiken felfedezhetők az egyszerűbb geometriai formák (2-5. kép - a képre kattintva letölthető) Előkészítés: - Cél:  Matematika és mérés tárgykörben: bemutatni a legegyszerűbb geometriai formákat Társadalom tudományok és vizuális kultúra tárgykörben:  Vizuálisan érzékelni a környzetünkben lévő tárgyak formáit Kommunikációs és nyelvi tárgykörben: kommunikációs képességek fejlesztése az alapvető formák verbalizálásával, az alapvető formák közötti hasonlóságok, illetve különbségek megértésével Építészeti alapelvek/vonatkozás: Az építészet a méretek, formák, textúrák, arányok, tömegek és színek fizikai karakterének a megváltoztatása, ezek komponálása és manipulációja. A vizuális egységet a fények, árnyékok és kontrasztok teremtik meg az egyes form

Ki hol lakik? - feladat ovisoknak

Mondjuk el Szabó Magda Ki hol lakik? című versét a gyerekeknek. Azután beszélgessünk arról, milyen állatokról hallottak a versben? Melyik állat hol lakik? Ki melyik állat lenne a versben szereplők közül a legszívesebben és miért? Ki hol élne leginkább?  Eszközök: Szabó Magda: Ki hol lakik? című verse.  Fejlesztési célok: auditív figyelem fejlesztése, reakció, interakció gyorsaságának fokozása, fantázia fejlesztés, belső képek mozgósítása, beleérző képesség fejlesztése, irodalmi nevelés, anyanyelvi nevelés, állatok lakóhelyének megismerése irodalmi szövegen keresztül Építészeti tartalmak: élőhelyek, otthon, természetes anyagok A vers felolvasása után megbeszéljük a gyerekekkel, hogy mit figyeltek meg a vershallgatás során.  Sorolják föl az állatokat, és nevezzék meg, hogy melyik hol lakik. Ha megneveztek egy állatot és a lakóhelyét, akkor kikereshetjük a megfelelő képeket. Ez vizuális mankót biztosít. Miután minden állatot és lakóhelyeiket sikerült megnevezniük a gyer

Gyermek és hang

  A székesfehérvári Lánczos Kornél Gimnázium tetőtér-beépítése Az iskolák oktatási gyakorlatában egyre meghatározóbb szerepet kapnak az olyan változatosabb, frontális oktatáson túlmutató pedagógiai módszerek, amelyek új igényeket támasztanak a tanulás fizikai környezete felé. A korábbiakban főleg tanári előadásra szolgáló tantermek és közlekedésre használt folyosók nemcsak téri kialakításuk, de akusztikai komfortjuk miatt sem ideálisak az egyénileg, párban és kiscsoportban zajló összetettebb tanulási folyamatok számára. A hagyományos osztálytermekben a falak és a mennyezet a kívánatoshoz képest sokszoros mértékben veri vissza a hangokat. Ez azért jelent problémát, mert bár a terem elején ülők kiválóan értik a tanár beszédét, de az utolsó padokban a diákok a közvetlen és a visszaverődő hangok olyan keverékét kapják, amelyből nehezen tudják „kihámozni” a tanár szavait. Hogy érzékeljük a probléma súlyosságát: A szakértők becslése szerint az átlagos hazai osztálytermek hátsó soraiban a tan