A kultúraktív 4 fős csapata meghívást kapott a 4. Kolozsvári Magyar napok rendezvényére, a múzeumi standok közé. Guba Erzsi, Götz Eszter, Lavicska Zsuzsi és Zöldi Anna képviselte az Egyesületet, mindenki megelégedésére.
Ez a fesztivál ott helyben nagy eseménynek számít, a kultúra minden ága képviselteti magát: film, zene, irodalom, képzőművészet, történelem, múzeumok, lecsó és csülök. Rengeteg látogató volt mind a négy napon, és igazán sokan megálltak nálunk is. Kolozsvár tulajdonképpen egyetlen nagy romkocsmává változott, nagyon jó volt a hangulat.
Az ottaniak lelkesen fogadtak mindenféle interaktivitást, úgyhogy érdemes a jövőben is készülni erre a lehetőségre. Leginkább a makettezésnek volt sikere - a különböző feladatok kipróbálására ez a fesztiválos – vásáros műfaj nemigen alkalmas, ahhoz előre meg kellene szervezni foglalkozásokat, reklámozni, a programban meghirdetni, stb. Jövőre viszont akár ezt is meg lehetne próbálni, biztos, hogy lenne rá kereslet.
Igyekeztünk minden nap valami mást kitalálni, részben attól függően is, hogy milyen nyersanyagokat találtunk helyben. Az első nap még a bemelegítéssel és terepszemlével telt, a foglalkozás délutánra maradt. A második napon sikerült a szomszéd fotós üzletben remek papírhengerekre szert tenni, úgyhogy ezen a napon tornyot építettünk.
Aznap este hazafelé találtunk egy halom cipősdobozt, így a harmadik napon a babaház volt a téma.
Illetve – bizonyítva kimeríthetetlen kreativitásunkat – a szervezők által biztosított ebédet rejtő hablemez dobozok teteje is bekerült az újrahasznosítás körforgásába, és lett belőle lakóhajó, illetve a már említett hajó-malom. Negyedik napon a négy nap alatt összegyűlt pet palackokat hasznosítottuk. A hajóépítés a Margitszigeten a Duna-napon már sikert aratott - érdekes, itt valahogy nem volt annyira népszerű, bár egy kisfiú nagyon profi katamaránt kreált. És még az eső is eleredt, vízre - illetve tócsára - is bocsátottuk a műveket!
Megismerkedtünk szimpatikus szülőkkel és agresszív nagymamákkal, akik felébresztették magukban elfojtott gyerekkori kreativitásukat - cuki, elálló fülű unokájuk rovására. Beszélgettünk építészekkel, és adtunk hosszú interjút a kolozsvári rádiónak - elmondtuk az egyesület céljait, törekvéseit, tevékenységét, dicsértük a rendezvényt, Kolozsvárt és a gyerekek nyitottságát (őszintén) - az interjú biztos műsorba került. A vallatótiszt karakterű riporter hölgy a gyerekeket is kifaggatta – ők is pozitívan nyilatkoztak rólunk!
Az előzetes mizériák ellenére mind a szállás, mind az ellátás, mind a szervezés jó volt - ha széket kértünk, kaptunk, vagy szereztünk magunknak, csakúgy, mint wifi kódot. A többi múzeumok képviselőivel összemelegedtünk, az esztergomiak kifejezetten lelkesek volta, oda akár ajánlhatnánk is építészeti programokat. A nyíregyháziaktól a nehezen megszerezhető wifi kódért cserébe kaptunk 1,5 l tokajit és egy hangulatos magánszámot, amit Guba Erzsi jóvoltából hasonlóval viszonoztunk.
A csapat kiváló volt, a különböző korú és hátterű résztvevők kiegyensúlyozott teamet alkottak, sokat tanultunk egymástól. Eszter fülbevalóiért külön köszönet: mind a négyünkön megfordult minden darab. A 4 résztvevőre mindenképp szükség volt, a foglalkozások és a cipekedés miatt is. A makettezés alapanyagait minden nehézség nélkül be lehetett helyben szerezni, és Kolzsváron igazán szuper ragasztót lehetett kapni.
Szókincsünk is bővült, a cellux arrafelé szkocs (scotch), a filctoll karióka.
Sajnos az eladás volt a szűk keresztmetszet, de az a pár ember, aki ott kint ilyesmivel foglalkozik, megvette a könyveket.
A stáb két újságíró tagja különböző fórumokon cikkezett az eseményről, ezeket itt olvashatjátok
http://www.lafemme.hu/eletmod/2013_09_13/kolozsvar
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/4675/4-kolozsvari-magyar-napok/
Mi jövőre is szívesen megyünk!!
Guba Erzsébet – Götz Eszter – Lavicska Zsuzsanna - Zöldi Anna
Ez a fesztivál ott helyben nagy eseménynek számít, a kultúra minden ága képviselteti magát: film, zene, irodalom, képzőművészet, történelem, múzeumok, lecsó és csülök. Rengeteg látogató volt mind a négy napon, és igazán sokan megálltak nálunk is. Kolozsvár tulajdonképpen egyetlen nagy romkocsmává változott, nagyon jó volt a hangulat.
Az ottaniak lelkesen fogadtak mindenféle interaktivitást, úgyhogy érdemes a jövőben is készülni erre a lehetőségre. Leginkább a makettezésnek volt sikere - a különböző feladatok kipróbálására ez a fesztiválos – vásáros műfaj nemigen alkalmas, ahhoz előre meg kellene szervezni foglalkozásokat, reklámozni, a programban meghirdetni, stb. Jövőre viszont akár ezt is meg lehetne próbálni, biztos, hogy lenne rá kereslet.
A múzeumi soron rajtunk kívül 4-5 múzeum kínált interaktív programokat - pl a nyíregyházi Jósa András Megyei Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum, az esztergomi Duna Múzeum, - ők ültek mellettünk, egy kedves, lelkes múzeumi emberrel, valamint egy hajómalom makettjével, itt sok gyerek megállt, és olyan is volt köztük, aki azután nálunk épített egy ilyen hajót:) Ennek a muzeológus is, mi is nagyon örültünk – fénykép is készült, nem titkoltan azzal a céllal, hogy Esztergomban ez legyen a következő múzped foglalkozás témája! A másik oldalon a Szépművészetis lányok ültek - ők nem nagyon tudták, hova jönnek, így csak szórólapot és tesztet hoztak, de azért náluk is szép számmal megfordultak látogatók.
Összegezve: a mi standunk a tízpontosak közé tartozott.
Igyekeztünk minden nap valami mást kitalálni, részben attól függően is, hogy milyen nyersanyagokat találtunk helyben. Az első nap még a bemelegítéssel és terepszemlével telt, a foglalkozás délutánra maradt. A második napon sikerült a szomszéd fotós üzletben remek papírhengerekre szert tenni, úgyhogy ezen a napon tornyot építettünk.
Aznap este hazafelé találtunk egy halom cipősdobozt, így a harmadik napon a babaház volt a téma.
Illetve – bizonyítva kimeríthetetlen kreativitásunkat – a szervezők által biztosított ebédet rejtő hablemez dobozok teteje is bekerült az újrahasznosítás körforgásába, és lett belőle lakóhajó, illetve a már említett hajó-malom. Negyedik napon a négy nap alatt összegyűlt pet palackokat hasznosítottuk. A hajóépítés a Margitszigeten a Duna-napon már sikert aratott - érdekes, itt valahogy nem volt annyira népszerű, bár egy kisfiú nagyon profi katamaránt kreált. És még az eső is eleredt, vízre - illetve tócsára - is bocsátottuk a műveket!
Megismerkedtünk szimpatikus szülőkkel és agresszív nagymamákkal, akik felébresztették magukban elfojtott gyerekkori kreativitásukat - cuki, elálló fülű unokájuk rovására. Beszélgettünk építészekkel, és adtunk hosszú interjút a kolozsvári rádiónak - elmondtuk az egyesület céljait, törekvéseit, tevékenységét, dicsértük a rendezvényt, Kolozsvárt és a gyerekek nyitottságát (őszintén) - az interjú biztos műsorba került. A vallatótiszt karakterű riporter hölgy a gyerekeket is kifaggatta – ők is pozitívan nyilatkoztak rólunk!
Az előzetes mizériák ellenére mind a szállás, mind az ellátás, mind a szervezés jó volt - ha széket kértünk, kaptunk, vagy szereztünk magunknak, csakúgy, mint wifi kódot. A többi múzeumok képviselőivel összemelegedtünk, az esztergomiak kifejezetten lelkesek volta, oda akár ajánlhatnánk is építészeti programokat. A nyíregyháziaktól a nehezen megszerezhető wifi kódért cserébe kaptunk 1,5 l tokajit és egy hangulatos magánszámot, amit Guba Erzsi jóvoltából hasonlóval viszonoztunk.
A csapat kiváló volt, a különböző korú és hátterű résztvevők kiegyensúlyozott teamet alkottak, sokat tanultunk egymástól. Eszter fülbevalóiért külön köszönet: mind a négyünkön megfordult minden darab. A 4 résztvevőre mindenképp szükség volt, a foglalkozások és a cipekedés miatt is. A makettezés alapanyagait minden nehézség nélkül be lehetett helyben szerezni, és Kolzsváron igazán szuper ragasztót lehetett kapni.
Szókincsünk is bővült, a cellux arrafelé szkocs (scotch), a filctoll karióka.
Sajnos az eladás volt a szűk keresztmetszet, de az a pár ember, aki ott kint ilyesmivel foglalkozik, megvette a könyveket.
A stáb két újságíró tagja különböző fórumokon cikkezett az eseményről, ezeket itt olvashatjátok
http://www.lafemme.hu/eletmod/2013_09_13/kolozsvar
http://www.revizoronline.com/hu/cikk/4675/4-kolozsvari-magyar-napok/
Mi jövőre is szívesen megyünk!!
Guba Erzsébet – Götz Eszter – Lavicska Zsuzsanna - Zöldi Anna
Megjegyzések
Megjegyzés küldése